Nagy változás előtt állhatnak a legalacsonyabb nyugdíjból élők. A kormány döntése szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jelenleg még mindössze 28 500 forint. A BiztosDöntés.hu KSH-adatokon alapuló számítása szerint körülbelül 127 449 öregségi nyugdíjas kaphat jelenleg havi 120 ezer forintnál kevesebbet, így ennyi ember járandóságát érintheti valamilyen mértékben az új szabály – írja a biztosdontes.hu
Miközben azonban az egyik oldalon jelentős emelés készül, a nyugdíjrendszer egy másik eleménél komoly változás körvonalazódhat. Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj megmarad, de a jövőben nagyobb szerepet kaphat a rászorultság. Konkrét döntés egyelőre nincs, vagyis még nem lehet megmondani, pontosan kik és mennyit kapnának a jelenlegi rendszerhez képest.
Ez különösen a magasabb nyugdíjban részesülők számára lehet fontos, hiszen ma a 13. havi nyugdíj összege megegyezik a rendes havi nyugdíjjal, a 14. havi juttatás pedig 2026-ban annak 25 százaléka. Ha ezt a tisztán arányos rendszert rászorultsági alapú modell váltaná fel, egy magasabb nyugdíjból élő ember lényegesen kisebb pluszjuttatást kaphatna. De ezt jelenleg még csak lehetőségként lehet kezelni, mert a kormány nem közölt új számítási képletet vagy összeghatárokat.
Január 1-jétől 120 ezer forint lesz az öregségi nyugdíj minimuma
Magyar Péter miniszterelnök augusztus 27-én jelentette be a kormány előző napi döntését. A hivatalos közlemény szerint a 2027-es költségvetés elfogadását követően, 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
A jelenlegi minimum havi 28 500 forint, amely 2008 óta változatlan. Az új összeg tehát nem egyszerűen kétszerese vagy háromszorosa ennek: a 120 ezer forint több mint 4,2-szerese a mostani minimumnak.
Forintban számolva a különbség havi 91 500 forint.
Ez éves szinten 1 millió 98 ezer forintos eltérés lenne egy olyan esetben, amelynél ténylegesen a jelenlegi 28 500 forintról emelkedne 120 ezerre a folyósított összeg. A tényleges érintettek jelentős része azonban már most is ennél magasabb nyugdíjat kap, ezért náluk ennél kisebb lesz a növekedés.
Közel 130 ezer öregségi nyugdíjast érinthet
A KSH hivatalos adatai szerint 2026 januárjában 2 015 552 öregségi nyugdíjas élt Magyarországon, az öregségi nyugdíj átlagos havi összege pedig 260 993 forint volt.
A BiztosDöntés.hu a KSH részletes nyugdíjadatainak felhasználásával azt számolta ki, hogy közülük jelenleg:
| Havi öregségi nyugdíj | Érintettek száma |
|---|---|
| 100 000 Ft alatt | 71 524 fő |
| 100 000–119 999 Ft | 55 925 fő |
| Összesen 120 000 Ft alatt | 127 449 fő |
Ez azt jelenti, hogy a számítás alapján az öregségi nyugdíjasok körülbelül 6,3 százalékának van jelenleg 120 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátása.
Fontos azonban, hogy a 127 449 fő nem a kormány által közzétett végleges jogosulti lista, hanem a BiztosDöntés KSH-adatokból készített becslése. A pontos érintetti kör a 120 ezer forintos minimum részletes végrehajtási szabályainak megjelenése után válik teljesen egyértelművé.
Mennyivel kaphatnak többet januártól?
