Magyar Péter nyitotta meg a kétnapos rendkívüli parlamenti ülést:
A maffiaellenes olaszországi küzdelem történetével kezdte rendkívüli parlamenti beszédét Magyar Péter miniszterelnök, aki szerint Magyarországon is eljött az idő a politikai és gazdasági korrupciós hálózatok felszámolására. A kormányfő bejelentette a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását, valamint több, a közjogi intézményeket érintő átalakítást is ismertetett. Felszólalásában élesen bírálta az Orbán-kormány időszakát, és meghirdette az általa „tisztítótűz műveletnek” nevezett programot.
- Magyar Péter a maffiaellenes olasz küzdelem példáján bejelentette a „tisztítótűz művelet” elindítását a magyarországi politikai-gazdasági korrupció felszámolására
- Jelentős közjogi változásokat jelentett be, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök és Polt Péter legfőbb ügyész eltávolítását
A maffia elleni küzdelem történetével kezdte hétfői napirend előtti felszólalását Magyar Péter miniszterelnök. Felszólalásában az 1992-ben meggyilkolt olasz maffiaellenes hősök, Giovanni Falcone és Paolo Borsellino példáját idézte fel, párhuzamot vonva az akkori olaszországi állapotok és a mai magyar közélet között.
„34 évvel ezelőtt Olaszországot két merénylet rázta meg” – kezdte beszédét Magyar Péter, majd felidézte, hogy 1992 májusában felrobbantották Giovanni Falcone vizsgálóbírót, két hónappal később pedig meggyilkolták Paolo Borsellino szicíliai ügyészt. A miniszterelnök szerint „mindketten a maffiaellenes küzdelem ikonikus alakjai voltak”, akik „kérlelhetetlenül, életüket kockáztatva küzdöttek az ellen a Cosa Nostra ellen, a maffia ellen, amely az olasz politikát, gazdaságot, médiát évtizedekre elfoglalta, átszőtte”.
Az olasz maffia
Magyar Péter részletesen ismertette a két merénylet körülményeit is. Elmondta, hogy Falconét és feleségét egy autópálya alá rejtett robbanószerkezettel ölték meg, míg Borsellino egy lakóház előtt parkoló autóba rejtett pokolgép áldozata lett. Hangsúlyozta, hogy a támadások „óriási társadalmi megrázkódtatást váltottak ki”, és hozzájárultak ahhoz, hogy az olasz parlament még ugyanabban az évben szigorú maffiaellenes törvényt fogadjon el.
Beszédében külön kitért arra is, milyen eredményeket hozott az olasz állam fellépése a szervezett bűnözés ellen. Mint mondta, „1991-ben az olasz állam mindössze két vállalatot és négy ingatlant foglalt le a maffiától”, míg 2019-ben már „351 vállalatot és 651 ingatlant egy év alatt”.
A miniszterelnök szerint Falcone és Borsellino pontosan tudta, hogy milyen erőkkel áll szemben. „Falcone és Borsellino tudták, hogy nem egyszerű bűnözőkkel kell harcolniuk” – fogalmazott. Hozzátette: „Egy olyan rendszerrel álltak szemben, amely nem ismert kegyelmet, amelynek emberei ott ültek a pártokban, a parlamentben, a kormányban, az önkormányzatokban.”
Magyar Péter ezt követően már egyértelműen a magyar politikai viszonyokra terelte a szót. Szerinte az olasz példa azt mutatja, hogy a szervezett bűnözés és a politika összefonódása ellen csak rendkívül határozott állami fellépéssel lehet eredményesen küzdeni.
„Az olasz államnak erre az 1992-es megrázkódtatásra volt szüksége ahhoz, hogy végre felismerje, hogy a maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Olaszországban új intézményeket és törvényeket hoztak létre, a harc pedig több mint három évtizeddel később is tart. Mint mondta, „még ma is vesznek őrizetbe olyan embereket, akik annak a rendszernek voltak a részei, 34 évvel a gyilkosságok után is”.
