Gulyás Gergely bejelentette: tüntetést szerveznek Magyarék Alaptörvény-módosítása miatt
Tüntetést hirdet a Fidesz és a KDNP
A Fidesz és a KDNP úgy döntött, hogy csütörtökre tüntetést szerveznek Magyar Péterék Alaptörvény-módosítási javaslata miatt. Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza előterjesztése visszaélés az alkotmányozó többséggel, és több ponton is súlyosan érinti a jogállamiság kérdését. A politikus úgy fogalmazott, hogy a javaslat több eleme sérti a jogállamiságot, példaként pedig Sulyok Tamás eltávolítását, valamint a mandátumkorlátozást említette. A megmozdulást „STOP Önkény” néven hirdették meg.
Vita a mandátumkorlátozás és a hatalmi átalakítás miatt
Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításának tervével sem. Szerinte a kormány olyan rendszert akar létrehozni, amelynek eljárásai felett nem lenne megfelelő bírósági korlát. Több alkotmányjogász is figyelmeztetett arra, hogy a Tisza-kormány a társadalmi egyeztetés köntösébe csomagolt, lebutított nemzeti konzultációt tartott az Alaptörvény-módosításról. A szakemberek szerint a mandátumkorlátozás elfogadása sem sürgető, „csak, ha valaki előrehozott országgyűlési választásokat akarna kiírni.”
Török Gábor is megszólalt az ügyben
Török Gábor politológus friss posztjában arról írt, hogy szerinte is határátlépés, amire Magyar Péter készül ezzel az alkotmánymódosítással. Egyúttal azt javasolta a Fidesznek, hogy bojkottálják a parlamenti üléseket, mert „ha nincsenek statiszták, a parlamenti színház sem annyira érdekes.” Török hozzátette: „ha nincs bokszzsáknak használható ellenfél, a boksznak sincs értelme”. A vita középpontjában az áll, hogy Magyar Péterék az Alaptörvény 17. módosításával olyan változtatásokat hajtanának végre, amelyek hosszú időre átalakíthatják a politikai és közjogi rendszert.
Magyar Péter reagált a tüntetés hírére
Magyar Péter szombaton jelentette be az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében a Tisza Párt a kétharmados többsége birtokában korlátozná a választópolgárok jogát arra, hogy három ciklus után újraválasszák azt a képviselőt, akivel elégedettek voltak. A javaslat miatt például soha többet nem lehetne parlamenti politikus Hadházy Ákos vagy Szabó Tímea. Emellett Magyarék a megbízási idejének lejárta előtt eltávolítanák a köztársasági elnököt, valamint belenyúlnának az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanács működésébe is. Magyar Péter a tüntetés hírére Facebook-oldalán reagált: „Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált”
Van egy apró gond: Magyar Péter nincs is itthon
A Fidesz csütörtökre szervez tüntetést a Sándor-palotához Magyar Péter ellen, csakhogy a történet közepén ott van egy igencsak kellemetlen részlet: Magyar Péter eközben nincs Magyarországon. A miniszterelnök Törökországban tartózkodik, ahol a NATO-csúcstalálkozón vesz részt, vagyis a Fidesz éppen akkor vonulna fel ellene, amikor ő hivatalos külföldi programon van.
Ez persze lehet véletlen.
De a politikában az ilyen kényelmes véletlenek ritkán esnek csak úgy az ember ölébe.
A Fidesz nagyon jól tudja, hogy Magyar Péter egyik legerősebb fegyvere az élő jelenlét. Az, hogy képes kimenni az utcára, beleállni a helyzetbe, rögtön reagálni, videót készíteni, beszédet mondani, és pillanatok alatt magára húzni a figyelmet. Most viszont erre nincs lehetősége, mert külföldön van, hivatalos kormányfői programon.
Így a Fidesz tüntetése egyszerre próbál nagy, drámai politikai akciónak látszani, közben pedig biztonságos terepen maradni. Magyar Péter nincs ott, nem tudja elvenni a show-t, nem tud váratlanul megjelenni, nem tudja a helyszínen átírni a forgatókönyvet. Ez a Fidesznek kényelmesebb helyzet, mint egy valódi, közvetlen politikai ütközés lenne.
A párt most az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállam védelmére hivatkozik. A gond csak az, hogy ezt éppen az a politikai oldal mondja, amely tizenhat év kormányzás alatt saját emberekkel töltötte fel az állami intézmények kulcspozícióit, átírta a szabályokat, közpénzből felépítette a saját médiavilágát, és minden komoly jogállami kritikát politikai támadásként söpört le.
Most pedig hirtelen aggódik.