Ha a végleges szabályozás alapján egy jelenlegi, 120 ezer forint alatti öregségi nyugdíjat valóban legalább 120 ezer forintra emelnek, akkor nagyon különböző összegekkel járhatnak jobban az érintettek.
| Mostani havi összeg | 120 000 Ft esetén | Havi növekedés | Éves növekedés |
|---|---|---|---|
| 40 000 Ft | 120 000 Ft | +80 000 Ft | +960 000 Ft |
| 50 000 Ft | 120 000 Ft | +70 000 Ft | +840 000 Ft |
| 60 000 Ft | 120 000 Ft | +60 000 Ft | +720 000 Ft |
| 70 000 Ft | 120 000 Ft | +50 000 Ft | +600 000 Ft |
| 80 000 Ft | 120 000 Ft | +40 000 Ft | +480 000 Ft |
| 90 000 Ft | 120 000 Ft | +30 000 Ft | +360 000 Ft |
| 100 000 Ft | 120 000 Ft | +20 000 Ft | +240 000 Ft |
| 110 000 Ft | 120 000 Ft | +10 000 Ft | +120 000 Ft |
Pontosan 60 ezer forintos jelenlegi nyugdíjnál jelentene a 120 ezer forintos összeg valódi duplázást. A 60 ezer forintnál alacsonyabb jogosult nyugdíjak több mint kétszeresükre nőnének, míg 60 és 120 ezer forint között jelentős, de kétszeresnél kisebb lenne a növekedés.
A táblázat szemléltető számítás. Az egyéni jogosultságot és a januári pontos összeget majd a végleges jogszabály határozza meg.
Mit jelent akkor a kormány „több százezer ember” kijelentése?
A kormány hivatalos közleménye úgy fogalmazott, hogy az intézkedés következtében „több százezer idős ember nyugdíja nő a duplájára”.
Ez első látásra nehezen egyeztethető össze a BiztosDöntés által számolt 127 449, jelenleg 120 ezer forint alatt lévő öregségi nyugdíjassal. Még fontosabb, hogy az összeg matematikailag csak a 60 ezer forintos nyugdíjnál duplázódik meg pontosan.
A különbség egyik oka az lehet, hogy a kormány a később bejelentendő, további nyugdíjintézkedésekkel együtt számol. Magyar Péter ugyanis a bejelentésében azt is közölte, hogy az idősekhez kapcsolódó további vállalások előkészítése már megkezdődött. A részletes szabályok hiányában azonban egyelőre nem lehet pontosan megmondani, miből adódik a „több százezer” fős kör.
241 ezer ember kap 120 ezer forint alatti saját jogú nyugdíjat vagy ellátást
Más eredményt kapunk, ha nem kizárólag az öregségi nyugdíjasokat vizsgáljuk. A KSH „saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők” kategóriájában 2026 elején:
- 19 917 ember kapott 40 ezer forintnál kevesebbet,
- 35 665 ember 40–59 999 forintot,
- 53 007 ember 60–79 999 forintot,
- 55 276 ember 80–99 999 forintot,
- 78 047 ember pedig 100–119 999 forintot.
Ez összesen 241 912 embert jelent.
Itt azonban rendkívül fontos különbséget tenni. A kormány augusztus 27-i bejelentése konkrétan az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 ezer forintra emeléséről szól. Ezért a 241 912 fős szélesebb kör nem tekinthető automatikusan jogosultnak erre a most bejelentett intézkedésre.
A Tisza korábbi programja ennél szélesebb változtatást ígért, és a megváltozott munkaképességűek egyes ellátásait is bevonta volna a minimumgaranciába, de ezek teljes megvalósításáról még külön döntésekre van szükség.
A 13. és a 14. havi nyugdíjnál viszont más irányba indulhat el a kormány
A minimumemelés bejelentésével szinte egy időben Kármán András pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban a 13. és 14. havi juttatás jövőjéről is beszélt.
A pénzügyminisztert arról kérdezték, hogy ugyanolyan arányban kell-e plusznyugdíjat kapnia annak, akinek 120 ezer forint a havi nyugdíja, mint annak, aki 500 ezer forintot kap.
