Komoly segítséget jelenthet az idősek jelentős részének az a tervezett nyugdíjas támogatási program, amelynek alapján már idén októberben megérkezhet az első részlet azoknak, akik a kormány elképzelései szerint jogosultak lesznek a SZÉP-kártyás pluszpénzre. A számítások szerint csaknem 1,3 millió nyugdíjas kaphatná meg a magasabb összegű támogatás első negyedéves részletét, vagyis az 50 ezer forintot, miközben valamivel több mint egymillió idősebb ember az alacsonyabb kategóriába tartozhatna, ők negyedévente 25 ezer forintra számíthatnának. A tervezett intézkedés egyértelmű célja, hogy nagyobb segítség jusson azoknak, akik alacsonyabb nyugdíjból élnek, és akiknél az élelmiszer, a gyógyszer, az egészségmegőrzés vagy akár néhány napnyi pihenés is egyre komolyabb anyagi terhet jelent – írja a azenpenzem.hu
A program részleteit Magyar Péter az RTL-nek adott első miniszterelnöki interjújában ismertette. A tervek szerint azok a nyugdíjasok, akik havi 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból gazdálkodnak, évi 200 ezer forintos SZÉP-kártyás támogatásra számíthatnának. Ez negyedéves bontásban 50 ezer forintos részleteket jelentene. Akiknek a nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint közé esik, azok évi 100 ezer forintot kaphatnának, szintén negyedéves ütemezésben, 25 ezer forintos részletekben. A félmillió forint feletti nyugdíjjal rendelkezők viszont a jelenlegi elképzelések szerint kimaradnának a programból.
Az intézkedés időpontja ugyanakkor még nem végleges. A kormány tervei szerint a kifizetések októberben indulhatnának, de Magyar Péter is jelezte: mindez attól függ, hogy a következő hónapokban milyen pontos kép rajzolódik ki a költségvetés állapotáról, mekkora lesz az állam pénzügyi mozgástere, hogyan alakulnak a finanszírozási lehetőségek, sikerül-e előrelépni az uniós források hazahozatalában, és milyen pályára áll a gazdasági növekedés. Vagyis a szándék világos, a menetrend ismert, ám a végrehajtás feltételeit még a költségvetés tényleges helyzete határozhatja meg.
Közel 2,4 millió nyugdíjast érinthet valamilyen módon a döntés
A KSH adatai alapján az idei első negyedév végén 2,415 millió nyugdíjasnak folyósított ellátást az állam. Ez már önmagában is jól mutatja, hogy bármilyen nyugdíjasokat érintő intézkedés óriási társadalmi jelentőségű Magyarországon. A nyugdíjasok nem egy szűk, egységes csoportot alkotnak: vannak, akik viszonylag magasabb ellátásból élnek, de nagyon sokan olyanok is, akiknek minden hónapban pontosan be kell osztaniuk a pénzüket, különösen akkor, ha gyógyszerre, rezsire, élelmiszerre és egészségügyi kiadásokra is jutnia kell.
Március végén az átlagnyugdíj 240,4 ezer forint volt. Ez az átlag azonban sok mindent elfed. A rokkantsági ellátásban vagy más alacsonyabb összegű nyugdíjszerű ellátásban részesülők helyzete sokszor jóval nehezebb: a rokkantak esetében például az átlagos összeg mindössze 124,8 ezer forint körül alakult. Ez a különbség azért lényeges, mert a tervezett SZÉP-kártyás támogatás éppen a nyugdíj nagyságához igazodna, vagyis a kevesebből élők kapnák a magasabb éves összeget.
Az Azénpénzem.hu számításai szerint a magasabb, évi 200 ezer forintos támogatásra körülbelül 1,28 millió nyugdíjas lehet jogosult. Ők azok, akik 250 ezer forint alatti havi ellátásból élnek. Valamivel több mint 1,05 millió nyugdíjas tartozhat a második sávba, vagyis azok közé, akik havi 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjat kapnak, és így évi 100 ezer forintos támogatásban részesülhetnének. A félmillió forint feletti ellátással rendelkezők száma a becslések szerint mintegy 80 ezer lehet, ők a teljes nyugdíjas kör nagyjából 3,5 százalékát tehetik ki, és a jelenlegi tervek alapján teljesen kimaradnának a programból.
