Jelentős átalakulás lép életbe július 1-jétől mindazok számára, akik lakásfelújítás, kisebb bontás, burkolatcsere vagy a ház körüli munkák után építési-bontási törmeléket szeretnének a hulladékudvarba vinni. A MOHU döntése nyomán megszűnik az a korábbi lehetőség, hogy a magánszemélyek évente meghatározott mennyiségű sittet díjmentesen adhassanak le. Az eddig leggyakoribb lakossági kvóta évi 500 kilogramm volt ingatlanonként, júliustól viszont minden egyes kilogramm után fizetni kell. A változás sokakat érinthet, különösen a nyári felújítási időszakban, amikor rengetegen kezdenek bele kisebb-nagyobb otthoni munkákba.
Vége az ingyenes 500 kilós lehetőségnek
A lakossági hulladékudvarokban eddig sok helyen évente legfeljebb 500 kilogramm építési-bontási hulladékot lehetett díjmentesen leadni. Ez a mennyiség ugyan egy teljes lakásfelújításhoz általában kevés volt, de egy kisebb fürdőszoba átalakítása, burkolatcsere, falbontás vagy kerti melléképület lebontása után keletkező törmelék egy részénél már komoly segítséget jelenthetett.
Július 1-jétől azonban ez a gyakorlat megváltozik. Az építési-bontási hulladékot, vagyis a köznyelvben sittként emlegetett törmeléket a kijelölt hulladékudvarokban már csak térítés ellenében lehet leadni. A mennyiségi korlátozás ugyan eltűnik, tehát nem az lesz a kérdés, hogy valaki belefér-e az éves kvótába, hanem az, hogy mennyi hulladékot visz be, és ennek mekkora lesz a díja. A gyakorlati következmény egyszerű: ami eddig bizonyos mennyiségig sok magánszemélynek ingyenes volt, az júliustól fizetős szolgáltatássá válik.
Ennyibe kerül majd a sitt leadása
A MOHU tájékoztatása szerint az építési-bontási hulladék átvételi díja 36 forint lesz kilogrammonként. Elsőre ez nem hangzik soknak, a sitt súlya azonban rendkívül gyorsan összeadódik. A korábban ingyenesen leadható 500 kilogrammos mennyiség júliustól 18 ezer forintba kerül majd.
Egy kisebb felújítás során ez a mennyiség könnyen összejöhet, hiszen a csempe, járólap, beton, tégla, vakolat vagy kerámia kifejezetten nehéz hulladéknak számít. Ha valaki például 100 kilogramm törmeléket visz be, azért 3600 forintot kell fizetnie. 300 kilogrammnál már 10 800 forinttal kell számolni, 500 kilogrammnál pedig 18 000 forint lesz a végösszeg. Egy nagyobb felújításnál, ahol akár 800-1000 kilogramm sitt is keletkezhet, a díj már 28 800–36 000 forint körül alakulhat.
Milyen hulladékokra vonatkozik a változás?
A díjfizetés az építési-bontási hulladék meghatározott típusait érinti. A szakmai besorolás alapján két fontos hulladékkategóriáról van szó.
Az egyik a HAK 17 09 04 kódú kevert építési-bontási hulladék, amely elkülönül a veszélyes anyagokat tartalmazó építési hulladéktípusoktól. Ide tartozhatnak azok a vegyes bontási maradékok, amelyek felújítás, bontás vagy átalakítás során jönnek létre. A másik a HAK 17 01 07 kódú építési-bontási hulladék, vagyis a beton, tégla, cserép és kerámia frakció, illetve ezek keveréke, amennyiben nem minősül veszélyes kategóriának.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb lakossági felújításnál keletkező tipikus törmelék érintett lehet: a régi csempe, járólap, tégla, vakolat, betonmaradék, tetőcserép, kerámia és hasonló bontási anyagok.
Miért döntött így a MOHU?
A MOHU indoklása szerint a korábbi díjmentes lehetőséggel sok esetben visszaéltek. A szolgáltatást eredetileg a lakossági ügyfelek számára alakították ki, vagyis azoknak, akik saját otthonukban, saját ingatlanukon végeztek kisebb felújítást vagy bontási munkát.
A vállalat álláspontja szerint azonban vállalkozások is kihasználták a rendszert. Előfordulhatott, hogy céges vagy üzletszerű tevékenységből származó építési törmeléket próbáltak lakossági hulladékként leadni, ezzel megkerülve a fizetős hulladékkezelési csatornákat. A MOHU szerint ez a szolgáltatás fenntarthatóságát veszélyeztette, több esetben pedig annak működését is ellehetetlenítette.
A díj bevezetésével a vállalat azt szeretné elérni, hogy a leadott hulladék kezelésének költségei megtérüljenek, és ne lehessen a lakossági rendszert vállalkozói hulladék elhelyezésére használni.
