Sulyok Tamás akadályozhatja meg Magyar Péter egyik legnagyobb tervét

Komoly jogállamisági aggályokat vet fel a Tisza Párt azon alaptörvény-módosítási javaslata, amely legfeljebb nyolc évben maximalizálná a miniszterelnöki ciklusokat – hívta fel a figyelmet Schiffer András.

A közbeszédben csak „Lex Orbánként” emlegetett elképzelés – amelyet Magyar Péter már a kampányban is hangsúlyozott – a Fidesz szerint egyértelműen Orbán Viktor politikai ellehetetlenítését célozza.

A volt országgyűlési képviselő és ügyvéd hosszú alkotmányjogi elemzésében kifejtette: önmagában nem tartja ördögtől valónak a miniszterelnöki terminusok korlátozását, ám az csak akkor lenne alkotmányosan védhető, ha kizárólag a jövőre vonatkozna. A Tisza javaslata viszont a miniszterelnök korábbi ciklusait is beszámítaná a nyolcéves limitbe, ami kimerítheti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, hiszen utólag társítana hátrányos jogkövetkezményt múltbéli politikai döntésekhez.

„Ilyen alapon – ha élne – nem lehetne kormányfő nem csak Lázár György és Fock Jenő, de Bethlen István, Tisza Kálmán és praktikusan Wekerle Sándor sem”

– mutatott rá Schiffer a történelmi példákra Facebook-bejegyzésében.

Az ügyvéd hangsúlyozta: amikor Orbán Viktor vagy a választók korábban bizalmat szavaztak a kormányfői megbízatásoknak, senki sem számolhatott azzal, hogy ezek a ciklusok egyszer majd kizáró okot jelentenek egy újabb indulásnál. Ha a Parlament mégis elfogadna egy ilyen visszamenőleges hatályú módosítást,

Schiffer szerint a köztársasági elnöknek, azaz Sulyok Tamásnak joga és lehetősége lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni,

mivel a visszamenőleges jogalkotás tilalma a jogállamiság egyik legfőbb tartópillére.

Az Alaptörvényből idézve kiemelte: „Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen”.

Majd így folytatta az alaptörvényi hivatkozást, amelyet elmondása szerint mindig egységes egészként kell értelmezni:

„Amikor választójogunkat gyakoroljuk, úgy bízzuk rá politikai akaratunkat a népképviselőkre, hogy az – a magyar alkotmányos rendszer természetéből adódóan – elsősorban a miniszterelnök személyén keresztül tud érvényesülni. Ha a népképviselők korlátozottak abban, hogy kit választhatnak meg miniszterelnöknek, ez a korlátozás átsugárzik az őket pozícióba emelő választójog lényeges tartalmára is. A nép hatalomgyakorlása egy többpártrendszerű képviseleti demokráciában a pártokon keresztül érvényesül”

Schiffer szerint a kérdés messze túlmutat Orbán Viktor személyes jogain.

A korlátozás a választók politikai akaratát is sértené, hiszen rengetegen kifejezetten miatta támogatták a kormánypártot, ráadásul a Fidesz teljes szervezeti és politikai struktúrája arra épült az elmúlt másfél évtizedben, hogy ő a visszatérő jelölt.

Bár az ügyvéd elismerte, hogy kezdetben maga sem látta teljesen támadhatónak a javaslatot, alaposabb vizsgálat után rájött, hogy szilárd jogi érvelés hozható fel a visszamenőleges hatály tilalmának megsértése mellett. Nemzetközi kitekintésében megemlítette, hogy a parlamentáris rendszerekben eleve rendkívül ritka a kormányfői ciklusok korlátozása (mindössze öt országot – Izrael, Mongólia, Thaiföld, Laosz és Kuba – hozott példaként). Thaiföldön egy hasonló vitában végül úgy határoztak, hogy a korlátozást csak az új szabály életbe lépésétől kezdve számítják.

Schiffer szerint Magyarországon is kizárólag ez a jövőbe mutató megoldás lenne az egyetlen alkotmányosan tartható út: azaz, ha egy leendő miniszterelnök az új szabály hatálybalépése után kezdi meg az első ciklusát, és csak attól a ponttól indulna a számláló.

Forrás