Októberben indulhatna az első részlet, de ez még nem végleges dátum
Természetesen a legnagyobb figyelem azt kíséri, hogy mikor érkezhet az első pénz. A mostani tervek szerint a nyugdíjasok SZÉP-kártyás támogatásának első részlete októberben indulhatna. Ez azt jelentené, hogy az alacsonyabb nyugdíjból élők már ősszel 50 ezer forintot kapnának, míg a középső sávba tartozók 25 ezer forintos első részletre számíthatnának. A kifizetés negyedéves rendszerben működne, tehát a támogatás nem egy összegben, hanem több részletben érkezne.
Ez a megoldás több szempontból is életszerű lehet. Egyrészt a negyedéves bontás kiszámíthatóbb segítséget adhat az időseknek, másrészt az állami költségvetés terhelését is jobban elosztja. Egy 200 ezer forintos éves támogatás egy alacsony nyugdíjból élő ember számára rendkívül jelentős összeg, de ha negyedévente 50 ezer forintos részletekben érkezik, akkor jobban beilleszthető a mindennapi kiadások közé. Ősszel például sok háztartásban már a fűtési szezonra, a gyógyszerek kiváltására, az egészségügyi költségekre és az év végi tartalékok megteremtésére is gondolni kell.
Ugyanakkor fontos kiemelni: az októberi indulás egyelőre csupán terv. Magyar Péter is óvatosan beszélt a menetrendről, mert a kormány még nem látja teljes pontossággal a költségvetés valós állapotát. A Tisza-kormány egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy úgy szeretne gyors társadalmi segítséget nyújtani, hogy közben át kell világítania a korábbi költségvetési döntéseket, fel kell mérnie az állam tényleges pénzügyi helyzetét, és meg kell teremtenie a fenntartható finanszírozás alapjait.
Mire lehetne elkölteni a nyugdíjas SZÉP-kártyás támogatást?
A Tisza programja szerint a nyugdíjasoknak járó SZÉP-kártyás pluszpénzt élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne fordítani. Ez fontos részlet, hiszen a támogatás nem szabadon elkölthető készpénzként jelenne meg, hanem célzott segítségként. A cél az lenne, hogy a pénz olyan területeken enyhítse a terheket, ahol az idősek kiadásai a legerősebben jelentkeznek.
Az élelmiszer az egyik legnagyobb tétel minden nyugdíjas háztartásban. Az elmúlt évek inflációs hullámai különösen az alapvető élelmiszereknél okoztak fájdalmas drágulást, és bár az árak növekedési üteme időnként lassulhat, a korábban beépült magas árszint megmarad. Egy alacsonyabb nyugdíjból élő ember számára már havi néhány ezer forint különbség is sokat számít, negyedévente 50 ezer forint pedig valódi mozgásteret adhat.
A gyógyszerkiadások szintén komoly terhet jelentenek. Sok idős ember többféle gyógyszert szed rendszeresen, és ezek havi költsége akár tízezres nagyságrendű is lehet. Az egészségmegőrzésre fordítható támogatás azért is fontos, mert a megelőzés, a rehabilitáció, bizonyos egészségügyi szolgáltatások vagy gyógyászati célú kiadások sokszor azért maradnak el, mert egyszerűen nincs rá pénz. A pihenés pedig nem luxus: sok idős ember évek óta nem engedhet meg magának néhány nap kikapcsolódást, gyógyfürdőt, üdülést vagy olyan programot, amely javítaná az életminőségét.
A magasabb nyugdíjúak közül mintegy 80 ezren kimaradhatnak
A tervezett rendszer egyik legfontosabb eleme a célzottság. Nem mindenkinek járna ugyanannyi, és nem minden nyugdíjas kapna támogatást. A félmillió forint feletti nyugdíjjal rendelkezők várhatóan kimaradnának a programból. A becslések szerint ez körülbelül 80 ezer embert jelenthet, a nyugdíjasok mintegy 3,5 százalékát. Az Azénpénzem számítása szerint közülük nagyjából 50 ezer lehet férfi.
