Élőlánccal vették körbe a Parlamentet: ezt követeli a kormánytól a hatalmas tömeg
Kéz a kézben álltak az Országház körül
Vasárnap délután ismét hatalmas tömeg gyűlt össze a Parlament környékén. Ezúttal azonban nem hagyományos kormányellenes demonstrációt tartottak: a résztvevők kéz a kézben állva alkottak élőláncot az Országház körül.
A „Fogd meg a kezem! És ne engedjük el…” mottóval meghirdetett eseményen mintegy másfél ezer ember vett részt. A szervezők a nők és gyermekek elleni erőszak áldozataival vállaltak közösséget, és egy hosszú ideje rendezetlen ügyre akarták ismét ráirányítani a figyelmet.
A rendezvényen nemcsak az élőláncban álltak össze az emberek. Performanszokat tartottak, közösen énekeltek, és békés formában igyekeztek megmutatni, hogy sokan továbbra is fontosnak tartják az áldozatok erősebb védelmét.
Ezt követelik most a kormánytól
A résztvevők legfontosabb követelése az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikációja volt. Azt szeretnék elérni, hogy Magyarország véglegesen tegye saját jogrendje részévé a nők elleni és a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó nemzetközi megállapodást.
Magyarország az egyezményt már 2014-ben aláírta, a ratifikáció azonban azóta sem történt meg. A szervezők most abban bíznak, hogy a jelenlegi kormány ismét napirendre veszi a kérdést, és felülvizsgálja a korábbi elutasító álláspontot.
A demonstráció résztvevői nem állították, hogy a kabinet már döntést hozott volna az ügyben. A céljuk az volt, hogy láthatóvá tegyék a társadalmi támogatást, és elérjék, hogy a kormány ismét foglalkozzon az egyezmény elfogadásának lehetőségével.
A szervezők hangsúlyozták, hogy nem valamelyik politikai párt mellett vagy ellen vonultak utcára. Az eseményt nem kormányellenes tüntetésnek szánták, hanem egy konkrét társadalmi ügy melletti békés kiállásnak.
A Parlament korábban már elutasította
Az Isztambuli Egyezmény magyarországi történetének egyik legfontosabb fordulópontja 2020-ban következett be. Az Országgyűlés akkor politikai nyilatkozatban utasította el a ratifikáció támogatását, és arra kérte a kormányt, hogy ne tegye meg az elfogadáshoz szükséges lépéseket.
Az akkori parlamenti többség többek között az egyezmény társadalmi nemre vonatkozó megközelítését és egyes menekültügyi rendelkezéseit kifogásolta. A Fidesz–KDNP érvelése szerint a nők és gyermekek védelmét szolgáló szükséges szabályok jelentős része már akkor is jelen volt a magyar jogban.
A civilek most ezt a korábbi döntést szeretnék megváltoztatni. Nem új követelést fogalmaztak meg, hanem egy több mint hat éve politikailag lezártnak tűnő ügyet próbálnak ismét megnyitni.
Az egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére, valamint az elkövetők felelősségre vonására helyezi a hangsúlyt. Nem egyetlen új bűncselekmény bevezetéséről szól, hanem egy átfogóbb jogi és intézményi rendszer kialakításáról.
Támogatói szerint a ratifikáció egységesebb és számonkérhetőbb áldozatvédelmi rendszert teremtene, valamint javítaná a hatóságok együttműködését. Ellenzői ugyanakkor továbbra is úgy vélik, hogy a szükséges büntetőjogi védelem jelentős része az egyezmény nélkül is megtalálható a magyar szabályozásban.
Most a kormánynak kell válaszolnia
A vasárnapi élőlánc üzenete túlmutatott a jogszabályokon. A résztvevők az Országház körül összekapaszkodva azt akarták megmutatni, hogy a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszakot nem magánügynek, hanem az egész társadalmat érintő problémának tekintik.
A másfél ezres részvétel politikai jelzésnek is tekinthető, még akkor is, ha a szervezők tudatosan kerülték a pártpolitikai üzeneteket. A demonstrálók nem kormányváltást, lemondást vagy valamelyik párt győzelmét követelték, hanem egy konkrét döntés felülvizsgálatát kérték.
Az élőlánc önmagában természetesen nem eredményezheti az egyezmény ratifikációját, ehhez parlamenti és kormányzati döntésekre lenne szükség. A civilek azonban elérték, hogy az ügy ismét megjelenjen a nyilvánosságban.
A kabinetnek így előbb-utóbb állást kell foglalnia arról, fenntartja-e a korábbi elutasító irányt. A Parlament körül összegyűlt tömeg azt követelte, hogy Magyarország a tizenkét éve aláírt, de máig nem ratifikált egyezmény ügyében végre hozzon új döntést.