Magyar Péter januárra ígéri a vagyonadót, de a részletekről még nincs döntés
Magyar Péter szolnoki beszédében azt mondta, hogy 2027. január 1-jétől bevezetnék a vagyonadót. A miniszterelnök az 500 milliárd forint feletti vagyonoknál a korábban említett egy százaléknál magasabb kulcs lehetőségét is felvetette. A szabályokat azonban még nem fogadták el, így egyelőre nem tudni pontosan, kinek mennyit kellene fizetnie.
Január 1-jét nevezte meg céldátumként
„2027. január 1-től jön a vagyonadó” – mondta Magyar Péter Szolnokon. A beszédben elhangzott dátum a tervezett bevezetésre vonatkozik: a szükséges jogszabályokat a parlamentnek még el kell fogadnia.
Egymilliárd forintnál húzódna a határ
A Tisza korábbi vállalása az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész évi egy százalékos adóztatásáról szólt. A cikkben ismertetett pénzügyminisztériumi munkaanyag is ebből indul ki, és nettó magánvagyonnal számol.
A tervezet logikája szerint az adó nem a teljes vagyonra, hanem a küszöb fölötti részre vonatkozna. Egy 1,2 milliárd forintos nettó vagyon esetén így 200 millió forint kerülne az adó alapjába. A végleges számítási szabályok még hiányoznak.
A legnagyobb vagyonoknál magasabb kulcs is felmerült
Magyar Péter az eredeti vállalásnál szigorúbb megoldás lehetőségéről is beszélt: „Lehet, hogy 500 milliárd forint felett nem egy százalék lesz a befizetendő adó, hanem több”.
Konkrét magasabb kulcsot nem nevezett meg. A kijelentésből ezért még nem következik, hogy az 500 milliárd forint feletti vagyonokra már eldöntötték volna az adó mértékét.
Ingatlanok, befektetések és céges részesedések is számíthatnának
A cikk szerint a Blikk birtokába került munkaanyag szélesebb vagyoni körrel számol, mint egy ingatlanadó. Az ingatlanok mellett többek között gépjárművek, bankszámlán tartott pénz, értékpapírok, céges tulajdonrészek és kriptoeszközök is bekerülhetnének a vagyon értékébe.
A tervezet alapján a magyar adókötelezettség alá tartozó magánszemélyek külföldi vagyona is számíthatna. A nem tőzsdei cégek értékének meghatározásához ugyanakkor külön szabályokra lenne szükség; ezek végleges formája még nem ismert.
A munkaanyag még változhat
A forrásban ismertetett dokumentumon szerepel, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, ezért részletei nem tekinthetők végleges kormányálláspontnak. Az érintettek számára a legfontosabb nyitott kérdés az, pontosan mely vagyonelemeket és milyen értéken kellene beszámítani, illetve lennének-e mentességek.
A szolnoki beszéd más gazdasági és egészségügyi terveket is érintett: Magyar Péter beszélt a kata szélesebb körű elérhetővé tételén dolgozó minisztériumról és egy 10 milliárd forintos várólista-csökkentési programról. Ezek részleteit is külön kell majd tisztázni.