Fordulat az Orbán-ügyben: már az ügyészségnél pattog a labda! Új szakaszba lépett az Orbán Viktor kijelentései miatt benyújtott feljelentés ügye. A rendőrség ugyanis megküldte az iratokat a Központi Nyomozó Főügyészségnek, így most már az ügyészség feladata lesz megvizsgálni, mi legyen a következő eljárási lépés. Az ügy alapját Orbán Viktor HírTV-ben elhangzott mondatai adják, amelyekben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál munkát vállaló emberek későbbi felelősségre vonásáról beszélt. A fordulat ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor ellen nyomozás indult volna, azt sem, hogy gyanúsított lenne. Egyelőre csupán egy feljelentés elbírálásáról van szó. A következő érdemi döntést viszont már nem a rendőrség, hanem a Központi Nyomozó Főügyészség hozhatja meg.
Fekete-Győr András tett feljelentést Orbán Viktor ellen
Az ügy akkor indult el, amikor Fekete-Győr András rendőrségi feljelentést tett a volt miniszterelnök ellen. A Momentum korábbi elnöke úgy vélte, hogy Orbán Viktor Bayer Zsolt műsorában elhangzott kijelentései büntetőjogi szempontból is értékelhetők lehetnek. Fekete-Győr azt kérte, vizsgálják meg a hivatalos személy elleni erőszak előkészületének, illetve az arra való felbujtásnak a lehetőségét.
Ez azonban kizárólag a feljelentő jogi álláspontja. Hogy Orbán mondatai valóban megvalósíthatnak-e bármilyen bűncselekményt, arról nem Fekete-Győr és nem is valamelyik politikai szereplő dönthet. Ezt most az illetékes hatóságoknak kell jogilag mérlegelniük.
Orbán az NVVH dolgozóinak jövőbeli felelősségéről beszélt
Orbán Viktor a szeptember 13-i Bayer Show-ban élesen bírálta a Tisza-kormány által létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A Fidesz elnöke következetesen egykori kommunista államvédelmi szervezethez hasonlította az intézményt. A volt miniszterelnök arról beszélt, hogy aki az intézménynél vállal munkát, döntéseket hoz, vagy eljárásokban vesz részt, az szerinte nem kerülheti el a későbbi pénzügyi és jogi felelősségre vonást, amennyiben a Fidesz ismét hatalomra kerül.
Orbán azt is mondta, hogy figyelemmel kísérik az ott dolgozókat, továbbá nyilvánosságra hozzák azok nevét, akik munkát vállalnak a hivatalban, és azt is, hogy milyen eljárásokban vettek részt.
Ez volt az a mondat, amely után elszabadult a vita
Orbán saját értelmezése szerint nem arról beszélt, hogy jogszerűen dolgozó állami alkalmazottakat fenyegetne meg, hanem egy általa a jogállamon kívülinek tartott intézmény későbbi jogi elszámoltatásáról. A kijelentéseket bírálók ezzel szemben azt állítják, hogy egy volt miniszterelnök és jelenlegi pártelnök szavai alkalmasak lehetnek arra, hogy eltántorítsák az embereket attól, hogy a hivatalnál dolgozzanak.
Ez a különbség most jogi szempontból is meghatározóvá válhat. Nem elég ugyanis azt eldönteni, hogy a mondatok politikailag kemények vagy elfogadhatatlanok voltak-e. A büntetőjog ennél sokkal konkrétabb feltételeket vizsgál.
Magyar Péter is azonnal reagált
Magyar Péter a kijelentések után azt mondta, példátlannak tartja, hogy egy volt miniszterelnök szerinte rendőröket, ügyészeket, adónyomozókat és pénzügyőröket fenyeget. A miniszterelnök a Büntető Törvénykönyv hivatalos személy elleni erőszakról szóló rendelkezéseit is felidézte. Ez szintén politikai és jogi értelmezés volt, nem hatósági megállapítás.