Ez nem erkölcsi fordulatnak látszik, hanem politikai túlélési reflexnek.
Nem a demokráciát féltik, hanem a régi pozíciókat
A Fidesz mostani tüntetése valójában nem pusztán a demokrácia védelméről szól. Sokkal inkább arról, hogy a régi rendszer szereplői érzik: a Tisza-kormány hozzányúlt azokhoz az intézményi és személyi bástyákhoz, amelyeket Orbánék hosszú éveken át bebetonoztak. Sulyok Tamás ügye ezért lett szimbólum. Nem csak egy köztársasági elnökről van szó, hanem arról is, hogy az Orbán-korszak után meddig maradhatnak érintetlenek azok a pozíciók, amelyeket az előző hatalom saját politikai logikája szerint alakított ki.
A Fidesz ezt most alkotmányos aggodalomként próbálja eladni. Csakhogy a választók egy része pontosan érzi, miről szól a történet. Nem a jogállam hirtelen felfedezéséről, hanem a régi hatalmi hálózat védelméről. Akkor nem volt ekkora aggodalom, amikor a Fidesz kormányon volt, és minden eszköze megvolt arra, hogy tiszteletben tartsa a fékeket és ellensúlyokat. Akkor kezdődött a nagy féltés, amikor már nem ők kezelik a gépezetet.
Ettől még a Tiszának is óvatosnak kell lennie. Magyar Péteréknek pontosan azért kell a lehető legjogállamibb módon eljárniuk, mert az előző rendszerrel szemben határozzák meg magukat. Ha az Orbán-rendszer közjogi maradványait akarják lebontani, akkor azt nem lehet kapkodva, hevenyészett erődemonstrációként végigvinni. Világos indoklás, átlátható eljárás, nemzetközi mércével is védhető jogi szöveg és intézményi önfegyelem kell hozzá.
A Velencei Bizottság bevonása ebben jó irány lehet. A szakértők nem állíthatják meg a magyar parlamentet, de tükröt tudnak tartani. Ha a Tisza komolyan veszi ezt a tükröt, akkor erősebben jöhet ki az ügyből. Ha nem, akkor ajándékot ad Orbán Viktor kezébe.
A Fidesz pontosan erre vár: hogy a Tisza hibázzon, majd ők eljátszhassák a sértett alkotmányvédőt.
Csütörtökön ezért nem csak egy tüntetés lesz, hanem egy nagy politikai szerepcsere-kísérlet. Orbán Viktor szeretné elhitetni, hogy ő lett az elnyomott jogállamvédő, Magyar Péter pedig az önkény felé menetelő hatalom. Ez a történet egyszerű, hangos és mozgósításra alkalmas. Csak van vele egy hatalmas baj: az ország emlékszik.
Emlékszik a közmédiára. Emlékszik a rendeleti kormányzás éveire. Emlékszik a civil szervezetek elleni kampányokra. Emlékszik a hatalomhoz közeli gazdasági birodalmakra. Emlékszik a bebetonozott emberekre. Emlékszik arra is, hogy amikor a Fidesznek kétharmada volt, nem az önkorlátozás volt a legerősebb politikai ösztöne.
Ezért nehéz most Orbán Viktornak demokráciát kiáltani.
Nem azért, mert Magyar Péter lépéseit ne lehetne vitatni. Lehet. Kell is. Egy demokráciában nincs olyan kormány, amelynek minden döntését tapsolva kellene fogadni. De Orbán Viktor szájából az önkény elleni harc úgy hangzik, mint amikor a tolvaj rendőrért kiált.
A legnagyobb bibi pedig az, hogy ez már nem 2010 után van. A régi reflexek nem működnek ugyanúgy. Nem elég kijelölni az ellenséget, meghirdetni a tüntetést, odatenni a nagy szavakat, és várni, hogy a tábor automatikusan mozduljon. 2026-ban már más a politikai helyzet. A kormányt nem Orbán Viktor vezeti. A napirendet nem a Fidesz diktálja. A demokrácia védelmének szerepét pedig nem lehet csak úgy felvenni, mint egy kabátot, miután valaki másfél évtizeden át az ellenkező irányba ment.
A csütörtöki tüntetés lehet hangos. Lehet látványos. Lehetnek zászlók, beszédek, nagy mondatok és felháborodott arcok.
De a történet közepén ott marad a bibi.
A Fidesz tüntet az alkotmányosságért.
Magyar Péter közben nincs is az országban.
Orbán Viktor pedig demokráciát félt egy olyan rendszer után, amelyet ő maga nevezett illiberálisnak.
Ezt még Isztambulban is nehéz lehetett nevetés nélkül végighallgatni.