Ez a döntés politikailag és társadalmilag is fontos üzenetet hordoz. A Tisza-kormány láthatóan nem általános, mindenkinek azonos összegű támogatásban gondolkodik, hanem differenciált segítségben. Az kapna többet, aki kevesebből él, és az nem kapna külön támogatást, akinek a nyugdíja már eleve jóval magasabb. Ez illeszkedik ahhoz a kormányzati gondolathoz, hogy a jövőben csökkenteni kell a társadalmi különbségeket és a szociális egyenlőtlenségeket.
Természetesen minden ilyen sávos rendszer vitákat szülhet. Mindig lesznek határhelyzetek: valaki 249 ezer forint nyugdíjjal a magasabb támogatási sávba kerülne, míg más 251 ezer forinttal már az alacsonyabba. Ugyanez igaz az 500 ezer forintos határra is. A kritériumrendszer kialakítása ezért kulcskérdés lesz, mert egy ilyen támogatási formánál nemcsak a szándék, hanem az igazságos és átlátható végrehajtás is számít.
A költségvetési mozgástér döntheti el, mikor indulhat a program
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az említett menetrend egyelőre csak terv, mivel a kormány még nem rendelkezik teljes képpel a költségvetés helyzetéről. Ez a mondat különösen fontos, hiszen az új kabinet egyszerre szeretne gyors segítséget nyújtani és felelős költségvetési politikát folytatni. A kettő között mindig feszültség van: a társadalmi elvárás gyors, a pénzügyi realitás viszont óvatosságot kíván.
A kormány mozgásterét több tényező is befolyásolhatja. Az egyik a költségvetés tényleges állapota, vagyis az, hogy mekkora hiányt, milyen kifizetési kötelezettségeket, milyen elmaradt tételeket és milyen finanszírozási problémákat örökölt az új kabinet. A másik az uniós pénzek hazahozatalának alakulása. Ha sikerül előrelépni az Európai Unióval való megállapodásban, az komoly mozgásteret adhat beruházásokra, fejlesztésekre és közvetve a költségvetési feszültségek enyhítésére is. A harmadik tényező a gazdasági növekedés. Ha a gazdaság élénkül, nőnek az adóbevételek, javulhat a költségvetés helyzete, és könnyebb finanszírozni a szociális intézkedéseket. Ha viszont a gazdasági környezet gyenge marad, akkor minden új támogatás mögé sokkal nehezebb tartós forrást rendelni.
Éppen ezért mondható el, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya nem csupán szociálpolitikai, hanem költségvetési és gazdaságpolitikai kérdés is.
Augusztus végén jöhet az iskolakezdési támogatás
A nyugdíjas támogatás mellett a kormány más szociális intézkedéseket is előkészít. A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás kifizetése már augusztus végén elindulhat. Magyar Péter jelezte, hogy a kormány ragaszkodik ehhez az intézkedéshez, és ezt a pénzügyminiszterrel is közölték. A Tisza eredetileg 700 ezer rászoruló gyermekkel számolt, de a miniszterelnök szerint az igazán rászorulók száma ennél kevesebb lehet, és jelenleg nem egyszerű a megfelelő kritériumrendszer kialakítása.
Ez a kérdés nagyon hasonló a nyugdíjas támogatás logikájához: nem az a cél, hogy mindenki automatikusan ugyanannyit kapjon, hanem az, hogy a segítség oda jusson, ahol valóban szükség van rá. Az iskolakezdés sok család számára hatalmas anyagi teher. Füzetek, táskák, tanszerek, ruhák, cipők, étkezés, utazás, különórák, digitális eszközök – a lista hosszú, a kiadások pedig sokszor éppen akkor jelentkeznek, amikor a nyári hónapok már amúgy is megterhelték a családi kasszát.
A kormány szociális csomagja tehát több társadalmi csoportot céloz egyszerre: a nyugdíjasokat, a rászoruló gyermekeket nevelő családokat, a családi pótlékból élőket, valamint a kevesebbet kereső munkavállalókat. Ez azt mutatja, hogy a Tisza-kormány nemcsak a felső szintű intézményi reformokra koncentrál, hanem azonnal érzékelhető segítséget is szeretne adni azoknak, akik a mindennapi megélhetésben nehéz helyzetben vannak.