Orbán Viktor nem ismerte el, hogy bárkit jogellenesen megfenyegetett volna, kijelentéseit a későbbi felelősségre vonás ígéretének szánta. Most azonban már az ügyészségnél vannak azok az iratok, amelyek alapján eldőlhet, van-e egyáltalán helye büntetőeljárásnak.
Az NVVH elnöke is megszólalt
Unger Anna, a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke szintén reagált Orbán kijelentéseire. Azt hangsúlyozta, hogy a hivatal nemcsak a közvagyon védelmét tekinti feladatának, hanem a saját munkatársaiét is. Unger szerint senkinek nincs joga megfenyegetni vagy megfélemlíteni a hivatal dolgozóit, illetve visszaélni a személyes adataikkal.
Azt is jelezte, hogy ha konkrét fenyegetés, megfélemlítés vagy személyes adatokkal való visszaélés történik, megteszik a szükséges jogi lépéseket. A hivatal vezetője tehát világossá tette: nem tekintenék puszta politikai szócsatának, ha a dolgozóikat valós fenyegetés érné.
Fekete-Győr személyesen ment be a rendőrségre
Fekete-Győr a nyilvánosság előtt is jelezte, hogy feljelentést tesz, majd személyesen megjelent a rendőrségen. Röviddel ezután már arról érkezett hír, hogy az ügy iratai a Központi Nyomozó Főügyészséghez kerültek. Ez gyors eljárási lépés volt, ugyanakkor fontos pontosan látni, hogy az iratok továbbítása önmagában még nem jelent Orbán elleni hatósági állásfoglalást.
Egy ügy áttétele sokszor egyszerűen azt mutatja, hogy az adott hatóság szerint más szerv rendelkezik a szükséges hatáskörrel vagy illetékességgel. Vagyis abból, hogy a rendőrség továbbküldte az aktát, még nem lehet arra következtetni, hogy Fekete-Győr jogi érvelését megalapozottnak találták volna.
Most valóban az ügyészségnél pattog a labda
A büntetőeljárási törvény meglehetősen pontosan rögzíti, mi történik egy feljelentés beérkezése után. Az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak azt kell megvizsgálnia, rendelkezésre áll-e elegendő adat ahhoz, hogy nyomozás induljon.
Nem ez az egyetlen lehetséges kimenet. Ha az adatok nem elegendők, feljelentés-kiegészítést is elrendelhetnek. Ha az derül ki, hogy nincs bűncselekmény, vagy más törvényes akadály áll fenn, a feljelentést elutasíthatják. Ha pedig más szerv az illetékes, újabb áttételre is sor kerülhet.
A következő valódi fordulat ezért az lesz, amikor kiderül, melyik megoldást választja a Központi Nyomozó Főügyészség. Ezt azért is fontos külön hangsúlyozni, mert az ilyen híreknél könnyen összekeverednek a jogi fogalmak. Feljelentés született. Az iratok az ügyészséghez kerültek. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy Orbán Viktor ellen nyomozást rendeltek el.
Orbán jelenleg nem válik gyanúsítottá pusztán attól, hogy feljelentették. A gyanúsítotti kihallgatás ennél jóval későbbi eljárási lépés lehet, amelyhez konkrét személyre vonatkozó megalapozott gyanú szükséges. Ha az ügyészség elutasítja a feljelentést, az ügy akár ezen a ponton lezárulhat. Ha viszont nyomozást vagy feljelentés-kiegészítést rendelnek el, akkor további eljárási cselekmények következhetnek.
Mit mond valójában a Btk.?
A hivatalos személy elleni erőszakot a Büntető Törvénykönyv 310. paragrafusa szabályozza. A törvény bünteti többek között azt, aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, illetve ilyen eszközzel intézkedésre kényszerít. Az alapeset büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Az előkészület azonban külön kategória: ennek büntetési tétele legfeljebb egy év szabadságvesztés. Ez azért különösen fontos, mert az ügyben nem szabad összekeverni a hivatalos személy elleni erőszak alapesetének büntetési tételét az előkészület esetleges jogkövetkezményével.
