Vagyonvisszaszerzés: jogszerűen kerülhetne állami kontroll alá az MBH Bank?
Az MBH Bank visszavétele lehet a vagyonvisszaszerzés egyik legnagyobb ügye
A Válasz Online szerint a Tisza által beígért igazságtétel egyik kulcskérdése, hogy vissza lehet-e jogszerűen venni a NER központi bankjának tartott MBH-t, amelyet jórészt állami tőkéből építettek fel. A lap tucatnyi pénzintézeti, tőkepiaci szakemberrel és jogásszal beszélte át a lehetséges forgatókönyveket, és arra jutott: igen, az állam először az MBH irányítását ragadhatná magához, majd egyetlen aktussal a tőzsdei óriásvállalat legnagyobb részvényesévé válhatna. Ehhez a pénzügyi felügyeleti funkciók jegybank alóli gyors kiszervezésére, vagy a kormányzat és Varga Mihályék aktív „politikai” együttműködésére lenne szükség.
A bank jelentőségét a mérete és a múltja adja
Az MBH Bank az ország második legnagyobb pénzintézete, körülbelül 20 százalékos piaci részesedéssel, és a legnagyobb hazai fiókhálózattal rendelkező bank. Az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék-csoportból gyúrták össze, miközben mindhárom korábbi tagvállalatban meghatározó szerepe volt a magyar államnak. A Válasz Online számításai szerint az állam a mai 15 százalék helyett körülbelül 87,1 százalékos tulajdonnal rendelkezne a bankban, ha az üzletrészeket nem privatizálták volna áron alul meghatározott üzleti köröknek.
A cikk szerint több nagy értékű ügylet is Mészárosék befolyását erősítette
A lap szerint az állam 2014-ben 17 milliárd forintért vette meg az MKB-t, majd további 32 milliárdot költöttek az adófizetők a szanálásra. Később a Mészáros–Matolcsy-kör magántőkealapjai 37 milliárd forintért vették meg azt a bankot, amelyre az állam addig közel 50 milliárdot fordított. A Takarék-ügyben a cikk szerint a korábban biztosított 136 milliárd forintnyi állami pénz később 188 milliárdos értéken jelent meg, ám az állam ezért nem kapott megfelelő tulajdonrészt a későbbi MBH-ban. A lap állítása szerint az MBH tulajdonosainak elég lenne csak 2042-ben visszafizetniük ezt az összeget, miközben az alacsony kamat miatt az adófizetők akár évi 10 milliárd forintot, húsz év alatt pedig 200 milliárdos nagyságrendű kedvezményt is elengedhetnek.
A megoldás a szavazati jogok felfüggesztése és a kötvények visszatőkésítése lehet
A Válasz Online szerint a tőkepiaci törvény alapján az összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzéséről tájékoztatni kellett volna a pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó MNB-t és a kisbefektetőket is. A cikk szerint Vida József és Tajthy Attila egyértelműen részei a Mészáros Lőrinc köré épült üzleti ökoszisztémának, ezért ha nem történt megfelelő bejelentés, illetve nem átlátható a részvénycsomagok megszerzésének háttere, a felügyelet felfüggesztheti a Mészáros–Vida–Tajthy-szövetség szavazati jogának gyakorlását az MBH közgyűlésein. Ez azt jelentené, hogy hirtelen a magyar állam lenne az MBH egyetlen szavazóképes nagytulajdonosa. A lap szerint a korábban kötvényesített 188 milliárdnyi közpénzt vissza lehetne tőkésíteni, amely ma már inkább 250–280 milliárd forintot érhet, és a meglévő 15 százalékos állami csomagon túl körülbelül 30–32 százaléknyi tulajdonrész illetné az államot.