Megérkezett a csapadék a Duna felső, részben ausztriai vízgyűjtő területeire, miközben Paksnál már megállt a folyó drámai apadása és lassú emelkedés kezdődött. Magyar Péter bejelentette: péntektől nincs szükség az elmúlt napokban kért önkéntes fogyasztáscsökkentésre. A veszély ugyanakkor nem múlt el végleg: a vízügyi előrejelzés szerint csak fokozatos emelkedés várható, és a Paksi Atomerőmű teljes visszakapcsolásához ennél több vízre lehet szükség.
Napok óta centimétereket számol az ország. Most végre jó irányba.
A rendkívüli hőség, a rekordközeli dunai kisvíz és a Paksi Atomerőmű teljesítményének drasztikus visszaesése után egyszerre több kedvező fejlemény érkezett. A Duna Paksnál már emelkedni kezdett, a felső vízgyűjtőkön pedig valóban megjelent az a csapadék, amelyet korábban csak az előrejelzések mutattak.
Magyar Péter csütörtök reggel még arról beszélt, hogy a folyó vízállása kilenc centiméterrel került feljebb a vasárnapi mélyponthoz képest. Később videójában már 11 centiméteres emelkedésről számolt be, és közölte, hogy az osztrák vízgyűjtő területeken esik az eső.
Csütörtök este pedig jött a következő bejelentés:
„Közösen megcsináltuk, és megvédtük hazánk energiabiztonságát. Holnaptól nincs szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”
Vagyis augusztus 7-től, péntektől megszűnt az a rendkívüli kérés, amely alapján a lakosságot és a nagyfogyasztókat arra kérték, hogy különösen 17 és 22 óra között mérsékeljék, illetve ütemezzék át az áramfogyasztásukat.
Nem csak Facebook-kommentekről van szó: tényleg esett a vízgyűjtőkön
Magyar Péter csütörtöki bejegyzése alatt Ausztriában és Németországban élő magyarok sorra írták, hogy Tirolban, Bajorországban és Alsó-Ausztriában esett az eső.
Volt, aki Innsbruck környékéről, más St. Pöltenből vagy Bajorországból jelentkezett. Ezek érdekes helyszíni beszámolók, de önmagukban természetesen nem bizonyítják, hogy Paksnál jelentősen megemelkedik majd a Duna.
A hivatalos vízügyi adatok viszont ugyanabba az irányba mutatnak.
Az Országos Vízelző Szolgálat adatai szerint már az augusztus 6-át megelőző 24 órában 5–6 milliméter körüli területi átlagcsapadék hullott az Inn, illetve a Duna Inn-torkolat feletti vízgyűjtőjén, miközben egyes mérőállomások ennél sokkal nagyobb, több tíz milliméteres értékeket regisztráltak.
Ez azért lényeges, mert a Duna magyarországi vízállását nem az dönti el, hogy Budapesten vagy Pakson esik-e egy délutáni zápor. A folyó szempontjából kulcsfontosságú az Alpok, az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtője, illetve a felső-dunai területek csapadéka.
A most lehulló ausztriai és dél-németországi víz azonban nem teleportálódik Paksra. Napok szükségesek ahhoz, hogy a mellékfolyókon keresztül bekerüljön a Dunába, majd végighaladjon a felső és középső szakaszon.
A vízügy már látja az emelkedést Paksnál
A Hydrofinfo legutóbbi részletes paksi előrejelzése még rendkívül alacsony vízállást mutat, de a trend már nem további zuhanás.
A prognózis szerint pénteken Pakznál nagyjából −129 centiméter körül stagnálhat a víz mérce, majd a hét végén lassú emelkedés kezdődhet. Vasárnap már −126 és −116 centiméter közötti értékeket jeleznek előre a folyamon, hétfő estére pedig az előrejelzés közepére −100 centiméter környékére emelkedett.
Az előrejelzés bizonytalansága természetesen napról napra nő, ezért ezeket nem szabad kész tényként kezelni.
Egy dolgot azonban már jól mutatnak: a korábbi meredek apadás után fordulat következett be.
A mínuszos számok egyébként nem azt jelentik, hogy a Duna „mínusz 129 centiméter mély”. A vízállást egy történelmileg meghatározott vízmérce-nullponthoz viszonyítják, ezért extrém kisvíznél negatív érték is teljesen szabályos.
A folyó ettől még továbbra is rendkívül alacsony. Az Országos Vízügyi Szolgálat csütörtöki jelentése egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyarországi Duna „jellemzően rendkívül alacsony vízállású”. A hazai szakaszon akkor 39 gázlót tartottak nyilván.
Paksnál néhány centiméter is rengeteget számított
Normális helyzetben aligha kerülne országos híradók élére, hogy egy kétezer megawattos atomerőmű mellett kilenc vagy tizenegy centimétert változott egy folyó vízszintje.
Most azonban nem normális helyzet alakult ki.
A július végi rendkívüli kisvíz miatt először csökkenteni kellett a paksi blokkok teljesítményét. Július 27-én az 1. blokkot 254 megawattal terhelték le, másnap pedig további 237 megawattal csökkentették a 3. blokk teljesítményét.
