Na most jöhet az a rész, amikor néhány alapítványnál és egyesületnél különösen alaposan átnézik a régi bankszámlakivonatokat. Magyar Péter kedden az eddigi egyik legkeményebb közpénzes bejelentésével állt elő: a kormány nyilvánosságra hozza az elmúlt öt év mintegy 400 milliárd forintnyi civil támogatását, a gyanús ügyeket pedig átvilágítják. Ahol szabálytalanságot találnak, vizsgálat következik, ahol pedig hűtlen kezelés, tiltott pártfinanszírozás vagy más bűncselekmény gyanúja merül fel, ott büntetőfeljelentés is jöhet.

Magyar a videó végére hagyta a legkeményebb mondatot. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szerinte jogtalanul vagy méltánytalanul juttattak adófizetői pénzt, azt üzente: nézzék meg, mi maradt a számlán.

„Azt javaslom, nézzék át a szervezetek bankszámláit, és a jogosulatlanul, méltánytalanul megkapott pénzeket utalják vissza, még ma.”

Ennél világosabban nehéz lett volna jelezni, hogy a választás utáni közpénzügyi átvilágítás most újabb szintre lépett.

400 milliárd forint került fel egyetlen térképre

Az egész történet mögött egy olyan adatbázis áll, amelynek önmagában is komoly jelentősége van.

A Miniszterelnökség összerakta és interaktív térképen nyilvánosságra hozta, hogy 2022 és 2026 között mely civil szervezetekhez, milyen programból és mekkora összegű állami támogatás került.

A Bethlen Gábor Alapkezelő által lebonyolított programokból és más központi költségvetési forrásokból ebben az időszakban körülbelül 20 ezer civil szervezet összesen 400 milliárd forintot kapott.

Ez akkora összeg, hogy emberi léptékben nehéz is elképzelni.

400 milliárd forint naponta egymilliárd forint elköltésével számolva is több mint egy évre lenne elég.

Most pedig ezt a pénzfolyamot településről településre, szervezetről szervezetre lehet végignézni.

És itt jön a lényeg: attól még senki nem bűnös, hogy szerepel a térképen

Magyar Péter ezt maga is külön hangsúlyozta, és ez az egész átvilágítás hitelessége szempontjából talán az egyik legfontosabb mondat.

„Nem állítjuk azt, hogy minden, az adatbázisban szereplő civil szervezet visszaélt volna a támogatásokkal. Sőt, a civil szervezetek túlnyomó többsége tisztességes, fontos és nélkülözhetetlen munkát végez. Éppen miattuk kell ezt a rendszert megtisztítani.”

Vagyis a 400 milliárdos adatbázis nem vádirat.

Az, hogy egy szervezet állami támogatást kapott, önmagában természetesen semmilyen szabálytalanságot nem bizonyít.

A kérdés az, mire kapta, milyen feltételekkel, mire költötte, teljesítette-e a vállalásait, és valóban civil tevékenységet finanszírozott-e belőle.

Most pontosan ezekre a kérdésekre akarnak válaszokat találni.

Magyar szerint volt egy másik civil világ is

A miniszterelnök állítása szerint az elmúlt években a valódi helyi civilek mellett kialakult egy olyan kör is, amely egyes szervezetei politikailag kötődtek a korábbi kormányokhoz.

Magyar szerint miközben egy kisebb kulturális, szociális, sport- vagy falusi egyesület sokszor néhány százezer vagy néhány millió forintos támogatásért pályázott, addig egyes politikailag jól bekötött szervezethez nagyságrendekkel több közpénz kerülhetett.

A legsúlyosabb állítása az volt, hogy bizonyos, civil tevékenységre kapott támogatásokból valójában Fidesz–KDNP-s politikai rendezvényeket, kiadványokat, pártújságokat vagy szórólapokat finanszírozhattak.

Ez egyelőre Magyar Péter állítása, amelyet az egyedi ügyek vizsgálatának kell bizonyítania vagy cáfolnia.

Ha viszont konkrét esetben valóban kiderülne, hogy civil célra adott közpénzből pártpolitikai kampányt fizettek, az már egészen más kategória lenne, mint egy vitatható pályázati döntés.

65 milliárd, 52 milliárd, 27 milliárd – elképesztő összegek kerültek elő

Magyar több nagy kedvezményezettet név szerint is felsorolt.

