Fordulat következik a kertészeti ágazatban: a kormány megszünteti azt a sok vitát kiváltó hozzájárulást, amelyet csak tavaly vezettek be a dísznövénytermesztőknek. A döntés nemcsak az adó eltörléséről szól, hanem arról is, hogy az érintettek az idei évre már befizetett összegeiket is visszakaphatják, ami kifejezetten ritka lépésnek számít.
Eltörlik a vitatott kertészeti hozzájárulást
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter első rendeletei között szerepel annak az adónak a megszüntetése, amelyet 2024-ben vezettek be a dísznövénytermesztők számára. A fizetési kötelezettséget eredetileg azért alkották meg, hogy az ágazat szereplői közösen finanszírozzák a nem márkaspecifikus marketingkampányokat, valamint a kutatás-fejlesztési programokat.
A rendszer azonban már a kezdetektől komoly ellenállást váltott ki. Sokan úgy gondolták, hogy a hozzájárulás aránytalan terhet rak a vállalkozásokra, miközben erősen kérdéses maradt, valóban képes-e teljesíteni azokat a célokat, amelyek miatt létrehozták. A bírálatok szerint a szabályozás túl összetett volt, az adminisztráció pedig nincs arányban a remélt eredményekkel.
Az első számok nem győzték meg a szakmát
Az első év tapasztalatai végül inkább a kétkedők álláspontját erősítették meg. Az adóból országosan mindössze 21,8 millió forint folyt be, ami messze elmaradt a korábbi várakozásoktól. Ez a szám sokak szerint egyértelműen jelezte, hogy a rendszer nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet a bevezetésekor neki szántak.
A mostani döntés nyomán ezért megszűnik a fizetési kötelezettség, vagyis a kertészeti vállalkozásoknak a jövőben már nem kell megfizetniük ezt a hozzájárulást.
Az idei befizetéseket is visszaadják
A rendelet egyik legfontosabb pontja, hogy nem csupán eltörlik az adót, hanem az idei évben már befizetett összegeket is visszatérítik. A szabályozás alapján a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba érkezett befizetéseket vissza kell juttatni az érintett kertészeknek.
Ez azért is figyelemre méltó, mert ritkán fordul elő, hogy egy vitatott fizetési kötelezettség nemcsak megszűnik, hanem a már beszedett pénzeket is visszaadják. Az intézkedés így közvetlen, kézzelfogható segítséget jelenthet az érintett vállalkozásoknak.
Más frontokon is jön a segítség
Az agrártárca nemcsak a dísznövénytermesztőket érintő ügyben lépett. Több olyan intézkedés is született, amely az agrárium más szereplőinek is könnyebbséget hozhat.
A tavaszi fagykárok miatt veszteséget elszenvedett gazdálkodók esetében a meteorológiai adatok frissítése miatt rendkívüli módon meghosszabbították a kárbejelentési határidőt. Ez azt jelenti, hogy az érintett termelők később is jelezhetik a károkat, ami sok gazdának új lehetőséget adhat a támogatások elérésére.
Rendkívüli támogatás jöhet az állattartóknak
Új támogatási lehetőség nyílik azok számára is, akik a korábbi ragadós száj- és körömfájás-járvány miatt szenvedtek el gazdasági károkat. A juh- és sertéstartók vissza nem térítendő rendkívüli támogatást igényelhetnek, amely a kiesett bevételek és a megnövekedett költségek részleges kompenzálását szolgálja.
A támogatási keret több százezer eurónak megfelelő forintösszeg lehet, ami érdemi segítséget jelenthet a nehéz helyzetbe került gazdaságoknak.
A cukorrépa-termelők sem maradnak ki
Új ösztönző program indul a cukorrépa-termesztés támogatására is. A cél a hazai termelés megerősítése és a termőterületek megőrzése.
Az érintett gazdálkodók egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak, amelynek összege hektáronként 60 ezer forint lehet. Ez az extra forrás fontos lendületet adhat egy olyan ágazatnak, ahol a versenyképesség fenntartásában minden támogatási forma számít.
Több változás indulhat el egyszerre az agráriumban
A most bejelentett intézkedések alapján jól látszik, hogy több területen is új irányt vehet az agrárpolitika. Egy vitatott adó megszűnik, a befizetett összegeket visszatérítik, közben pedig új támogatási lehetőségek nyílnak meg a kertészek, állattartók és növénytermesztők előtt.
A következő hetekben derülhet ki igazán, hogy az érintett ágazatok szereplői mennyire tudják kihasználni ezeket az új lehetőségeket.
Szerinted valódi könnyebbséget hozhat ez a lépéssorozat a gazdálkodóknak, vagy ennél jóval átfogóbb változásokra lenne szükség?