Nemcsak Budapesten, hanem Moszkvában is kiemelt figyelemmel követik a vasárnapi magyarországi parlamenti választásokat. A tét nem pusztán a kormányváltás lehetősége, hanem az is, hogyan alakulhat az Európai Unión belüli erőviszonyok rendszere, különösen Oroszország szempontjából.
A nemzetközi elemzések szerint Orbán Viktor hosszú ideje Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségesének számít az uniós térben. Egy esetleges politikai fordulat azonban komoly változásokat hozhat ebben a viszonyrendszerben. A France24 szerint Magyar Péter és a Tisza Párt győzelme „komolyan alááshatja a Kreml befolyását az uniós blokkban”.
A kampányt több szakértő is rendkívüli intenzitásúnak írta le. Edit Zgut-Przybylska, a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének kutatója úgy fogalmazott, hogy a választási időszakot „dokumentált befolyásoló műveletek, dezinformációs kampányok és a titkosszolgálatokhoz kapcsolódó tevékenységekről szóló információk” jellemezték.
A háttérben nemzetközi szereplők jelenléte is vitákat váltott ki. Moszkvát azzal vádolták, hogy a GRU-hoz köthető „választási szakértőket” küldött Budapestre, akik figyelemmel kísérik az eseményeket. Anton Shehovtsov, az osztrák Demokrácia Integritási Központ igazgatója szerint a helyzet túlmutat a hagyományos beavatkozáson: „már nem beavatkozásról van szó, hanem a magyar kormány és Oroszország közötti bűnrészességről”.
További feszültséget okozott, hogy Vlagyimir Putyin korábbi tolmácsát, Daria Boiarskaiát az EBESZ megfigyelői közé nevezték ki. A döntés ellen európai parlamenti képviselők is tiltakoztak, nyílt levélben kérve eltávolítását.
Zgut-Przybylska szerint Oroszország számára kulcsfontosságú, hogy Orbán hatalmon maradjon, mert Magyarország „a Kreml trójai falovaként működött”, különösen az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntések és szankciók terén. A szakértő úgy látja, egy esetleges kormányváltás Putyin számára „leghűségesebb és legmegbízhatóbb” partnerének elvesztését jelentheti.
A kampány során az ukrajnai háború is hangsúlyos szerepet kapott. A választást egyes értelmezések szerint a „béke és stabilitás” és a „káosz és háború” közötti választásként próbálták bemutatni. Ugyanakkor a választók egy része inkább a mindennapi problémákra, például az oktatás és az egészségügy helyzetére fókuszál.
A közvélemény-kutatások alapján Magyar Péter jelentős előnnyel vezet, és a Tisza Párt támogatottsága a kisebb településeken is növekedett. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy esetleges győzelem nem jelentené automatikusan a politikai rendszer gyors átalakulását.
Shehovtsov szerint a jelenlegi hatalmi struktúrák mélyen beágyazódtak az intézményrendszerbe, így egy új kormány „rendkívül nehéz, lejtőn zajló csatát” örökölne. Ugyanakkor egy ilyen fordulat azt is jelentheti, hogy Magyarország „elkezdi majd eltávolodni Oroszországtól, még ha az orosz befolyás sem tűnik el egyik napról a másikra”.
Michael Toomey, a Glasgow-i Egyetem szakértője szerint egy ilyen forgatókönyv „nem jó Oroszországnak, de nem is teljes katasztrófa számukra”. Rámutatott, hogy Magyarország továbbra is érdekelt maradhat az orosz energiaforrások elérésében, ami korlátozhatja a gyors külpolitikai irányváltást.
A szakértők egyetértenek abban, hogy egy esetleges változás inkább fokozatos folyamat lehet, amelyben Magyarország újrapozicionálja szerepét az Európai Unión belül, miközben a Moszkvával való kapcsolat sem szakad meg azonnal.