A most összesített adatok alapján a vizsgált időszakban a Batthyány Lajos Alapítványnál több mint 65 milliárd forintnyi állami támogatás jelent meg.

Az MCC-hez kötődő alapítványnál mintegy 52 milliárd forintról beszél.

A Lázár Jánoshoz kötődő Jövő Nemzedékek Földje Alapítványnál nagyjából 27 milliárd, az Áder Jánoshoz kötődő Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál pedig körülbelül 24 milliárd forint szerepel.

Magyar megemlítette a Kommentár Alapítványt, a Népfőiskola Alapítványt és több helyi szervezetet is.

Fontos azonban még egyszer: ezek az összegek önmagukban nem bizonyítanak jogsértést.
Pontosan ezért következik most az átvilágítás.

Ez lesz az igazán kellemetlen szakasz

Egy térképet kirakni látványos.

A valódi munka azonban most kezdődik.

Az egyes támogatásoknál ugyanis végig lehet követni a teljes pénzügyi láncot: ki hozta a támogatási döntést, milyen pályázati vagy egyedi jogcímen, milyen célra adták a pénzt, milyen szerződés készült, milyen beszámolót adott le a kedvezményezett, milyen számlákkal igazolta a felhasználást, kik voltak a beszállítók, és végül ténylegesen mire ment el a közpénz.

Ha minden rendben van, vége a történetnek.

Ha viszont nem, akkor kezdődhet a következő.

Magyar három szintet különített el

A keddi bejelentésből egy elég világos ellenőrzési logika rajzolódik ki.

Az első kategória az, ahol a támogatást szabályosan kapták és szabályosan használták fel. Ezeknek a szervezeteknek nincs mitől tartaniuk.

A második az, ahol politikai vagy közpénzügyi visszaélés gyanúja merül fel, de nincs olyan adat, amely büntetőjogi kategóriát alapozna meg. Magyar szerint ezeket az ügyeket nyilvánosságra hozzák.

A harmadik pedig az, ahol már bűncselekmény gyanúja merül fel.

Itt jönnek képbe a hatóságok.

Hűtlen kezelés? Tiltott pártfinanszírozás? Jöhet a feljelentés

Magyar Péter konkrétan megnevezte, milyen típusú ügyeket keresnek.

Ahol hűtlen kezelés, tiltott pártfinanszírozás vagy más bűncselekmény gyanúját találják, ott a kormány feljelentést tesz.

Ez persze még nem jelent automatikusan vádemelést, pláne nem bűnösséget. A büntetőeljárásban a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek, végső soron pedig a bíróságnak kell megállapítania, történt-e bűncselekmény.

De a politikai üzenet így is nagyon kemény:

nem egyszerűen közzéteszik a számokat, hanem végig is akarják követni a pénz útját.

A „még ma fizessék vissza” nem hatósági határozat – de elég egyértelmű figyelmeztetés

Érdemes egy jogi különbséget tisztán látni.

Magyar Péter keddi mondata politikai felszólítás. Önmagában attól, hogy a miniszterelnök valakit nyilvánosan visszafizetésre szólít fel, még nem keletkezik automatikusan jogerős visszafizetési kötelezettség.

A tényleges visszaköveteléshez az adott támogatás jogi és pénzügyi vizsgálata, majd a megfelelő eljárás szükséges.

De Magyar mondata nem is igazán azoknak szólt, akik biztosak benne, hogy minden fillérrel szabályosan elszámoltak.

Hanem azoknak, akik esetleg már most pontosan tudják, hogy egy vizsgálat mit fog találni.

Nekik szólt a „még ma”.

Bárki ellenőrizheti a saját települését

A történet egyik legérdekesebb része, hogy az ellenőrzést nem kizárólag minisztériumi irodákba zárták.

A kormányzati térképen választókerületekre és helyi szervezetekre bontva is meg lehet nézni a támogatásokat.

Vagyis egy kisvárosban vagy faluban élő ember is rákereshet arra, melyik helyi egyesület mennyi pénzt kapott, melyik programból és mikor.

Ez azért lehet különösen erős eszköz, mert helyben sok mindent jobban tudnak az emberek, mint Budapesten.

Egy település lakói pontosan ismerik, melyik egyesület szervez évtizedek óta gyerektábort, melyik tartja életben a helyi sportot, melyik segít időseknek – és azt is, ha egy papíron civil szervezetet a környéken leginkább választási kampányok idején láttak.