Kármán András erre azt mondta, hogy erről még nincs konkrét kormánydöntés, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Tisza programjában fontos szerepet kap a rászorultsági elv.
Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem a 13. vagy 14. havi nyugdíj eltörléséről van szó. A kérdés az, hogy változatlanul mindenki a havi nyugdíjával arányosan kapja-e majd a pluszpénzt, vagy az alacsonyabb nyugdíjúak javára módosítják a számítást.
Jelenleg így működik a 13. havi nyugdíj
A Magyar Államkincstár hivatalos szabályai alapján a 13. havi nyugdíj összege jelenleg megegyezik a jogosult februári havi nyugdíjának összegével.
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy:
- 120 ezer forintos havi nyugdíjnál a 13. havi nyugdíj 120 ezer forint,
- 250 ezer forintnál 250 ezer forint,
- 500 ezer forintnál 500 ezer forint,
- 700 ezer forintnál pedig 700 ezer forint.
Nincs felső összegkorlát vagy rászorultsági sáv: a pluszjuttatás a rendes nyugdíj összegét követi.
Éppen ezt a logikát kérdőjelezte meg a pénzügyminiszter megszólalása.
A 14. havi nyugdíjból idén 25 százalék járt
A 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése 2026-ban kezdődött. A Magyar Államkincstár szerint az idei juttatás a februári havi nyugdíj 25 százaléka volt.
Így például:
| Havi nyugdíj | 13. havi 2026-ban | 14. havi 2026-ban | Két pluszjuttatás együtt |
|---|---|---|---|
| 120 000 Ft | 120 000 Ft | 30 000 Ft | 150 000 Ft |
| 200 000 Ft | 200 000 Ft | 50 000 Ft | 250 000 Ft |
| 300 000 Ft | 300 000 Ft | 75 000 Ft | 375 000 Ft |
| 500 000 Ft | 500 000 Ft | 125 000 Ft | 625 000 Ft |
| 700 000 Ft | 700 000 Ft | 175 000 Ft | 875 000 Ft |
Ez mutatja, miért jelentene komoly változást a rászorultsági elv bevezetése.
Egy 500 ezer forintos nyugdíjas például 2026-ban összesen 625 ezer forintot kapott a két pluszjuttatásként, míg egy 120 ezer forintos nyugdíjas 150 ezret. A különbség 475 ezer forint.
A magasabb nyugdíjaknál komoly veszteség is lehet – de ezt még nem lehet kiszámolni
Ha a kormány úgy döntene, hogy például felső összeghatárt vezet be, fix összegűvé teszi valamelyik juttatást, vagy sávosan csökkenti azt a magasabb nyugdíjaknál, akkor valóban jelentős összeget veszíthetnének azok, akik ma 400–500 ezer forintnál vagy annál magasabb nyugdíjat kapnak.
De jelenleg nem lehet hitelesen olyan táblázatot készíteni, amely megmondja, hogy egy 500 ezer forintos nyugdíjas pontosan mennyit veszít majd 2027-ben.
Nincs ugyanis elfogadott új képlet.
A kormány nem közölt olyan határt, hogy például 250, 400 vagy 500 ezer forint felett csökkenne a 13. vagy a 14. havi juttatás. Nem jelentettek be fix maximumot sem.
Kármán András nyilatkozatából jelenleg annyi következik, hogy a változtatás lehetősége napirenden van, és a rászorultság lehet az egyik meghatározó szempont.
A 14. havi nyugdíj korábbi rendszere 2030-ig fokozatos emelést irányzott elő
A 14. havi nyugdíj 2025 végén elfogadott szabályozásának indokolása szerint a juttatást fokozatosan vezették volna be. 2026-ban 25 százalék járt, a korábbi politikai cél pedig az volt, hogy 2030-ig elérje egy teljes havi nyugdíj összegét.
