Hétfő délután jelentős politikai fordulatot hozott az Országgyűlés ülése: a képviselők elfogadták az Alaptörvény 16. módosítását. A döntés egyik legfontosabb következménye, hogy a most megszavazott szabály értelmében Orbán Viktor a jövőben már nem lehet Magyarország miniszterelnöke, és ugyanez a korlátozás Magyar Péterre is érvényes. A parlament 135 igen szavazattal, 50 nem mellett és 6 tartózkodással fogadta el a módosítást. A Fidesz és a KDNP nem támogatta az előterjesztést, a Mi Hazánk képviselői pedig tartózkodtak – írja a Telex.
Két ciklus után véget ér a lehetőség: új szabály lép a miniszterelnöki tisztségre
Az Alaptörvény-módosítás egyik központi eleme, hogy a miniszterelnöki megbízatást két ciklusra korlátozza. A rendelkezés szerint a nyolcéves időszak számításánál az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat is figyelembe kell venni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor előtt lezárul a lehetőség, hogy ismét a miniszterelnöki székbe kerüljön.
A szabály azonban nem kizárólag rá vonatkozik: Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki posztot, vagyis az új kormányfő mozgásterét is érdemben szűkíti. A Tisza Párt a kampány során is arról beszélt, hogy a hatalom időbeli koncentrációját korlátozni kívánja. A hétfői szavazás ennek egyik legmarkánsabb lépése lett.
A Fidesz lex-Orbánt emleget
A módosítás már a beterjesztése után heves politikai vitát váltott ki. A Fidesz álláspontja szerint a szabály személyre szabott jogalkotás, ezért lex-Orbánként hivatkoznak rá. A kormánypárti értelmezés szerint a Tisza Párt célja az, hogy megakadályozza Orbán Viktor esetleges későbbi visszatérését.
A Tisza oldalán ezzel szemben egészen más hangsúly jelent meg. A javaslatot benyújtó képviselők szerint a módosítás arról szól, hogy a hatalom ne lehessen örök, a közvagyon ne válhasson politikai zsákmánnyá, és az állami intézmények ne működhessenek politikai önvédelmi eszközként. A Telexnek korábban nyilatkozó alkotmányjogász úgy fogalmazott, hogy a módosítás nem visszamenőleges hatályú abban az értelemben, hogy senkit utólag ne foszthatna meg egy már betöltött tisztségtől vagy az abból eredő jogoktól. A szabály a jövőbeli miniszterelnöki megbízatásokra vonatkozik.
A kekvák és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is célkeresztbe került
Az új Alaptörvény-módosítás nem csupán a miniszterelnöki cikluskorlátozásról szól. A döntéssel egyúttal megteremtették annak alaptörvényi lehetőségét is, hogy felszámolják a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, vagyis a kekvákat. Ezek az alapítványok az elmúlt években számos vitát gerjesztettek, különösen az egyetemi vagyonok, az állami ingatlanok és a közpénzek átadása miatt.
A most elfogadott szöveg alapján az állam gyakorolhatja az alapítói jogokat, és megszüntetésük esetén az államtól kapott vagyon visszaszállhat az államra. A módosítás harmadik jelentős eleme a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érinti. A Tisza szerint ez az intézmény nem a valódi közérdeket szolgálta, hanem politikai nyomásgyakorlásra és félelemkeltésre volt alkalmas. A változtatás utat nyit a hivatal megszüntetése előtt is.
Komoly politikai korszakhatár lehet
A mostani döntés különösen fontos azért is, mert az Alaptörvény 2011-es elfogadása óta ez már a tizenhatodik módosítás. A Tisza-kormány korábban jelezte, hogy több ponton gyors változtatásokkal készül, majd később egy átfogóbb alkotmányozási folyamat is elindulhat.
A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba. A köztársasági elnök mozgástere ebben a helyzetben szűk: tartalmi alapon nem vizsgálhatja felül az Alaptörvény-módosítást, eljárási hiba esetén azonban az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A hétfői szavazás így nem pusztán jogi döntés, hanem erős politikai üzenet is. A miniszterelnöki hatalom időbeli korlátozása, a kekvák átalakításának előkészítése és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetősége együtt azt jelzi, hogy a parlamenti többség gyors és látványos rendszerszintű változtatásokba kezdett.
Orbán Viktor politikai jövője új fejezethez érkezett
Orbán Viktor hosszú éveken át a magyar politika egyik legmeghatározóbb szereplője volt, több cikluson keresztül vezette az országot. A most elfogadott szabály azonban elzárja előle a miniszterelnöki visszatérés útját. A kérdés most az, hogy ez valóban egy új politikai korszak kezdete lesz-e, vagy csupán az első lépése egy még szélesebb alkotmányos átalakításnak. Egy biztos: a hétfői szavazást követően a politikai helyzet már nem ugyanaz, mint korábban volt.