A 400 milliárd forintos nagy kép így hirtelen lefordítható egyetlen utcára is.

Ez a tisztességes civileknek kifejezetten jó hír lehet

Magyar bejelentésének talán ez a legfontosabb, mégis könnyen elvesző része.

Az átvilágítás nem a civil szféra elleni támadásként lett meghirdetve.

Éppen ellenkezőleg.

Ha valóban sikerül kiszűrni azokat a szervezeteket, amelyek csak politikai kapcsolataik miatt kaptak aránytalan mennyiségű közpénzt, abból azok a civilek nyerhetnek a legtöbbet, akik eddig ténylegesen dolgoztak.

Egy falusi sportegyesületnek.

Egy beteg gyerekeket támogató alapítványnak.

Egy kulturális egyesületnek.

Egy állatmentő szervezetnek.

Egy helyi közösségnek.

Nekik ugyanis nagyon nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló pénzből valódi közösségi munka kap támogatást, vagy egy politikailag jobban bekötött konkurens viszi el a keret jelentős részét.

Most már a nyilvánosság is része az ellenőrzésnek

Az új rendszer egyik legerősebb eleme éppen az lehet, hogy nem kell éveken keresztül közérdekű adatigénylésekből összerakni, melyik szervezet mennyi állami pénzt kapott.

A kormány egy helyre gyűjtötte az adatokat.

Ez pedig nemcsak az újságíróknak jelent új helyzetet. Civil szervezetek, helyi politikusok, ellenőrző szervek és egyszerű állampolgárok is elkezdhetik összevetni az összegeket a tényleges tevékenységgel.

Magyar Péter lényegében több tízezer szemmel egészítette ki az állami átvilágítást.

És innentől sokkal nehezebb egy százmilliós támogatást úgy elrejteni, hogy azt senki ne vegye észre.

Most jön a papírok ideje

A következő hetekben ezért nem feltétlenül a legnagyobb politikai beszédek lesznek érdekesek.

Hanem a szerződések.

A pályázatok.

A támogatói okiratok.

A teljesítési igazolások.

A számlák.

A bankszámlák.

És annak megválaszolása, hogy az a munka, amelyre az adófizetők pénzét odaadták, valóban megtörtént-e.

Aki rendesen dolgozott, annak ez akár a legjobb hír is lehet

A 20 ezer szervezet túlnyomó többségére Magyar Péter maga sem tett semmilyen terhelő állítást.

Ezért a történet kétféleképpen olvasható.

Aki valódi civil munkát végzett és tisztességesen elszámolt, az most végre ugyanazon a térképen láthatja, milyen összegek mellett kellett működnie.

Aki viszont civil támogatás címén kapott pénzből valami egészen mást finanszírozott, annak kezdhet kellemetlenné válni a nyár vége.

Mert Magyar Péter kedden nem pusztán azt jelentette be, hogy nyilvánosságra hoztak egy adatbázist.

Azt jelentette be, hogy elkezdik mögötte kinyitni a dossziékat.

És ha kell, a végén nem sajtóközlemény lesz, hanem feljelentés

Talán ez a legnagyobb különbség.

Magyar nem azt ígérte, hogy minden furcsának tűnő támogatásból büntetőügyet csinálnak. Ez jogilagban eleve vállalhatatlan lenne.

Azt mondta: megnézik.

Ha szabályos, akkor szabályos.

Ha politikailag vállalhatatlan, nyilvánosságra hozzák.

Ha viszont bűncselekmény gyanúja bukkan elő, átadják az ügyet azoknak, akiknek dolguk van vele.

Ez egy közpénzes átvilágításnál nagyjából az a sorrend, amelynek lennie kell.

Előbb adat. Aztán vizsgálat. Utána bizonyíték. És csak azután felelősség.

Magyar Péter most egy nagyon nagy dobozt nyitott ki

Négyszázmilliárd forint.

Húszezer szervezet.

Öt év.

Több tízmilliárdos egyedi kedvezményezettek.

Több ezer helyi támogatás.

Ebből biztosan nem lesz kétnapos történet.

Az átvilágítás hónapokra munkát ad, és minden egyes szervezetnél külön kell majd eldönteni, hogy a támogatás mögött valódi közösségi teljesítmény, vitatható politikai pénzosztás vagy esetleg jogsértés állt-e.