A miniszterelnök ezután éles párhuzamot vont az olasz maffia és a Fidesz között. „Ahogy az olasz maffiának is voltak szürke eminenciásai, úgy voltak janicsárjai és intézői a magyar gazdasági és politikai maffiának is” – jelentette ki. Magyar szerint „ahogy az olasz maffia televíziócsatornákat, médiát vásárolt magának, úgy épített propagandagyárat magának közpénzen a magyar Cosa Nostra, a Fidesz”.
Beszédében hangsúlyozta, hogy szerinte a korrupció és a politikai befolyás rendszere ellen minden területen fel kell lépni. Úgy fogalmazott, hogy „a maffia csápjainak levágásához minden területen a lehető leghatározottabban és legszigorúbban kell eljárnunk”, legyen szó pártokról, közintézményekről, a médiáról, az oligarchákról vagy akár „politikus bűnözőkről”.
Magyar Péter ugyanakkor azt állította, hogy Magyarország elkerülheti azt a társadalmi traumát, amelyen Olaszország keresztülment a kilencvenes években. „Mi nem fogjuk megengedni, hogy a magyar társadalomnak az olaszhoz hasonló megrázkódtatáson kelljen keresztülmennie” – mondta. Hozzátette: „a mi döntésünk világos: megszabadítjuk a magyarokat, a hazánkat a kirabló, az állampolgárokkal szemben fellépő, őket fenyegető, az életüket ellehetetlenítő politikai és gazdasági maffiától”.
Tisztítótűz művelet
A kormányfő személyes hangvételre váltva arról beszélt, hogy politikai pályafutását is ennek a célnak rendelte alá. „Én ezért jöttem. Ezért állok itt Önök előtt, ezért jártam az országot két éven át, ezért építettem mozgalmat, ezért indultam a választáson, és ezért vállaltam a miniszterelnökséget” – mondta, majd hozzátette: „ha tetszik, ha nem, meg fogjuk szabadítani a hazánkat a gazdasági és a politikai maffiától”.
A kormányfő bejelentette az általa „tisztítótűz műveletnek” nevezett program elindítását. Magyar Péter szerint az április 12-i választás „történelmi, sorsfordító nap volt”, amikor a választók felhatalmazást adtak a rendszerváltásra.
„Jegyezzék meg ezt a napot! Ma elindítjuk a tisztítótűz műveletet” – jelentette ki. Meghatározása szerint ez „egy átfogó politikai, gazdasági és jogi akció”, amelynek célja, hogy Magyarország megszabaduljon „az állam működését átható korrupció és a hazánkat fojtogató maffia szorításától”. Ennek pedig az egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal lesz, amely felállításához 47 jogszabályt kell módosítani.
A miniszterelnök szerint a rendszerszintű korrupció gyökerei egészen a rendszerváltás utáni időszakig nyúlnak vissza. Beszédében említést tett a privatizációkról, az olajszőkítési ügyekről, valamint azokról a korrupciós mechanizmusokról, amelyek szerinte évtizedeken át működtek különböző politikai oldalak között.
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Magyarországon egy olyan szervezett politikai-gazdasági hálózat alakult ki, amelynek működéséről „évek óta tud mindenki”, mégsem történt érdemi elszámoltatás. Azt állította, hogy ennek szereplői „furcsa mód védelmet élveztek”, függetlenül attól, hogy fideszes vagy baloldali politikusokról volt szó.
A kormányfő ezután ismét az olasz maffia elleni küzdelem példájára utalt. Felidézte azt a mondást, amely szerint a Cosa Nostra nem azért erős, mert sok fegyvere vagy bérgyilkosa van, hanem azért, mert az emberek elhiszik róla, hogy legyőzhetetlen.
„Mi ma elindulunk az úton, és elkezdjük legyőzni a magyar Cosa Nostrát lépésről lépésre” – mondta. Majd még erősebben fogalmazott: „tégláról téglára, és bűnözőről bűnözőre fogunk haladni”.
