Újabb látványos fordulatot vett Sulyok Tamás és Magyar Péter konfliktusa. A köztársasági elnök egy hosszabb állásfoglalásban reagált az Alaptörvény 17. módosítására, amelynek egyik legvitatottabb eleme épp az ő államfői megbízatásának megszüntetése lenne. Sulyok Tamás szerint a kezdeményezés messze nem pusztán egy politikai vita része, hanem olyan közjogi lépés, amely komoly alkotmányos kérdéseket vet fel.
A vita középpontjában az áll, hogy Magyar Péter kormánya az Alaptörvény módosításával távolítaná el Sulyok Tamást a köztársasági elnöki tisztségből. A tervezet több ponton is átalakítaná a közjogi rendszert, ám a legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a jelenlegi államfő mandátuma a módosítás hatálybalépését követően megszűnne. Több beszámoló szerint a javaslat nem megfosztási eljárással, hanem közvetlen alkotmánymódosítással rendezné Sulyok távozását.
Sulyok Tamás álláspontja szerint ez azért különösen aggályos, mert nem egy általános, a jövőre nézve is alkalmazható szabályról lenne szó, hanem inkább egy konkrét személyre szabott megoldás benyomását kelti. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: az Alaptörvény nem használható arra, hogy egy aktuális politikai konfliktust egyetlen mondattal lezárjanak. Szerinte ha egy közjogi méltóságot el akarnak mozdítani, annak megvannak a jogállami keretei, és ezeket nem lehet egyszerűen megkerülni.
A köztársasági elnök üzenetének egyik legerősebb eleme az volt, hogy a hatalomközpontosítás veszélyére hívta fel a figyelmet. Álláspontja szerint Magyarországon egyre világosabban kirajzolódik egy olyan folyamat, amely rendkívül gyorsan halad előre, és felveti a kérdést, vajon ez az erő nem söpri-e félre a nemzetközileg elismert jogállamisági elveket és a valódi képviseleti demokráciát.
Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a módosítás célja a korábbi rendszer által bebetonozott közjogi struktúrák lebontása. A miniszterelnök szerint Magyarországot meg kell szabadítani attól a rendszertől, amely évtizedeken át foglyul ejtette az államot, és ennek részeként újra kell gondolni azokat a személyi és intézményi pozíciókat is, amelyek meglátása szerint a korábbi hatalom fennmaradását szolgálták.
A 17. Alaptörvény-módosítás nem kizárólag Sulyok Tamásról szól. A tervezetben egyebek mellett az Alkotmánybíróság működését érintő változtatás, a bírói önigazgatás erősítése, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos szintre emelése is szerepelhet. Mindezek mellett mégis az államfő eltávolítása került a politikai vita középpontjába, mert ez a pont veti fel legerősebben a személyre szabott jogalkotás gyanúját.
Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybírósághoz is fordult annak tisztázása érdekében, hogy meddig terjedhet az alkotmánymódosító hatalom szabadsága, illetve lehet-e az Alaptörvényt úgy módosítani, hogy az konkrét személyek pozícióját érintse. Ez a kérdés különösen lényeges, mert ha egy parlamenti többség bármikor alkotmánymódosítással szüntethetne meg közjogi mandátumokat, az alapjaiban formálná át az intézményi függetlenségről alkotott képet.
A helyzetet tovább fokozza, hogy Magyar Péter szerint amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá az elfogadott módosítást a rendelkezésére álló határidőn belül, megfosztási eljárás is indulhat ellene. Ez arra utal, hogy a konfliktus már nem csupán politikai üzengetésként értelmezhető, hanem nagyon is konkrét közjogi lépések irányába mozdulhat el.
Ugyanakkor fontos elkülöníteni a politikai állításokat a tényleges jogi helyzettől. Sulyok Tamást jelenleg nem váltották le automatikusan pusztán azért, mert a javaslat napirendre került vagy vitát váltott ki. A döntő kérdés az, hogy az Országgyűlés milyen szöveget fogad el, az mikor lép hatályba, és az államfőnek milyen mozgástere marad az aláírás, illetve az esetleges alkotmányossági kifogások tekintetében.
A vita azért is vált kiemelten fontossá, mert messze túlmutat Sulyok Tamás személyén. Valójában arról szól, hogy egy új politikai többség milyen eszközökkel számolhatja fel a korábbi rendszer intézményi örökségét, és hol húzódik az a határ, amelyet a jogállamiság védelmében már nem lenne szabad átlépni.
Összességében Sulyok Tamás üzenete egyértelmű: szerinte a 17. Alaptörvény-módosítás veszélybe sodorhatja a köztársasági elnöki tisztség függetlenségét és az alkotmányos rend alapelveit is. Magyar Péter viszont úgy látja, hogy a módosítás a régi hatalmi rendszer lebontásának nélkülözhetetlen része. A következő napokban ezért nemcsak egy államfő sorsa, hanem a magyar közjogi rendszer egyik legfontosabb határkérdése is eldőlhet.