Fontos azonban, hogy a jogszabály konkrét átmeneti rendelkezése 2026-ra rögzítette a 25 százalékot. A későbbi évek tényleges mértékéről a következő kormányzati és parlamenti döntések is meghatározóak lehetnek.
Ez különösen lényeges most, amikor az új kormány már a számítás módjának átalakításáról gondolkodik.
A Tisza programja szerint megtartanák mindkét plusznyugdíjat
A Tisza választási programjában egyértelmű vállalásként szerepelt:
„Megvédjük a 13. és 14. havi nyugdíjat.”
A program ugyanakkor már eleve erősen célzott nyugdíjpolitikát tartalmazott. A nagyobb segítséget az alacsonyabb ellátásból élőknek ígérte, miközben a magasabb jövedelmű nyugdíjasoknál több támogatást sávosan vagy egyáltalán nem biztosított volna.
Ez alapján a most felvetett rászorultsági átalakítás nem teljesen új gondolat, de a 13. és 14. havi nyugdíj konkrét átszabása korábban nem szerepelt részletes számítási képlettel a programban.
Ezért lesz kulcsfontosságú, mit tartalmaz majd a 2027-es költségvetés és az ahhoz kapcsolódó nyugdíjtörvény-módosítás.
A nyugdíjas SZÉP-kártyánál is erős a rászorultsági elv
A Tisza nyugdíjprogramjának másik látványos eleme a nyugdíjas SZÉP-kártya. Az eredeti program szerint:
- 250 ezer forint alatti havi nyugdíjnál évi 200 ezer forint járna,
- 250 és 500 ezer forint között évi 100 ezer forint,
- 500 ezer forint felett nem járna támogatás.
A párt számítása szerint így a nyugdíjasok 97 százaléka részesülne valamilyen SZÉP-kártya-juttatásban.
Ez jól mutatja, mit ért a Tisza a rászorultsági elv alatt: nem mindenki ugyanannyit kapna, hanem az alacsonyabb jövedelműekhez nagyobb támogatást irányítanának.
2026. augusztus 30-ig ugyanakkor a nyugdíjas SZÉP-kártya részletes végrehajtási szabályai még nem jelentek meg a kormány hivatalos tájékoztatói között, ezért a programban szereplő összegeket továbbra is vállalásként, nem már folyósított támogatásként kell kezelni.
A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakról sincs még végleges döntés
A Tisza eredeti programja nem állt meg a 120 ezer forintos minimum bevezetésénél. Külön emelést ígért a 120–140 ezer forintos sávban lévőknek, és a 140 ezer forintnál magasabb nyugdíjaknál is differenciált emelést helyezett kilátásba.
A mostani kormánydöntés azonban egyelőre kizárólag a 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumot rögzíti.
Ezért aki például havi 125, 130 vagy 138 ezer forintos nyugdíjat kap, annak jelenleg még nem lehet biztos pluszösszeget mondani.
Magyar Péter a minimum bejelentésekor azt mondta, hogy a további nyugdíjasokat érintő vállalások előkészítését megkezdték, és a végleges döntések után tájékoztatják a nyilvánosságot.
Kik járnak biztosan jól a 120 ezres minimummal?
A döntés iránya alapján egyértelműen a legalacsonyabb öregségi nyugdíjból élők lehetnek a legnagyobb nyertesek.
Ha valaki például 70 ezer forintos, az intézkedés hatálya alá tartozó nyugdíjat kap, a 120 ezer forintos szint havi 50 ezer forintos emelkedést jelentene.
80 ezernél havi 40 ezer, 90 ezernél 30 ezer, 100 ezernél pedig 20 ezer forintos különbség adódik.
A 100–119 999 forintos sávban található 55 925 öregségi nyugdíjas kisebb, de továbbra is havi akár 20 ezer forintos emelést kaphat a BiztosDöntés számítása alapján.
A legnagyobb arányú változás a 100 ezer forint alatt élő, mintegy 71,5 ezer öregségi nyugdíjast érintheti.