Beszédének egyik legmarkánsabb részében történelmi jelentőségű dátumnak nevezte június 22-ét. „Ha jól végezzük a munkánkat, akkor június 22-e lesz az a D-Day, az a nap, amikor a magyar nép hosszú sodródás után végre partra száll, és megkezdi saját országának a visszavételét” – jelentette ki.
Magyar Péter ezután arról beszélt, hogy kormánya negyven napja dolgozik, és ez idő alatt számos olyan dokumentumhoz és szerződéshez jutott hozzá, amelyek szerinte a korábbi rendszer működését mutatják be.
„40 napja nyitunk ki iratokat, szekrényeket, szerződéseket. Látunk belülről alapítványokat, céghálókat, vagyonkezelői konstrukciókat” – mondta. Hozzátette, hogy nap mint nap olyan ügyekkel találkoznak, amelyek nagyságrendje még azokat is meglepi, akik korábban is foglalkoztak korrupciós ügyekkel.
A miniszterelnök szerint a feltárt ügyek összegei folyamatosan nőnek. „Az ember kinyit egy dossziét, és ott van egy 10 milliárdos ügy. Aztán kinyit egy másikat, és ott van egy 50 milliárdos. Kinyit egy harmadikat, és ott már 100 milliárdok mozogtak” – fogalmazott.
Hosszas lista
Beszédében hosszú felsorolásba kezdett azokról a beruházásokról és projektekről, amelyeket szerinte a korrupció példáiként tart számon. Többek között megemlítette a felcsúti kisvasutat, Hatvanpusztát, a Budapest–Belgrád vasútvonalat, a lombkorona nélküli lombkoronasétányokat, a vadászati világkiállítást, a triesti kikötőt, valamint a Dunakeszi Járműjavító ügyét.
„Nem tudunk Magyarországon leejteni egy tűt úgy, hogy ahová az esik, onnan az orbáni, fideszes maffia tagjai ne loptak volna el valamit” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata ezeknek az ügyeknek a feltárása és kivizsgálása lesz.
A miniszterelnök ezt követően tovább folytatta a korrupciós rendszer működéséről szóló bírálatát, és azt állította, hogy a korábbi hatalom gyakorlatilag az állam és a gazdaság minden területét ellenőrzése alá vonta.
„Nincs olyan szeglete az országnak, nincs olyan állami intézmény, nincs olyan gazdasági ágazat, szektor, ingó vagy ingatlanvagyon, utcasarok vagy háztető, amire ne akarta volna rátenni a kezét, a mancsát az Orbáni hatalom” – fogalmazott. Magyar Péter szerint az elmúlt hetekben feltárt dokumentumok és szerződések alapján nem tudna megnevezni egyetlen olyan területet sem, amelyet szerinte érintetlenül hagyott volna a korrupció.
A beszéd következő részében már személyesen Orbán Viktort vette célba. Úgy fogalmazott, hogy „a maffiafőnök nem elégedett meg a lopással, Magyarország kirablásával, minden intézmény, minden hatalmi ág kellett neki. Igen, Orbán Viktorról beszélek.”
Magyar Péter ezután hosszabban idézett egy korábbi beszédből, amelyben Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatta Orbán Viktort. A miniszterelnök felidézte azt a részt, amely szerint Orbán „nemcsak megőrizte, hanem hajót épített, irányt mutatott, és ha kellett, maga is evezőt ragadott”. Az idézet után ironikusan megjegyezte: „Kedves Sulyok elnök úr, kár, hogy nem verset írt a főnökéhez, mint néhány évtizede, az 1950-es években egyesek Sztálinhoz.”
A kormányfő ezt követően azzal vádolta meg a köztársasági elnököt, hogy a kormány által tervezett alkotmányos változtatásokkal kapcsolatban megpróbálta előzetesen bevonni az Alkotmánybíróságot. Magyar Péter szerint Sulyok Tamás olyan kérdésben fordult a testülethez, amelyről még nem zajlott le sem társadalmi, sem parlamenti vita.