A legnehezebb kérdés az lehet, hogy Orbán szavai jogi fenyegetésnek minősülnek-e
A köznyelvben viszonylag egyszerű eldönteni, hogy valaki fenyegetőnek érez-e egy kijelentést. A büntetőjogban viszont nem az a döntő, hogy egy mondat kellemetlen, kemény vagy megfélemlítő hatású-e, hanem az, hogy teljesíti-e egy konkrét bűncselekmény valamennyi törvényi feltételét.
Orbán nem azonnali fizikai erőszakot helyezett kilátásba. Jövőbeli pénzügyi és jogi felelősségre vonásról beszélt arra az esetre, ha a Fidesz ismét kormányra kerül. Ugyanakkor azt is közölte, hogy nyomon követik, és név szerint nyilvánosságra hozzák az NVVH-nál munkát vállaló személyeket. Éppen ezért a büntetőjogi minősítés korántsem magától értetődő. Az ügyészségnek kell eldöntenie, hogy a mondatok alapján egyáltalán felmerülhet-e a Btk. szerinti bűncselekmény gyanúja.
A felbujtás kérdése sem egyszerű
Fekete-Győr a felbujtás lehetőségét is felvetette. Ennek azonban szintén pontos törvényi feltételei vannak. A büntetőjogban felbujtónak azt tekintik, aki mást szándékosan rábír valamely bűncselekmény elkövetésére. Nem elég tehát önmagában az, hogy egy politikus erős vagy harcias mondatokat fogalmaz meg.
Azt kellene megvizsgálni, történt-e konkrét bűncselekményre irányuló rábírás, illetve hogyan értékelhetők az elhangzott szavak a Btk. előkészületre vonatkozó szabályai szerint. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a politikai reakciók után most már valóban a jogászoké a terep.
Orbánnak jelenleg nem kell bizonyítania az ártatlanságát
A büntetőeljárás egyik alapelve az ártatlanság vélelme. Nem Orbán Viktornak kell bizonyítania, hogy nem követett el bűncselekményt. Ha az ügy odáig jutna, hogy személyre szóló, megalapozott gyanú merül fel, akkor a hatóság feladata lenne ennek az ellenkezőjét bizonyítani.
Jelenleg azonban ettől az eljárás még messze van. A hatóság előtt egy feljelentés és az ahhoz kapcsolódó iratok vannak. Ez politikailag jelentős fejlemény, jogilag viszont még az eljárás legelső szakasza.
Most minden a következő ügyészségi döntéstől függ
Ezért is különösen érdekes, hogy az iratok már a Központi Nyomozó Főügyészségnél vannak. Eddig politikusok vitatkoztak arról, hogy Orbán Viktor mondatai fenyegetésnek, politikai figyelmeztetésnek vagy egy későbbi jogi elszámoltatás ígéretének tekinthetők-e. Most először azonban egy büntetőügyekben eljáró hatóságnak kell ugyanezeket a mondatokat megvizsgálnia.
Ha a feljelentést elutasítják, az egyértelmű jelzés lesz arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem láttak okot büntetőeljárásra. Ha feljelentés-kiegészítést vagy nyomozást rendelnek el, akkor az ügy újabb, jóval súlyosabb szakaszba lép.
A következő hír sokkal fontosabb lesz, mint az eddigiek
A politikai vita tehát már eljutott a hatóságokig, de még nem született olyan döntés, amelyből Orbán Viktor büntetőjogi helyzetére következtetni lehetne. A rendőrség megtette a maga eljárási lépését, és továbbította az iratokat. Most az ügyészségnek kell eldöntenie, van-e mit tovább vizsgálni.
Ez lesz az egész történet következő valódi fordulópontja. Nem az, hogy feljelentették Orbánt, és nem is önmagában az, hogy az akta megérkezett az ügyészséghez. Hanem az, hogy mit mond rá a Központi Nyomozó Főügyészség.
Addig pedig egy dolgot érdemes nagyon pontosan fogalmazni: Orbán Viktor ellen feljelentést tettek, az iratok már az ügyészségnél vannak, de nyomozás elrendeléséről és gyanúsításról egyelőre nincs nyilvánosan megerősített döntés.