Száz nap után indulhatnak be igazán a programok
A Tisza-kormány augusztus 20-án éri el első száz napját. Magyar Péter abban bízik, hogy addigra lezajlanak az átvilágítások, pontosabban láthatóvá válik az állam pénzügyi helyzete, és elindulhatnak a beígért programok. Ez a száznapos időszak politikailag is fontos mérföldkő. Egy új kormánynak ilyenkor egyszerre kell bizonyítania, hogy képes gyorsan dönteni, képes átlátni az örökölt rendszert, és képes olyan intézkedéseket indítani, amelyek az emberek mindennapi életében is érzékelhetők.
A nyugdíjas SZÉP-kártya várható októberi indulása ebből a szempontból a száznapos időszak utáni első nagy szociális intézkedések egyike lehet. Az iskolakezdési támogatás már augusztus végén érkezhet, szeptemberben pedig akár az egészséges élelmiszerek áfacsökkentése is elindulhat, elsőként a zöldségeknél és gyümölcsöknél. Ezek együtt azt eredményezhetik, hogy az ősz elejére több olyan intézkedés is életbe lép, amely közvetlenül érinti a háztartások pénztárcáját.
Ez politikailag is erős üzenet lenne: a Tisza-kormány nemcsak beszél a szociális különbségek mérsékléséről, hanem több célzott lépést is elindít. Az idősek, a gyermekes családok és az alacsonyabb keresetű munkavállalók támogatása együtt egy olyan irányt rajzol ki, amelyben a kormány a társadalom alsóbb és középső jövedelmi rétegeit próbálja helyzetbe hozni.
Áfacsökkentés is jöhet: elsőként a zöldség és gyümölcs lehet érintett
A nyugdíjasok számára nemcsak a SZÉP-kártyás támogatás lehet fontos, hanem az élelmiszerárak alakulása is. Bóna Szabolcs agrárminiszter a meghallgatásán megismételte a Tisza ígéretét, amely szerint az egészséges élelmiszerekre 5 százalékos áfát vezetnének be. Első körben, akár már szeptemberben, a zöldségek és gyümölcsök esetében valósulhatna meg az áfacsökkentés.
Ez különösen lényeges intézkedés lehet, mert a nyugdíjasok költéseinek jelentős része élelmiszerre megy el. Ha a zöldségek és gyümölcsök olcsóbbá válnak, az nemcsak pénzügyi könnyebbséget jelenthet, hanem egészségügyi szempontból is kedvező. Az egészséges táplálkozás sokszor nem akarat kérdése, hanem pénztárca kérdése. Ha az alapvető egészséges élelmiszerek ára csökken, az hosszabb távon a lakosság egészségi állapotát is javíthatja.
Szakértők szerint az ágazat régóta lobbizott az alacsonyabb áfakulcsért. Az alacsonyabb áfa hozzájárulhat a fekete kereskedelem visszaszorításához is, amely Magyarországon továbbra is gondot jelent bizonyos élelmiszerpiaci területeken. Ha az adócsökkentés hatását a kereskedők kezdetben teljes egészében átadják a vásárlóknak, akkor a fogyasztói árak is mérséklődhetnek. A nagy kérdés természetesen az lesz, hogy hosszabb távon mennyi marad meg ebből az árelőnyből a vásárlóknál, és mennyit nyel el a kereskedelmi lánc.
A családi pótlék emelése és az adócsökkentés is a csomag része lehet
A kormány első intézkedései között a nyugdíjas SZÉP-kártya, az áfacsökkentés és az iskolakezdési támogatás mellett a családi pótlék emelése is szerepelhet. Ez szintén régóta várt lépés lenne, hiszen a családi pótlék összege hosszú évek óta nem követte érdemben a megélhetési költségek emelkedését. A gyermekes családok támogatása azért is fontos, mert a szegénységi kockázat sok esetben éppen a többgyermekes vagy alacsony jövedelmű háztartásokban a legmagasabb.