„A bukott rendszer bábja a bukott rendszer másik bábjához fordult, hogy legyen már olyan szíves előre megakadályozni a több millió magyar embertől kapott demokratikus felhatalmazás végrehajtását” – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint az ügy jól mutatja, miért van szükség az alkotmányosság és a jogállami intézmények megújítására. Úgy fogalmazott, hogy „Sulyok Tamás nemhogy nem tud vagy akar megakadályozni egy alkotmányos puccsot, még maga kezdeményezett egyet”.
Beszédének egyik legnagyobb tapsot kiváltó részében arról beszélt, hogy szerinte a köztársasági elnök elvesztette a társadalom támogatását. „Sulyok Tamás egyik legfontosabb feladata a magyar nemzet egységének a megteremtése lett volna. Eddig nem sikerült, de most a végén, becsületére váljon, egy dologban sikerült összehozni a nemzeti egységet: abban, hogy mennie kell” – mondta, amit taps fogadott az ülésteremben.
Magyar Péter ezután a korábbi legfőbb ügyészre, Polt Péterre terelte a szót, akit az olasz maffia világából ismert „consigliere”, vagyis tanácsadó szerepéhez hasonlított. A miniszterelnök szerint Polt Péter „teljes életművet épített arra”, hogy ne tárja fel a korrupciós ügyeket, hanem akadályozza azok kivizsgálását.
Beszéde ezen a ponton is a korábbi rendszer felelősségét hangsúlyozta, miközben tovább sorolta azokat az intézményeket és közjogi szereplőket, amelyek szerinte a Fidesz politikai rendszerének fennmaradását szolgálták.
Így figyelte a miniszterelnök beszédét Kármán András és az ellenzéki képviselők:
Leváltják Sulyok Tamást és Polt Pétert
Magyar Péter beszédében konkrét intézményi változtatásokat jelentett be, amelyek szerinte elengedhetetlenek a korrupciós hálózat felszámolásához. A miniszterelnök továbbra is a maffia működéséhez hasonlította a korábbi hatalmi rendszert, és azt állította, hogy annak emberei még mindig kulcspozíciókban ülnek.
„A maffia szereti a pompát és a kiváltságot. A Kúria jelenlegi elnöke is szereti” – fogalmazott. Hozzátette, hogy szerinte a szervezett bűnözői rendszerek mindig gondoskodnak arról, hogy „a legfontosabb őrhelyeken a saját megbízható vagy zsarolható emberei álljanak”.
A kormányfő szerint ezeknek a pozícióknak a felszabadítása nélkül nem lehet valódi változást elérni. „Amíg ezek az őrhelyek fogságban vannak, addig Magyarország is fogságban van” – jelentette ki.
Beszédének egyik legfontosabb bejelentéseként ismertette a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását. Magyar Péter szerint az új intézmény feladata az lesz, hogy feltárja a közpénzek és állami vagyon eltűnésének útját, valamint visszaszerezze azokat az értékeket, amelyek szerinte jogtalanul kerültek magánkézbe.
„Egyetlen feladata lesz: feltárni, hová tűnt a magyar emberek vagyona és visszaszerezni azt, amit a maffia elvett ettől az országtól” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a hivatal nemcsak a múltbeli ügyekkel foglalkozik majd, hanem a jövőbeli visszaélések megelőzése is a feladata lesz.
A miniszterelnök szerint ezért nyújtják be egyszerre az Alaptörvény 17. módosítását és az új hivatal működését szabályozó jogszabálycsomagot. „A két kezdeményezés csak együtt tudja felszabadítani Magyarországot” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nincs értelme vagyon-visszaszerzésről beszélni, ha közben ugyanazok a szereplők maradnak a kulcsfontosságú intézmények élén.
Ezt követően újabb nagy horderejű politikai bejelentést tett. A „tisztítótűz művelet” részeként kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
„Az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont” – jelentette ki a miniszterelnök.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul, amelybe a teljes magyar társadalmat be kívánják vonni. Elmondása szerint a folyamat végén az elkészült új alkotmányról népszavazáson dönthetnek majd a választók.