Mit fedez a 36 forintos kilónkénti díj?
A MOHU közlése szerint az átvételi díj nem valamiféle általános büntetésként vagy pluszteherként jelenik meg, hanem a hulladékhoz kapcsolódó tényleges költségeket fedezi. Ebbe beletartozik a gyűjtés, a tárolás, a szállítás és a kezelés is.
Az építési-bontási hulladék kezelése ugyanis nem egyszerű feladat. A hulladékot át kell venni, meg kell mérni, megfelelő helyen kell tárolni, majd el kell szállítani, feldolgozni vagy ártalmatlanítani. A különböző anyagokat sokszor külön kell válogatni, és arra is ügyelni kell, hogy veszélyes anyag ne keveredjen a nem veszélyes hulladék közé.
A díjfizetés tehát a MOHU szerint azt a célt szolgálja, hogy a rendszer fenntartható maradjon, és a hulladékkezelési költségek ne a díjmentes lakossági kvótát terheljék tovább.
Csak lakossági ügyfelek adhatják le továbbra is
Fontos szabály, hogy az építési-bontási hulladék leadását a hulladékudvarokban továbbra is kizárólag lakossági ügyfelek számára biztosítják. Ez azt jelenti, hogy cégek, vállalkozók és kivitelezők nem használhatják ezt a lehetőséget vállalkozási tevékenységből származó sitt leadására.
A leadáshoz személyi igazolványra és lakcímkártyára lesz szükség. Meghatalmazással nem vehető igénybe a szolgáltatás, vagyis nem lehet másvalakit küldeni a saját nevünkben a hulladék leadására. Ez sokak számára lényeges részlet lehet, főleg akkor, ha egy felújításnál a tulajdonos nem maga szállítaná el a sittet, hanem családtagot, ismerőst vagy kivitelezőt kérne meg erre.
A szabály alapján a szolgáltatás igénybevételéhez a jogosult lakossági ügyfél személyes jelenléte szükséges.
Utólag érkezik a számla
A hulladék leadása után a fizetés nem feltétlenül a helyszínen történik. A tájékoztatás szerint a MOHU utólag küldi ki a számlát, amelyet az azon szereplő határidőig kell rendezni.
Ez azt jelenti, hogy a leadáskor várhatóan rögzítik a mennyiséget és az ügyfél adatait, majd a díjat a leadott kilogrammok alapján számolják ki. A számlát ezt követően kell befizetni. Ez a megoldás kényelmesebb lehet azoknak, akik nem szeretnének helyben fizetni, ugyanakkor fontos, hogy mindenki számoljon a később érkező költséggel. Egy felújítás során így már nemcsak az anyag, a munkadíj és a szállítás jelent kiadást, hanem a törmelék leadása is.
Egy kisebb felújítás is többe kerülhet
A döntés különösen azokat érintheti érzékenyen, akik saját megtakarításukból, lépésről lépésre újítják fel az otthonukat. Egy fürdőszoba vagy konyha bontásakor könnyen összegyűlhet több száz kilogramm törmelék. A régi csempe, járólap, mosdó, WC, vakolat és aljzatbeton súlya sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk.
Egy átlagos családnak eddig segítséget jelenthetett, hogy legalább az első 500 kilogrammot ingyenesen leadhatta. Júliustól azonban ez már külön tétel lesz a felújítási költségvetésben. Aki most készül felújításra, annak érdemes előre kiszámolnia, mennyibe kerülhet a sitt leadása. Ha például 700 kilogramm építési hulladék keletkezik, az 25 200 forintos átvételi díjat jelenthet. Ha 1000 kilogramm gyűlik össze, akkor 36 ezer forinttal kell számolni.
A szabály a nyári felújítási szezon közepén érkezik
A július 1-jei időpont azért is különösen fontos, mert sokan éppen nyáron vágnak bele a lakásfelújításba. Ilyenkor könnyebb szabadságot kivenni, gyorsabban száradnak az anyagok, több idő jut a kerti vagy ház körüli munkákra, és a családok is gyakran erre az időszakra időzítik a nagyobb átalakításokat.
A változás tehát sokakat éppen akkor érhet, amikor már elkezdték vagy megtervezték a munkát. Akik még július előtt leadják az építési-bontási törmeléket a régi szabályok szerint, bizonyos helyeken még élhetnek az ingyenes kvótával. Július 1-je után viszont már az új díjszabás lesz érvényben.
Érdemes előre tájékozódni a helyi hulladékudvarnál
Nem minden hulladékudvar fogad be építési-bontási törmeléket. Ezért mielőtt valaki utánfutóval vagy zsákokkal elindulna, mindenképpen érdemes ellenőriznie, hogy a kiválasztott lakossági hulladékudvar átvesz-e ilyen hulladékot. Az is hasznos lehet előre megtudni, milyen mennyiséget tudnak fogadni, milyen nyitvatartás szerint működnek, kell-e előzetes időpontfoglalás, milyen dokumentumokat kérnek, és pontosan milyen hulladéktípusokat vesznek át.
