Újabb jelentős politikai bejelentést tett Magyar Péter. A Magyar-sajtó értesülései szerint a Tisza-kormány egy törvényjavaslatot készül benyújtani a közmédia átfogó átalakításáról, amelynek deklarált célja a függetlenebb, kiegyensúlyozottabb és hitelesebb tájékoztatás megteremtése lenne.
A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a közmédia működését már évek óta súlyos politikai viták kísérik. Magyar Péter álláspontja szerint vissza kell állítani a közmédia függetlenségét, és olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a hírszolgáltatás nem pártpolitikai érdekeket szolgál, hanem valóban a nézők és a hallgatók tájékoztatását.
Az ügy azért került ismét a figyelem középpontjába, mert az RTL-hez eljutott belső levelezések alapján a hírigazgató állítólag arra adott utasítást, hogy jobboldali elemzőket keressenek, és a „tiszás energiaterv” témáját tartsák napirenden. Magyar Péter ezt újabb bizonyítéknak tartja arra, hogy a közmédia működését teljes körűen át kell világítani, és sokkal világosabb, szakmaibb szabályok mentén kell újraszervezni.
Magyar Péter azt mondta, hogy a jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik a közmédia átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Szerinte a cél az, hogy a közpénzből működő média ne egyetlen politikai oldal üzeneteit erősítse, hanem minden állampolgárnak korrekt, tényszerű és kiegyensúlyozott tájékoztatást adjon.
A bejelentés egyik legfontosabb mondata így hangzott: „A hír szent, a vélemény szabad.” Ezzel a gondolattal azt kívánják kifejezni, hogy a kormány elválasztaná egymástól a tényszerű hírszolgáltatást és a véleményműfajokat. A cél tehát nem az, hogy megszűnjenek a politikai viták vagy a vélemények, hanem az, hogy a hírekben ne mosódjon össze a tájékoztatás a politikai irányítással.
A közmédia átalakítása várhatóan komoly politikai vitákat fog kiváltani. A Tisza oldaláról ezt a sajtószabadság és a közpénzek átláthatóbb felhasználásának lépéseként mutathatják be, míg a Fidesz és a kritikusok vélhetően politikai beavatkozásként vagy intézményi tisztogatásként értelmezhetik majd.
A közmédia kérdése különösen érzékeny, hiszen az állami finanszírozású tájékoztatásnak elvileg minden magyar emberhez szólnia kellene, függetlenül attól, hogy ki melyik pártot támogatja. Ha a közönség egy része úgy érzi, hogy a közmédia nem őt szolgálja, hanem egy politikai oldalt, az hosszú távon a bizalmat is rombolja.
A mostani bejelentés tehát nem csupán médiaszakmai, hanem politikai és társadalmi kérdés is. Az átalakítás tétje az lehet, hogy sikerül-e olyan közmédiát létrehozni, amelyet a nézők szélesebb köre hitelesnek és kiegyensúlyozottnak tart.
Összességében Magyar Péter bejelentése az új kormány intézményi átalakításainak egyik fontos állomása lehet. A közmédia teljes reformja jelentős változásokat hozhat a hírszolgáltatásban, a szerkesztési elvekben és a közpénzből működő média szerepében is. A következő hetekben az lesz a kérdés, pontosan milyen törvényjavaslat kerül a Parlament elé, és milyen garanciákat tartalmaz majd a valóban független, kiegyensúlyozott működésre.