A tervek szerint az új alkotmány elfogadásáig, de legfeljebb öt évig az Országgyűlés új köztársasági elnököt választ. A miniszterelnök szerint az új államfő egyik legfontosabb feladata a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének helyreállítása lesz.
A kormányfő az Alkotmánybíróságot érintő változásokat is bejelentett. Közlése szerint ismét lehetővé teszik, hogy az Alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírák válasszák meg saját tagjaik közül, emellett visszaállítják a testület tagjaira vonatkozó 70 éves felső korhatárt.
„A 70. életévüket betöltő alkotmánybírák megbízatása – köztük Polt Péteré is – megszűnik” – jelentette ki Magyar Péter, akinek felszólalása ezzel még nem ért véget, és további intézményi átalakításokat is kilátásba helyezett.
Magyar Péter bejelentette, hogy jelentősen módosítanák a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek visszahívására vonatkozó szabályokat. Elmondása szerint a jövőben az Országos Bírói Tanács bármikor kezdeményezhetné a két intézmény vezetőjének visszahívását, amelyről az Országgyűlés kétharmados többséggel döntene.
Bírósági önigazgatás és az Alaptörvény módosítása
A kormányfő arra is kitért, hogy szerinte előállhat olyan helyzet, amikor a bírói kar bizalma megrendül egy vezetőben, de az Országos Bírói Tanács nem kezdeményez lépéseket. Ezért új mechanizmust vezetnének be.
„Magyarországon ma 2700 bíró van” – jegyezte meg, majd ismertette a javaslatot, amely szerint meghatározott számú bíró is kezdeményezhetné a Kúria vagy az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének visszahívását. Amennyiben ezt a kezdeményezést a bírák több mint kétharmada támogatná, az Országgyűlés szintén kétharmados döntéssel hívhatná vissza az érintett vezetőt.
Magyar Péter a vezetők kiválasztásának rendszerét is átalakítaná. A jelenlegi szabályozás szerint a Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára választja meg az Országgyűlés. A miniszterelnök szerint a jövőben a bíráknak kellene nagyobb szerepet kapniuk a jelölési folyamatban.
„A jövőben a bírók maguk közül jelölhessenek Kúria- és OBH-elnököt” – mondta. A tervek szerint a bírák szavazatai alapján kialakuló három legerősebb jelölt közül választaná ki a köztársasági elnök azt a személyt, akit az Országgyűlés elé terjeszt.
Magyar Péter szerint ezzel „valóban megvalósulhat a bírósági önigazgatás”, és a jövőben nem politikai alapon kinevezett vezetők kerülnének az igazságszolgáltatás csúcsára.
A beszéd következő részében a politikai rendszer hosszú távú átalakítására tért át. Kiemelte, hogy a „tisztítótűz művelet” célja nem pusztán a jelenlegi rendszer lebontása, hanem annak megakadályozása is, hogy hasonló hatalmi struktúra ismét kialakulhasson.
Ennek részeként bejelentette, hogy az Alaptörvény 17. módosítása rögzítené az országgyűlési képviselők mandátumának felső határát. A javaslat szerint egy képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be tisztségét.
„A hatalmat a magyar néptől csak kölcsön kapjuk, nem örökbe” – fogalmazott. Hozzátette, hogy szerinte tizenkét év elegendő idő arra, hogy egy politikus bizonyítsa alkalmasságát és megvalósítsa programját.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítási csomag tudatosan szűk körű és célzott. „Nem kezdtünk el, szemben elődünkkel, ötletbörzévé vagy bevásárlólistává alakítani alkotmánytörvényeket” – mondta, hozzátéve, hogy minden módosítás célja a korábbi rendszer által okozott károk helyreállítása.
Magyar szerint sem a rendszerváltás utáni átmeneti alkotmány, sem a 2011-ben elfogadott Alaptörvény nem vált a teljes nemzeti közösség által elfogadott alapdokumentummá.