Különösen fontos, hogy veszélyes anyag ne kerüljön a leadott sitt közé. Az azbeszt, kátrányos anyag, festékes hulladék, vegyszeres maradék vagy más veszélyes összetevő külön szabályozás alá tartozhat, és nem keverhető a normál építési-bontási hulladékkal.
Több lehet az illegális lerakás veszélye
A változás egyik lehetséges következménye, hogy egyesek megpróbálhatják elkerülni a díjfizetést. Ez növelheti az illegális hulladéklerakás kockázatát, ami komoly környezetvédelmi probléma.
A sitt erdőszélre, mezőre, út mellé vagy elhagyott területre borítása nemcsak szabálytalan, hanem kifejezetten káros is. Rontja a környezet állapotát, veszélyeztetheti a talajt és a vízbázist, ráadásul az eltakarítás költsége végül gyakran az önkormányzatokra vagy az adófizetőkre hárul. Bár a 36 forintos kilogrammonkénti díj sokaknak plusz kiadást jelent, még mindig biztonságosabb és szabályosabb megoldás a hulladékudvari leadás, mint az illegális lerakás, amely bírságot és komoly kellemetlenségeket is maga után vonhat.
Hogyan lehet csökkenteni a költségeket?
Aki felújítás előtt áll, annak érdemes előre végiggondolnia, miként lehet kevesebb hulladékot termelni. Bontáskor hasznos lehet az anyagok különválogatása, mert nem minden kerül feltétlenül ugyanabba a kategóriába. Ami újrahasznosítható vagy más módon leadható, azt célszerű külön kezelni.
Egyes építőanyagok másnak még hasznosak lehetnek. Jó állapotú tégla, cserép, burkolólap, ajtó, ablak vagy szerelvény akár eladható vagy elajándékozható is. Így kevesebb kerül hulladékba, és a fizetendő mennyiség is csökkenhet.
A kivitelezővel is érdemes előre tisztázni, ki felel a törmelék elszállításáért és leadásáért. Ha a munkát vállalkozó végzi, fontos előre megbeszélni, hogy a sitt kezelése benne van-e az árban, vagy külön kell fizetni érte. A lakossági hulladékudvarok továbbra sem vállalkozói hulladék elhelyezésére szolgálnak.
Mire figyeljen, aki július után visz sittet?
Július 1-je után annak, aki építési-bontási hulladékot szeretne leadni, több dologra is ügyelnie kell. Vigyen magával személyi igazolványt és lakcímkártyát, előre ellenőrizze, hogy a hulladékudvar fogad-e sittet, számoljon a 36 forintos kilogrammonkénti díjjal, és készüljön arra, hogy a számla utólag érkezik.
Érdemes a hulladékot lehetőség szerint rendezett módon, zsákokban vagy jól kezelhető formában vinni, mert ez megkönnyítheti az átvételt. A vegyes, szennyezett vagy nem megfelelő hulladék problémát okozhat, ezért a leadási szabályokat célszerű előre átnézni.
Nagy változás ez a lakosságnak
A korábbi ingyenes kvóta megszűnése sok ember számára érezhető változást jelent majd. Azoknak, akik csak ritkán újítanak fel, talán egyszeri pluszköltségként jelenik meg. Azoknak viszont, akik most terveznek nagyobb átalakítást, már a költségvetés részeként kell vele számolniuk.
A döntés mögött érthető szempontként jelenik meg a visszaélések visszaszorítása és a hulladékkezelési rendszer fenntarthatósága, de a lakosság oldaláról nézve ez mindenképpen újabb kiadás. Különösen nehéz lehet azoknak, akik saját kezűleg, spórolásból végzik a felújítást, és eddig számítottak az ingyenes leadási lehetőségre.
A legfontosabb tudnivaló röviden
Július 1-jétől megszűnik az építési-bontási hulladék korábbi ingyenes lakossági kvótája a MOHU rendszerében. A sok helyen eddig díjmentesen leadható évi 500 kilogramm sitt ezután 18 ezer forintba kerül majd, mivel az új díj 36 forint kilogrammonként. A mennyiségi korlátozás megszűnik, de minden leadott kilogramm után fizetni kell. A szolgáltatás továbbra is csak lakossági ügyfeleknek érhető el, személyi igazolvány és lakcímkártya szükséges hozzá, meghatalmazással nem vehető igénybe. A számlát utólag küldik ki, és az azon szereplő határidőig kell rendezni. Aki felújításra készül, annak mostantól nemcsak az anyagárakkal és a munkadíjjal, hanem a bontási törmelék leadási költségével is érdemes előre kalkulálnia.