Csütörtökön Budapestre érkezhet a Velencei Bizottság delegációja, és ez a látogatás sokkal többről szólhat egy szokásos diplomáciai egyeztetésnél. A tét rendkívül magas: a kormány által előkészített alkotmányreform nemcsak egyes intézményi szabályokat írhatna át, hanem Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is napirendre emelheti. Emiatt az ügy egyszerre tekinthető politikai bombának és alkotmányjogi próbának. Bár a Velencei Bizottság nem dönthet Magyarország helyett, az álláspontja így is jelentős nemzetközi és belpolitikai súlyt kaphat.
Miért ekkora ügy a Velencei Bizottság látogatása?
A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, hivatalos nevén az Európai Bizottság a Demokráciáért a Jog Eszközeivel. Feladata, hogy szakmai véleményt adjon arról, egy-egy alkotmányos vagy jogszabályi változtatás mennyire felel meg az európai jogállamisági és demokratikus normáknak.
Fontos látni, hogy nem bíróság, nem parlament, és nem is vétózhatja meg a magyar jogalkotást. Legfeljebb ajánlásokat tehet, illetve jelezheti a kockázatokat, a végső döntés azonban továbbra is a magyar intézmények kezében marad. Éppen ezért különösen figyelemre méltó, hogy a mostani látogatás éppen akkor jöhet, amikor a tervezett reform az államszervezet legmagasabb szintjeit érinti: a köztársasági elnök mandátumát, az Alkotmánybíróság tagjainak helyzetét és az országgyűlési képviselők mandátumkorlátját is.
Magyar Péter hívta meg a szakértőket
Az Euronews a szervezet szóvivőjére hivatkozva arról írt, hogy a delegáció csütörtökön érkezhet Magyarországra. A lap szerint mindezt az előzte meg, hogy Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan is meghívta a testület szakértőit Budapestre.
Ez politikailag erős üzenet: a kormány azt kommunikálhatja vele, hogy nem zárkózik el a nemzetközi alkotmányjogi kontrolltól. Ugyanakkor ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tervezet automatikusan védhetővé vagy elfogadhatóvá válik. A Bizottság kérdezhet, vizsgálhat és egyeztethet, de az igazán lényeges rész csak ezután következik: a későbbi írásos vélemény, amely megmutathatja, mennyire tartják összeegyeztethetőnek a javaslatot az európai alkotmányossági normákkal.
Sulyok Tamás kész találkozni a delegációval
Az ügy egyik legérzékenyebb pontja az, hogy a reform központi szereplője maga a hivatalban lévő államfő. Az Euronews kérdésére a Köztársasági Elnöki Hivatal azt közölte, hogy Sulyok Tamás kész találkozni a Velencei Bizottság delegációjával.
Ez különösen fontos, hiszen a tervezett módosítás éppen az ő megbízatásának megszüntetését mondaná ki. Sulyok korábban egyértelművé tette, hogy nem kíván lemondani, és álláspontja szerint az eltávolítására tett kísérlet jogellenes. Az államfő úgy véli, a köztársasági elnöki tisztség nem politikai alku tárgya, hanem alkotmányos intézmény. A 24.hu beszámolója szerint Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybírósághoz is fordult az alkotmánymódosítások lehetséges határaival kapcsolatban.
Mit akar átírni a kormány?
A tervezet egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme, hogy Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követő első napon megszűnne. A HVG összefoglalója szerint ez a javaslat egyik kulcspontja.
De a csomag ennél jóval szélesebb:
- megszűnne a köztársasági elnök mandátuma,
- az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása a 70. életév betöltésével véget érne,
- az országgyűlési képviselők mandátumát 12 évben korlátoznák.
A kormány szerint ezek a lépések a politikai rendszer megtisztítását és a korábbi hatalmi struktúrák lebontását szolgálják. A kritikusok ezzel szemben azt mondják, könnyen felmerülhet, hogy egyes pontok személyre szabott alkotmányozásnak tűnnek.
Miért ennyire vitatott Sulyok Tamás elmozdítása?
A köztársasági elnök szerepe ugyan nagyrészt ceremoniális, mégsem nevezhető jelentéktelennek. Az államfő törvényeket ír alá, visszaküldhet jogszabályokat az Országgyűlésnek, és az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. Vagyis egyáltalán nem mindegy, ki tölti be ezt a pozíciót.
A kormányoldal úgy látja, Sulyok Tamás a korábbi Orbán-rendszerhez kötődik, ezért nem tudja hitelesen képviselni az új politikai korszakot. Sulyok és támogatói viszont azt állítják, hogy egy hivatalban lévő államfő egyedi alkotmánymódosítással történő eltávolítása veszélyes precedenst teremthet. Ha egy kétharmados többség ilyen módon szüntethet meg egy konkrét tisztségviselői mandátumot, az komoly kérdéseket vet fel az intézményi stabilitás és a jogbiztonság oldaláról.