„Magyarországnak szüksége van egy olyan alkotmányra, amelyet politikai hovatartozástól függetlenül a magyar emberek valóban a sajátjuknak érezhetnek” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint az új alkotmányról széles társadalmi vita után végül népszavazáson dönthetnének az állampolgárok.
Magyar Péter ismét maffiahasonlattal élt, amikor a korábbi rendszer által kinevezett vezetőkről beszélt. Úgy fogalmazott: „A maffia mindig gondoskodik arról, hogy a legfontosabb őrhelyeken a saját megbízható vagy zsarolható emberei álljanak.” Szerinte amíg ezek a pozíciók nem szabadulnak fel, addig „Magyarország is fogságban van”.
A kormányfő bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői kiemelt védelemben részesülnek majd. „A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetői, elnöke és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt fog állni a nap 24 órájában, mert tudjuk, hogy a maffia nem fogja megadni magát” – mondta.
Beszédében többször is arra utalt, hogy a kormány és az új hivatal már most is fenyegetéseket kap. „Eddig is kaptunk fenyegetéseket, most is kapunk fenyegetéseket, és tudjuk, hogy fogunk is kapni fenyegetéseket” – fogalmazott.
Főszerepben ismét: Pócs János
Magyar Péter szerint a korábbi rendszer mögött nem csupán politikusok, hanem egy kiterjedt szakmai és gazdasági hálózat is állt. A magyar állam kifosztásában – állítása szerint – „ügyvédek, könyvelők, pénzügyi szakemberek, cégépítők, strómanok, politikai végrehajtók és politikai bábok és janicsárok egész hálózata” vett részt.
A miniszterelnök ezért azt mondta, hogy a létrehozandó hivatalba az ország legjobb szakembereit kívánják bevonni. „Oda az ország legjobb rendőreit, nyomozóit, ügyészeit, pénzügyi szakembereit, könyvvizsgálóit, adózási szakértőit, informatikusait és jogászait hívjuk” – jelentette ki, majd a kormánypárti padsorok felé fordulva megjegyezte: „Nem önt, Pócs képviselő úr.”
Több fideszes politikust említett meg beszédében Magyar Péter :
Magyar Péter szerint a hivatal munkatársai olyan szakemberek lesznek, akik pontosan ismerik a bonyolult gazdasági bűncselekmények működését, a vagyonkimentési technikákat és a strómanhálózatok felépítését. Úgy fogalmazott, hogy ezek az emberek tudják, „hogyan rejtik el a vagyont, hogyan mozgatják a pénzt, hogyan épülnek fel a strómanhálózatok”.
A beszéd következő részében ismét visszatért az olasz maffiaellenes harc példájára. Kiemelte, hogy szerinte a legjobb nyomozók és ügyészek munkája önmagában nem elegendő a sikerhez.
„Akkor lehet legyőzni a maffiát, amikor egy egész társadalom áll azok mögé, akik felveszik a maffia elleni nem veszélytelen harcot” – mondta. Felidézte Giovanni Falcone és Paolo Borsellino történetét, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a maffia legyőzhető, de ehhez széles társadalmi támogatásra van szükség.
Ezután közvetlenül a választókhoz fordult. Arra kérte a magyar embereket, hogy ugyanazzal az elszántsággal támogassák a létrehozandó hivatalt, ahogyan az olasz társadalom állt a maffiaellenes fellépés mögé az 1992-es merényletek után.
A parlamenti képviselőknek is üzent. Azt mondta, hogy Magyarország történetének „legnagyobb vagyonfeltárási és vagyonvisszaszerzési művelete” készül elindulni, és figyelmeztette mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben közvagyon felett rendelkeztek.
„Kezdje el összerendezni a papírjait, a szerződéseit, és kezdje el gyártani a magyarázatokat” – fogalmazott. Név szerint is említett több fideszes politikust, köztük Lázár Jánost, Pócs Jánost, Kocsis Mátét, Zsigó Róbertet, Orbán Balázst és Szijjártó Pétert, akiknek szerinte el kell számolniuk korábbi döntéseikkel.
