Magyar Péter bejelentette: megszűnik a régi tankerületi rendszer!
Megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe, az oktatás irányítása pedig közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül – jelentette be a miniszterelnök. Magyar Péter elmondása szerint a tankerületi vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki, a köznevelési intézmények pedig visszakaphatják szervezeti és szakmai autonómiájukat. Az oktatási miniszter szerint lezárul a túlzott központosítás korszaka, és nagyobb szakmai önállóságot kapnak az iskolák.
A kormány döntött az oktatásirányítás teljes átalakításáról: a Klebelsberg Központ középirányítói funkciója megszűnik, és kutatási, illetve oktatást segítő háttérintézménnyé alakul – közölte Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán. Bejelentése szerint augusztus 20-án valamennyi tankerületi igazgatói tisztséget nyílt pályázaton hirdetik meg, a vezetők kiválasztásába pedig a polgármestereket is bevonják.
Magyar Péter: Nyílt pályázaton választják ki a tankerületi vezetőket
Magyar Péter közölte: a kiválasztott tankerületi igazgatók öt évre kapnak megbízást. A kormány azt várja, hogy a jövőben olyan szakemberek vezessék a tankerületeket, akik szakmai programjukkal, vezetői elképzeléseikkel és korábbi eredményeikkel érdemlik ki a bizalmat.
A Klebelsberg Központ megmarad, feladata azonban alapvetően megváltozik. A szervezet a jövőben kutató-fejlesztő és szakmai háttérintézményként segíti az oktatást, miközben az ágazat irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
A miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban elvégzett átvilágítás súlyos működési problémákat tárt fel. Több tankerületnek a bérekre és más személyi juttatásokra elkülönített kerethez kellett hozzányúlnia ahhoz, hogy fedezni tudja az iskolák mindennapi kiadásait.Arról döntöttünk, hogy a kémiaórát kémiatanár tartsa, hogy ha szükség van rá, akkor legyen gyógypedagógus az intézményekben, hogy néhány darab laptop vagy projektor megvásárlása ne hónapokig tartson, és hogy az iskolai mosdókat ne a szülőknek kelljen felújítani
– fogalmazott Magyar Péter. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg több ezer betöltetlen álláshely van az oktatásban.
Vége lesz a központosított működésnek
Lannert Judit a bejelentéshez kapcsolódva arról írt, hogy a tárca átfogó átvilágítása szerint az elmúlt években ismét kialakult az a túlzottan központosított működés, amelynek problémái már 2016-ban megmutatkoztak. Az iskolák önállóságának növelése helyett egyre több döntés került vissza a központba, miközben nőtt a bürokrácia és szűkült az intézmények mozgástere.Egy oktatási rendszer nem működhet úgy, hogy minden fontos döntést a központ akar meghozni. A jó iskola nem utasításokra, hanem szakmai felelősségre, bizalomra és helyben meghozható döntésekre épül
– hangsúlyozta az oktatási és gyermekügyi miniszter. Közlése szerint megszüntetik azt a működési logikát, amely az elmúlt években egyre inkább visszahozta a KLIK korszakának hibáit. Az új oktatásirányítás adatokra épül, csökkenti a felesleges bürokráciát, visszaadja az intézmények szakmai mozgásterét, és minden döntésnél a gyermekek érdekeit tekinti elsődlegesnek.
Rendkívüli ülésen tárgyalhatják az átalakítást
Ahogyan az Origo megírta, a kormány rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett jövő hétfőre és keddre, ahol kiemelt téma lesz az oktatás teljes átszervezése.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter a rendkívüli ülés összehívását egyebek mellett azzal indokolta, hogy mielőbb el kell fogadni a köznevelési rendszer átalakításához szükséges módosításokat.
Magyar Péter szerint a döntéseket közelebb kell vinni az iskolákhoz, a vezetőknek pedig világos felelősséget és valódi mozgásteret kell biztosítani. Az oktatási miniszter úgy fogalmazott: „A központosítás korszaka lezárul.” Hozzátette, a kormány egy korszerűbb, autonómabb és gyermekközpontúbb oktatási rendszer kialakítását kezdi meg.
Az Országgyűlés jövő heti ülésén
- tárgyalná az egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények és
- a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosítását.
- Napirendre kerülhet az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosítása,
- a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, továbbá
- a szakképzésről szóló törvény módosítása.