Az Alkotmánybíróság és a mandátumkorlát is forró pont
A reform másik kényes eleme az Alkotmánybíróság tagjainak szabályozása. Első pillantásra a 70 éves korhatár technikai módosításnak tűnhet, valójában azonban az a döntő kérdés, hogy egy ilyen új szabály hány hivatalban lévő alkotmánybírót érintene azonnal.
Ha rövid időn belül több bíró mandátuma is megszűnne, az már nem egyszerű adminisztratív finomhangolás lenne, hanem a testület összetételének gyors átalakítása.
Hasonlóan komoly vitákat válthat ki az országgyűlési képviselők 12 éves mandátumkorlátja is. A támogatók szerint ez megújulást hozhat, a kritikusok viszont úgy látják, felmerülhet a választói akarat korlátozásának veszélye, különösen akkor, ha az átmeneti szabályok nem egyértelműek.
Mire figyelhet a Velencei Bizottság?
A testület várhatóan nem politikai jelszavak mentén értékeli majd a helyzetet, hanem egészen konkrét alkotmányjogi szempontokat vizsgál. Ilyen kérdés lehet például, hogy:
- megfelel-e a tervezet a jogbiztonság követelményének,
- sérül-e a hatalommegosztás elve,
- személyre szabott alkotmányozásról van-e szó,
- biztosított-e az érintett tisztségviselők jogi védelme,
- volt-e elegendő idő társadalmi és szakmai egyeztetésre.
A Velencei Bizottság számára különösen érzékeny lehet az a kérdés, hogy a reform általános szabályokat alkot-e, vagy inkább konkrét személyek eltávolítását szolgálja. Ez az európai alkotmányos gondolkodás egyik legfontosabb határvonala.
Nem dönthet, mégis sokat számíthat
A Velencei Bizottság véleménye nem kötelező erejű. Az Országgyűlés jogilag akkor is elfogadhatja a módosítást, ha a testület kritikát fogalmaz meg. Mégis komoly jelentősége van annak, milyen álláspontra jutnak majd.
A Bizottság megállapításait gyakran figyelembe veszik európai intézmények, nemzetközi szervezetek és bíróságok is, ezért egy határozott bírálat komoly politikai nyomást helyezhet a kormányra. Az Európai Bizottság korábban az Euronews megkeresésére azt jelezte, hogy figyelemmel kíséri a magyar alkotmánymódosítás folyamatát. Vagyis a mostani vita nem csupán belpolitikai kérdés, hanem európai szinten is visszhangot kelthet.
Fideszes bírálatok és jogvédői figyelmeztetések
Az ellenzéki Fidesz élesen támadta a reformtervet, és azt állítja, hogy a kormány politikai leszámolásra használja az alkotmányozó többséget. A kabinet ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a társadalmi egyeztetésben részt vevők döntő többsége támogatta az elképzeléseket.
A vita azonban nem csupán arról szól, mennyire népszerű a javaslat. Egy alkotmánymódosítás esetében azt is vizsgálni kell, hogy a tervezet mennyire felel meg a hatalommegosztás, az intézményi függetlenség és a jogállami eljárás alapelveinek.
A Reuters szerint magyar jogvédő szervezetek is arra figyelmeztettek, hogy az ilyen súlyú döntéseket átlátható és kiszámítható jogállami keretek között kellene meghozni. A kritika lényege nem feltétlenül Sulyok személyéről szól, hanem arról, hogy egy demokratikus rendszerben még a vitatott tisztségviselők eltávolítása is előre rögzített, általános szabályok alapján történjen.
Mi jöhet a csütörtöki látogatás után?
A delegáció érkezése várhatóan nem hoz azonnali végleges döntést. A szakértők tárgyalhatnak a kormány képviselőivel, az államfő hivatalával, jogászokkal és akár civil szereplőkkel is, majd később készülhet el az írásos állásfoglalás. Ez lehet támogató, részben kritikus vagy kifejezetten elutasító hangvételű is.
Az sem kizárt, hogy a Bizottság nem egyben értékeli a teljes reformot, hanem pontonként vizsgálja meg a különböző javaslatokat. Ezt követően a kormány előtt több lehetőség is maradhat: módosíthatja a tervezetet, megvárhatja a végleges véleményt, vagy változatlan formában terjesztheti a parlament elé.
Miért fontos ez mindenkinek?
Elsőre mindez könnyen tűnhet távoli jogászkodásnak, valójában azonban arról szól, hogyan működik az állam, mennyire erősek a fékek és ellensúlyok, és mennyire kiszámítható a közjogi rendszer. Egy alkotmánymódosítás hatása nem áll meg a napi politikánál.
Meghatározhatja, hogyan működnek a magyar intézmények a következő években, és mennyire marad stabil az a rendszer, amelynek elvileg éppen az lenne a feladata, hogy a pillanatnyi politikai többségeknél hosszabb távra szóljon.