Beszéde záró részében Magyar Péter részletesen ismertette, hogyan működne a létrehozandó Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal, amely szerinte a kormánytól független intézményként végezné munkáját.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a hivatal az Országgyűlésnek lenne alárendelve, és kizárólag annak tartozna beszámolási kötelezettséggel. Mint fogalmazott, a hatékony működéshez „eljárásokra, erős intézményekre és elszánt szakemberekre van szükség”, amelyekhez a kabinet minden szükséges jogi és költségvetési támogatást biztosítani kíván.
Magyar Péter ezt követően közvetlenül a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselőihez fordult. Arra szólította fel őket, hogy egyértelműen foglaljanak állást a tervezett intézkedések ügyében.
„Döntsenek és mondják ki hangosan, hogy ki mellett állnak: a politikai és a gazdasági maffia, a magyar Cosa Nostra, vagy a magyar emberek mellett” – jelentette ki. Hozzátette, hogy szerinte minden parlamenti szereplőnek választania kell a közvagyon visszaszerzésének támogatása és a korábbi rendszer védelme között.
A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint aki nem támogatja az Alaptörvény módosítását vagy az új hivatal létrehozásáról szóló törvénycsomagot, az a maffia oldalára áll. „Itt nem lehet oldalazni, nem lehet a felelősség és a tiszta döntés elől elsasszézni” – fogalmazott, név szerint is említve Gulyás Gergelyt, Rétvári Bencét és Toroczkai Lászlót.
Beszédének következő részében a választókhoz fordult, és megköszönte az áprilisi választásokon tanúsított részvételt. Azt mondta, Magyarország a választók aktivitásának köszönhetően menekült meg attól a folyamattól, amelyet korábban megállíthatatlannak tartott.
„Soha ennyien nem vettek részt országgyűlési választáson, soha ennyien nem követték a közélet eseményeit” – fogalmazott. Arra kérte a magyarokat, hogy a továbbiakban is vegyenek részt a közös döntésekben, és ne gondolják azt, hogy az ország jövőjének alakítása kizárólag a politikusok feladata.
A miniszterelnök bejelentette, hogy az Alaptörvény módosításának tervezete és a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását célzó jogszabálycsomag társadalmi egyeztetésre kerül. Elmondása szerint a kormány várja a civilek, a korrupcióellenes szervezetek és minden érdeklődő véleményét.
„A magam részéről a legszigorúbb javaslatokat fogom támogatni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ugyanezt várja el a kormánytól és a Tisza Párt frakciójától is.
Magyar Péter ezután ismét a létrehozandó hivatal jövőbeni munkájáról beszélt. Szerinte olyan nyomozók, ügyészek, pénzügyi szakemberek és rendőrök kezdik majd meg a munkát, akik olyan ügyekhez is hozzányúlnak, amelyekhez korábban senki sem mert.
„Olyan emberek érdekeit fogják sérteni, akik hosszú időn keresztül érinthetetlennek hitték magukat” – mondta. Hozzátette, hogy a feladat rendkívül nehéz és sokszor veszélyes lesz, de szerinte elkerülhetetlen.
A miniszterelnök szerint szakértői becslések alapján a korrupció évente a magyar GDP 8–10 százalékába kerül az országnak. Állítása szerint ezek a források hiányoznak ma az egészségügyből, az oktatásból és más közszolgáltatásokból.
Beszéde végén ismét az olasz maffiaellenes küzdelem példáját hozta fel. Arra kérte a magyarokat, hogy álljanak a bírák, ügyészek, nyomozók és a létrehozandó hivatal munkatársai mögé, mert szerinte a következő időszakban komoly támadásoknak lesznek kitéve.
„Jönnek majd a lejáratások, a megfélemlítések, a fenyegetések, a hazugságok” – fogalmazott. Szerinte a korábbi rendszer szereplői minden eszközzel megpróbálják majd akadályozni a feltáró munkát, mert most először kell valódi következményekkel szembenézniük.