Jövő héten az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülést tart, és a napirend alapján a magyar politika egyik legmeghatározóbb hete áll előttünk. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn és kedden is napirend előtti felszólalásra készül, de a figyelem középpontjába minden bizonnyal a hétfői szavazás kerül, amely az Alaptörvény 17. módosításáról dönt.
Ha a Tisza kétharmada elfogadja a csomagot, az nem pusztán egy újabb jogszabályi változtatást jelentene, hanem az Orbán-rendszer közjogi maradványainak egyik leglátványosabb lebontása indulhatna el. A rendkívüli ülés hétfőn 13 órakor kezdődik, Magyar Péter pedig 20 perces időkeretben szólalhat fel napirend előtt. Ezt követően interpellációk, azonnali kérdések és felszólalások következnek, majd a Parlament rátér a hét politikailag legnagyobb súlyú ügyére: az Alaptörvény 17. módosítására.
Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a képviselők először a bizottsági jelentéseket és az összegző módosító javaslatot vitatják meg, ezt követően pedig szavaznak az indítvány elfogadásáról. Ez lesz az a pillanat, amelyre a kormányoldal hetek óta készül, és amelytől a Fidesz-KDNP ellenzékben politikai földrengést remél.
Az Alaptörvény 17. módosítása messze nem egyszerű finomhangolás
A Tisza álláspontja szerint közjogi nagytakarításról van szó, míg a Fidesz ezt alkotmányos önkényként értékeli. A választók hétfőn azt láthatják majd, miként néz ki az, amikor a kétharmad már nem Orbán Viktor kezében van.
A módosítás körül nem véletlenül ilyen feszült a légkör, hiszen a csomag több olyan elemet is tartalmaz, amely az Orbán-korszak hatalmi szerkezetének érzékeny pontjait érinti. A legnagyobb politikai hullámokat Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése keltette. A javaslatnak ez a része a benyújtott módosítók után is változatlan maradt, vagyis a Tisza továbbra is amellett áll, hogy az államfői intézmény esetében is új fejezetet kell nyitni.
A csomaghoz tartozik a 12 éves képviselői mandátumkorlát, az Alkotmánybíróságnál bevezetendő 70 éves korhatár, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, valamint a sarkalatos törvények körének szűkítése is. Ez nem kozmetikai változtatás. Ez nem néhány apró pontosítás. Ez az a csomag, amely a Tisza szerint azért készül, hogy az előző rendszer ne tudja a választási vereség után is az intézményekben, alapítványokban, kinevezésekben és a bebetonozott szabályokban továbbvinni saját hatalmát.
Magyar Péter személyesen viszi az üzenetet a Parlamentbe
Az elmúlt héten Ruff Bálint miniszterelnök-helyettesként képviselte a kormányfőt a parlamenti üléseken, jövő héten azonban a tervek szerint Magyar Péter személyesen is megjelenik. Ez önmagában is jelzi, hogy a kormány nem puszta adminisztratív ügyként kezeli a hétfői szavazást.
Magyar Péter hétfői felszólalása várhatóan nem csupán napirend előtti beszéd lesz, hanem politikai keretezés is: annak kimondása, hogy a Tisza szerint miért van szükség az Alaptörvény 17. módosítására, és miért tartják ezt a kormányváltás egyik legfontosabb vállalásának. A miniszterelnök kedden is felszólal, ugyancsak 20 perces időkeretben. Vagyis a kormányfő két egymást követő napon is személyesen próbálhatja uralni a parlamenti napirendet és a nyilvánosságot.
Ez a Fidesznek is egyértelmű üzenet: most nem háttérben intézett jogászkodásról lesz szó, hanem nyílt politikai ütközetről. A Fidesz-KDNP korábban jelezte, hogy nem vesz részt sem az Alaptörvény-módosítás részletes vitáján, sem a zárószavazáson. A korábbi kormánypárt ezt elvi tiltakozásként igyekszik bemutatni, arra hivatkozva, hogy nem kíván asszisztálni ahhoz, amit szerintük a jogállamiság elleni támadásként kell értelmezni.
Csakhogy a bojkott meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt. Ha a Fidesz valóban történelmi súlyú veszélyt lát a csomagban, akkor éppen a parlamenti vita lenne az a fórum, ahol pontról pontra lehetne szétbontani a Tisza érveit. Ehelyett a kivonulást választják.
Hétfőtől valóban új korszak kezdődhet
A rendkívüli ülés kedden 9 órakor folytatódik. A napirend szerint először az adótörvények egyes módosításairól szavaznak, majd egy magyar–szlovák szénhidrogén-szállítóvezetékekről szóló megállapodás, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása is napirendre kerül. Ezt követően bizottsági tisztségviselőket és tagokat választanak, majd viták következnek.
Vagyis a hétfői alkotmányos csúcspont után kedden sem áll le a parlamenti gépezet. Ez pontosan illeszkedik ahhoz a tempóhoz, amelyet a Tisza-kormány az elmúlt hetekben diktál: közmédia-átalakítás, állami cégek vezetőcseréi, kekvák rendezése, vagyonvisszaszerzés, költségvetési leltár, és most az Alaptörvény 17. módosítása.
A mostani rendkívüli ülés tehát nem csupán egy lesz a sok parlamenti esemény közül. Hétfőn eldőlhet, hogy a Tisza kétharmada képes-e átvinni azt a közjogi csomagot, amelyet a kormányváltás utáni új korszak egyik alappillérének szánnak. A Fidesz szerint ez rombolás, a Tisza szerint helyreállítás. Az egyik oldal politikai bosszút lát benne, a másik elszámoltatást és intézményi megtisztítást.
Ha az Alaptörvény 17. módosítása átmegy, a magyar politika új szakaszba lép: a régi rendszer lebontása többé nem ígéretként, hanem jogi valóságként jelenik meg. Hétfőn tehát nem egyszerűen arról döntenek, miként változik egy alkotmányos szöveg. Arról döntenek, hogy Magyar Péter kormánya valóban hozzá mer-e nyúlni azokhoz a pillérekhez, amelyek az előző rendszer működését tartották fenn.