A 120 ezer forint feletti nyugdíjak ettől még nem emelkednek automatikusan
Egy másik fontos félreértést is érdemes elkerülni. A 120 ezer forintos nyugdíjminimum nem azt jelenti, hogy minden nyugdíjas 91 500 forintos emelést kap, és nem jelent általános, mindenkire kiterjedő rendkívüli nyugdíjemelést sem.
Aki például 180, 250 vagy 350 ezer forintos öregségi nyugdíjat kap, annak a most bejelentett minimumemelés önmagában nem növeli a havi járandóságát.
Őket a 2027-es általános januári nyugdíjemelés, valamint az esetleg később elfogadott differenciált intézkedések érinthetik.
A 2027-es általános januári nyugdíjemelés pontos százalékos mértéke jelenleg még nem ismert.
Mit kell tenniük a nyugdíjasoknak?
Jelenleg nem kell kérelmet beadni a 120 ezer forintos minimum miatt. A kormány döntése 2027. január 1-jei hatálybalépést jelöl meg, a végrehajtás pontos módját pedig később megjelenő jogszabályoknak és a Magyar Államkincstár tájékoztatásának kell rendeznie.
A hagyományos nyugdíjemeléseknél a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból végzi az új összegek megállapítását és folyósítását. A 13. és 14. havi nyugdíj 2026-os kifizetésénél is automatikusan járt el a Kincstár, az érintetteknek nem kellett kérelmet benyújtaniuk.
Amíg a 120 ezres minimum részletszabályai nem jelennek meg, érdemes óvatosnak lenni minden olyan internetes hirdetéssel vagy üzenettel, amely külön „regisztrációt” vagy személyes adatok megadását kéri az emeléshez.
A legfontosabb különbség: az egyik döntés, a másik még terv
A nyugdíjasok számára jelenleg talán ez a legfontosabb.
A 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumról a kormány már döntött, a bejelentett hatálybalépés 2027. január 1.
A 13. és 14. havi nyugdíj új, rászorultsági alapú számításáról viszont még nincs kormánydöntés. Kármán András lehetőségként beszélt a változásról, és konkrét összegeket, határértékeket vagy új képletet nem jelentett be.
Ez azt jelenti, hogy ma még nem helyes azt állítani, hogy például „az 500 ezer forintos nyugdíjas elveszíti a 14. havi nyugdíját”. Ugyanilyen alaptalan lenne konkrét veszteséget számolni.
Ami viszont már látszik, hogy a kormány nyugdíjpolitikájában egyre hangsúlyosabbá válhat a célzott támogatás, amely elsősorban a kisebb nyugdíjból élők jövedelmét növelné.
2027 nagy nyertesei az alacsony nyugdíjból élők lehetnek
Ha a mostani kormányzati döntés a bejelentett formában lép életbe, akkor közel 130 ezer öregségi nyugdíjas havi járandósága emelkedhet a BiztosDöntés számítása szerint. A legnagyobb változást azok tapasztalhatják, akik jelenleg 100 ezer, különösen pedig 60–80 ezer forint körüli öregségi nyugdíjból élnek.
Ezzel párhuzamosan azonban a következő hónapokban az is kiderülhet, hogyan alakítja át a kormány a 13. és 14. havi nyugdíj rendszerét. Ha valóban rászorultsági elv lép a mostani tisztán arányos számítás helyére, az alacsonyabb nyugdíjúak akár kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, a magas nyugdíjjal rendelkezők viszont a jelenlegi rendszerhez képest kevesebbet kaphatnak.
A végleges mérleget ezért még nem lehet megvonni.
A biztos pont jelenleg a 120 ezer forintos, 2027. január 1-jére bejelentett minimum. A nagy kérdés pedig az, mi kerül bele a 2027-es költségvetésbe, és milyen szabályok alapján fizetik majd a 13. és 14. havi pluszpénzt.