Később több egységet teljesen leállítottak, és egy ponton már az egész erőmű lekapcsolása reális forgatókönyvvé vált. A paksi kommunikációs vezető a Telexnek azt mondta: az erőmű történetében ilyen alacsony dunai vízállásra még nem volt példa.
Ez magyarázza, miért lett országos ügy minden egyes centiméter.
A teljes leállítás nem pusztán annyit jelentett volna, hogy ideiglenesen kevesebb magyar áram termelődik. Egy teljesen leállított atomerőmű visszaindítása lényegesen összetettebb folyamat, mint egy már működő egység teljesítményének későbbi fokozatos növelése.
A nagy fordulat: péntektől már nem kérik az áramfogyasztás visszafogását
Az elmúlt napokban az ország energiaellátását egyszerre két oldalról szorította a hőség.
Miközben a paksi termelés visszaesett, a légkondicionálók miatt rendkívül magasra emelkedett a villamosenergia-igény. Ezért kérte a kormány a vállalatokat és a lakosságot, hogy a csúcsidőszakban önként csökkentsék fogyasztásukat.
Fontos: ez nem kötelező energiakorlátozás volt. Nem szabtak meg háztartási kvótát, és nem tiltották meg a légkondicionálók használatát. Önkéntes terheléscsökkentésről volt szó.
Magyar Péter csütörtök esti bejelentése szerint erre péntektől már nincs szükség.
Ez azt jelenti, hogy a kormány és az energetikai szakemberek jelenlegi értékelése szerint az ország átvészelte a legkritikusabb időszakot anélkül, hogy kötelező fogyasztáskorlátozásokat vagy széles körű, tervezett áramszüneteket kellett volna bevezetni.
A visszavonásban több tényező együtt játszhatott szerepet: a hőség mérséklődése, az önkéntesen elért fogyasztáscsökkenés, a rendelkezésre álló import és hazai termelés, valamint az, hogy a Paksi Atomerőmű teljes leállását sikerült elkerülni.
Az ausztriai eső jó hír, de még nem mentette meg Paksot
Itt érdemes fékezni az ünneplést.
Magyar Péter maga is azt mondta, hogy az Ausztriában hulló csapadék várhatóan hétfőtől hozhat átmeneti fellélegzést, de jelenlegi becslése szerint még ez sem feltétlenül lesz elég ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű minden leállított kapacitását visszakapcsolják.
A vízügyi előrejelzés ugyanezt a józanabb képet mutatja. Jelentős javulás jöhet a mostani mélyponthoz képest, de a Duna nem néhány nap alatt tér vissza normális nyári vízállásra.
Ráadásul a következő hét ismét szárazabb és forróbb időt hozhat. Ha a felső vízgyűjtőkön nem érkezik újabb jelentős csapadék, a mostani kisebb vízszintemelkedés után ismét elindulhat az apadás.
Vagyis ez fordulat, de még nem végleges megoldás.
Néhány nap alatt megmutatta az ország, mekkora tartalék van az összefogásban
A mostani válságnak közben lett egy meglepően pozitív tapasztalata is.
A kormány kérésére nagyvállalatok, üzletláncok, közlekedési társaságok és háztartások egyaránt visszafogták vagy más időpontra helyezték át fogyasztásuk egy részét. Voltak üzletek, ahol lekapcsolták a reklámvilágítást, máshol korlátozták az elektromosautó-töltést vagy módosították az energiaigényes műveletek időpontját.
A cél nem az volt, hogy mindenki üljön sötétben.
Az volt a lényeg, hogy ne ugyanabban a néhány esti órában jelentkezzen minden fogyasztás, amikor a légkondicionálók, a háztartások és az ipar egyszerre kérnek hatalmas teljesítményt a hálózattól.
A kérés teljesítésének valódi eredményét később a MAVIR részletes adataiból lehet majd pontosan megítélni. Az azonban már biztos, hogy a kritikus napokon nem kellett eljutni az általános kényszerkorlátozásig.
Most jön a fontosabb feladat
A pénteki jó hírek után könnyű lenne úgy tenni, mintha véget ért volna az egész történet.
Pedig éppen most kezdődik a lényeg.
Egy modern európai ország energiaellátása hosszú távon nem függhet attól, hogy Paksnál van-e még tíz centiméter tartalék a Dunában. Az elmúlt napok megmutatták, mit történik, ha egyszerre sújtja az országot extrém hőség, aszály, magas áramigény és kieső erőművi kapacitás.
Az új kormány ezért energiatárolók, új hálózati kapacitások, szél- és geotermikus beruházások gyorsítását ígérte.
Most már azt is tudjuk, miért nem elméleti vita mindez.
Péntek reggel Magyarország fellélegezhet: megérkezett az eső a felső vízgyűjtőkre, a Duna már nem zuhan tovább úgy, mint korábban, Paks nem állt le teljesen, és az önkéntes energiafogyasztási korlátozásnak vége.
A folyó azonban továbbra is rendkívül alacsony.
A fordulat tehát mögöttünk. A vízügyi válság végét még korai lenne bejelenteni.