A következő évtől pedig a tervek szerint a minimálbér után 15 százalék helyett csak 9 százalék lenne a személyi jövedelemadó. Ez évente több mint 240 ezer forinttal több pénzt hagyhatna a kevesebbet keresők zsebében. A mediánbér alatt keresők szintén kevesebb személyi jövedelemadót fizetnének. Egy 420 ezer forintos bruttó bérnél évi 180 ezer forint plusz maradhatna, 500 ezer forintnál körülbelül évi 120 ezer, 625 ezer forint környékén pedig évi 60 ezer forint.
Bár ezek az intézkedések közvetlenül nem nyugdíjas támogatások, közvetve sok idős ember életére is hatással lehetnek. Sok nyugdíjas segíti gyermekeit, unokáit, vagy éppen fordítva: sok család támogatja idős hozzátartozóit. Ha a dolgozó családtagoknál több pénz marad, az az egész család pénzügyi stabilitását javíthatja. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése tehát nem különálló csoportok támogatásáról szól, hanem egy olyan rendszer kialakításáról, amelyben a munkából élők, a gyermekesek és az idősek helyzete egyszerre javulhat.
A nyugdíjas SZÉP-kártya valódi könnyebbség lehet, de a részletek döntőek
A tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyás támogatás sok szempontból új típusú megoldás. Nem egyszeri nyugdíjprémiumként, nem klasszikus utalványként, és nem automatikus nyugdíjemelésként jelenne meg, hanem célzott, sávos, negyedéves támogatásként. Ez lehetőséget ad arra, hogy a pénz a mindennapi életminőséget javító területeken hasznosuljon: élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre.
A siker azonban a részleteken múlik. Fontos lesz, hogy a jogosultsági határok egyértelműek legyenek, hogy az érintettek időben és közérthetően kapjanak tájékoztatást, hogy a SZÉP-kártyás rendszer használata ne legyen bonyolult az idősek számára, és hogy a kártya elfogadási köre valóban illeszkedjen a nyugdíjasok szükségleteihez. Egy támogatás akkor ér valamit igazán, ha könnyen használható, nem jár túlzott adminisztrációval, és nemcsak papíron segít.
Külön figyelmet kell fordítani azokra az idősekre, akik kevésbé jártasak a digitális ügyintézésben, nincs okostelefonjuk, nem használnak online felületeket, vagy nehezebben igazodnak el a kártyás rendszerekben. Ha a támogatás SZÉP-kártyán érkezik, akkor arról is gondoskodni kell, hogy az idősek pontosan tudják, hol, mire és hogyan használhatják fel a pénzt. Enélkül a program éppen azoknál működhet nehezebben, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A cél: kevesebb társadalmi különbség, több közvetlen segítség
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormány kifejezetten figyelni akar a szociális egyenlőtlenségek és társadalmi különbségek csökkentésére. Ez az üzenet a nyugdíjas támogatási programban is jól látható. Nem mindenkinek ugyanannyit adnának, hanem azoknak többet, akik alacsonyabb ellátásból élnek. Ez a megközelítés eltér attól a logikától, amikor a támogatások széles körben, kevésbé célzottan érkeznek, és így a magasabb jövedelműek is ugyanúgy részesülnek belőlük, mint a rászorulók.
A Tisza-kormány ezzel egy olyan irányt jelöl ki, amelyben a társadalmi igazságosság nem csupán kampányszó, hanem költségvetési és szociálpolitikai elv. Persze a megvalósítás mindig nehezebb, mint az ígéret. A költségvetési helyzet, az uniós források, a gazdasági növekedés és az államigazgatási kapacitás mind befolyásolja, hogy a tervek mikor és milyen formában tudnak életbe lépni.
Az idősek számára azonban már maga a tervezett támogatás is fontos üzenet: az új kormány látja, hogy a nyugdíjak között óriási különbségek vannak, és hogy az átlagnyugdíj mögött rengeteg olyan ember él, aki jóval kevesebb pénzből próbálja megoldani a mindennapokat. Ha a program októberben valóban elindul, az több mint egymillió alacsonyabb nyugdíjból élő embernek jelenthet kézzelfogható segítséget.