A parlamenti vita során éles szóváltás alakult ki a pedagógusok helyzetéről, amikor egy matematikatanár végzettségű ellenzéki képviselő kemény számokkal reagált Rétvári Bence kijelentéseire.
A kormánypárti politikus a tanárok megbecsüléséről és az elmúlt évek béremeléseiről beszélt, ám a válaszban olyan adatok hangzottak el, amelyek jelentős vitát váltottak ki az ülésteremben.
„Szeretem a közös nevezőt, hiszen matematikatanár vagyok” – kezdte felszólalását a képviselő, majd hozzátette: szerinte a kormány és a pedagógusok valósága között óriási a különbség.
Nulla forint jutalom?
A vita egyik központi eleme a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere volt. A felszólaló szerint a 2025–2026-os tanév jutalmazására a költségvetésben egyetlen forintot sem különítettek el.
A képviselő emlékeztetett arra is, hogy korábban a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor azt ígérték, hogy a tanári bérek a minimálbérhez igazodnak majd. Elmondása szerint azonban a rendszert rövid időn belül befagyasztották, így a bérek éveken keresztül egy régen meghatározott minimálbérszinthez kötődtek.
„Nem mindegy, miből számoljuk a százalékokat”
A felszólalás során konkrét adatokat is ismertetett.
Szerinte 2021 végén a diplomás átlagbér több mint 630 ezer forint volt, miközben a pedagógusok átlagkeresete alig haladta meg a 380 ezer forintot. A képviselő szerint ezért félrevezető kizárólag a későbbi százalékos béremelésekről beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék, milyen alacsony szintről indultak a bérek.
Háromezer forint egy többórás munkáért
Az egyik legerősebb kritikát az emelt szintű érettségik javításának díjazása kapta.
A képviselő, aki matematikát és kémiát tanít emelt szinten, arról beszélt, hogy az országban évek óta nehéz elegendő vizsgáztató tanárt találni. Szerinte ennek egyik oka az alacsony díjazás.
Elmondása szerint egy emelt szintű érettségi dolgozat kijavításáért jelenleg körülbelül 3045 forint jár, miközben a vizsgázók bizonyos esetekben több mint 80 ezer forintos vizsgadíjat fizetnek.
„Önök több tízezer forintot szednek be, miközben a javítást végző tanároknak néhány ezer forint jut” – fogalmazott.
Riasztó számok az oktatásban
A vita végén a pedagógustársadalom elöregedéséről is szó esett.
A felszólaló szerint a statisztikák azt mutatják, hogy minden második tanár ötven év feletti, miközben a negyven év alatti pedagógusok aránya mindössze 13 százalék körül mozog.
Saját példáját is megemlítette: egy több mint százéves múltra visszatekintő újpesti gimnáziumban tanít, ahol két 71 éves fizikatanár nélkül nem tudnák biztosítani az órák megtartását.
Éles vita maradt a végére is
A felszólalás végén a parlamenti vita feszült hangulatban folytatódott tovább, a felek pedig továbbra sem közeledtek egymáshoz az oktatás helyzetének megítélésében.
A megszólalás ugyanakkor újra ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, amely évek óta visszatérő téma a közéletben: vajon elegendő-e a pedagógusok megbecsülése ahhoz, hogy a fiatalok számára vonzó pálya maradjon a tanítás.