Komoly politikai vita bontakozott ki közvetlenül azután, hogy az Országgyűlés Baka Andrást választotta Magyarország következő köztársasági elnökévé. A Fidesz nem vett részt a szavazáson, Vitályos Eszter pedig Facebook-bejegyzésében azt írta: „Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk.” A politikus a döntést az 1956-os forradalom örökségével és a jogállamiság kérdésével is összekapcsolta.
140 képviselő támogatta Baka Andrást
Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én választotta meg Baka Andrást köztársasági elnöknek.
A voksoláson összesen 146 képviselő vett részt, közülük 140-en igennel, hatan pedig nemmel szavaztak.
A Fidesz képviselői nem vettek részt a választáson.
Baka megválasztásával azonban korántsem zárult le az államfőváltás körüli politikai vita. A döntést követően szinte azonnal éles kritikák érkeztek az ellenzékbe került Fidesz részéről.
Vitályos Eszter: „Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk”
Vitályos Eszter egy hosszabb Facebook-bejegyzésben fejtette ki álláspontját, amelyben Baka megválasztását az 1956-os forradalom örökségével, valamint a rendszerváltás utáni magyar államberendezkedéssel kapcsolta össze.
A politikus többek között ezt írta:
„A szabad és független Magyarország az 1956-os forradalomból sarjadt. A rendszerváltással 1956 forradalmárainak az álmai váltak valóra.”
Vitályos értelmezése szerint a rendszerváltást követő időszak Magyarországa két alapvető politikai konszenzusra épült: az ország független, demokratikus jogállamként működik, valamint saját történelmi önazonosságának meghatározó elemének tekinti 1956 örökségét.
Bejegyzésében ezután közvetlen kritikát fogalmazott meg a Tisza-kormánnyal szemben:
„Sulyok Tamás illegitim elmozdításával Magyarország nem demokratikus jogállam többé. Baka András köztársasági elnökké jelölésével pedig úgy tűnik, már nem is 1956 szellemi örököse.”
A poszt végén még ennél is határozottabban fogalmazott:
„A Fidesz-KDNP pártszövetség ma Tatán világossá tette, hogy 1956 örököseinek tekintjük magunkat, 1956 a mi forradalmunk, 1956 vértanúi a mi őseink, Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk.”
A kijelentés tehát nem politikai értelmezésből vagy közvetett beszámolóból származik: Vitályos Eszter saját közösségi oldalán írta le, hogy Baka Andrást nem tekinti „a mi köztársasági elnökünknek”.
Miért került elő Baka kapcsán az 1956-os forradalom?
A vita hátterében Baka András egyik korábbi strasbourgi bírói ügye áll.
Baka 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt, és tagja volt annak a Nagykamarának is, amely a Korbely kontra Magyarország ügyben döntést hozott.
Korbely Jánost a magyar bíróságok az 1956-os tatai eseményekkel összefüggésben emberiesség elleni bűncselekmény miatt ítélték el.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2008-ban 11–6 arányban úgy ítélte meg, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét, amely a „nincs büntetés törvény nélkül” elvét rögzíti.
Baka nem tartozott a hat különvéleményt megfogalmazó bíró közé, így a többségi álláspont mellett foglalt helyet.
A strasbourgi döntés nem Korbely egyszerű „felmentéséről” szólt
A Baka személyét érő politikai támadásoknál ugyanakkor lényeges különválasztani a politikai kommunikációt és az ítélet tényleges jogi tartalmát.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem magyar büntetőbíróságként járt el, és nem egyszerűen Korbely bűnösségéről vagy ártatlanságáról döntött.
A strasbourgi testület azt vizsgálta, hogy az 1956-os események után évtizedekkel alkalmazott jogi minősítés és az ennek alapján meghozott ítélet összhangban állt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
A bírák többsége arra jutott, hogy nem.
Emiatt az a politikai megfogalmazás, amely szerint Baka András egyszerűen „felmentett egy 1956-os sortűzparancsnokot”, jelentősen leegyszerűsíti a történteket.
A határozatról ráadásul nem Baka egy személyben döntött: a 17 tagú Nagykamarából 11 bíró támogatta a többségi álláspontot.
Évekkel később Baka maga fordult Strasbourghoz Magyarországgal szemben
Baka András pályafutásának későbbi szakasza újabb különös fordulatot hozott.
2009-ben hat évre választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének.
Az Orbán-kormány igazságügyi reformjainak több elemét nyilvánosan is bírálta. A bírósági rendszer későbbi átalakítása során a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka elnöki megbízatása pedig az eredetileg meghatározott időpont előtt véget ért.
Baka ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Az ügy végül az ő számára kedvező döntéssel zárult.
A strasbourgi Nagykamara 2016-ban, a Baka kontra Magyarország ügyben többek között azt állapította meg, hogy sérült Baka véleménynyilvánításhoz való joga.
Így különleges politikai és jogtörténeti helyzet alakult ki: Magyarország megválasztott államfője lett az a volt főbíró, akinek korábbi idő előtti távozásával kapcsolatban Strasbourg elmarasztalta Magyarországot.
A Fidesz az államfőváltás módját is vitatja
A Fidesz ellenállása nem kizárólag Baka András személyére irányul.
A párt magának az államfőváltásnak a körülményeit is vitatja.
Sulyok Tamás mandátuma 2026 júliusában az alkotmányos változtatások következtében ért véget, és Sulyok is súlyos kifogásokat fogalmazott meg a vele szemben alkalmazott eljárással kapcsolatban.
A Fidesz ezért távol maradt az augusztus 11-i államfőválasztástól.
Vitályos Eszter bejegyzése pedig arra utal, hogy a párt politikai szempontból egyáltalán nem tekinti lezártnak az elnökváltás körül kialakult konfliktust.
Baka minden magyar állampolgárt képviselne
Baka András megválasztása után jóval békülékenyebb hangvételű üzenetet fogalmazott meg.
A róla szóló beszámolók szerint azt hangsúlyozta, hogy valamennyi magyar állampolgár köztársasági elnöke kíván lenni, és fontosnak nevezte a társadalmi megosztottság mérséklését, valamint a demokratikus normák tiszteletét.
Ez éles kontrasztot alkot Vitályos Eszter kijelentésével:
„Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk.”
A két politikai üzenet között aligha lehetne nagyobb a különbség.
Baka András egyelőre megválasztott köztársasági elnök, hivatalát csak később foglalja el. Az viszont már most látszik, hogy államfői időszaka komoly politikai feszültségek közepette kezdődhet.
Miközben a parlamentben 140 képviselő támogatta, a Fidesz bojkottálta a voksolást, Vitályos Eszter pedig nyilvánosan kijelentette, hogy pártja nem tekinti Bakát „a mi köztársasági elnökünknek”.
Baka András még hivatalba sem lépett, de személye körül máris az egyik legélesebb politikai vita bontakozott ki.