Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij élőben csaphat össze egymással az EU-csúcson.
Az előzetes tervek szerint a versenyképesség és a gazdaság lett volna a központi témája az Európai Unió állam- és kormányfőinek március 19-i csúcstalálkozóján, de a közel-keleti helyzet és a magyar kormány vétója miatt változott annak fókusza. A tagállamok vezetői reménykednek, hogy sikerülhet megállapodni az Ukrajnának szánt hitelről, valamint kellően kezelni az Egyesült Államok Irán ellen indított háborúja miatt kialakult energiaár-növekedést. Ugyan a csúcson szó fog esni az európai gazdaság helyzetéről is, de e két téma alapjaiban változtatta meg a csúcs napirendjét.
Március 19-én, csütörtökön találkoznak Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfői, ahol az eredeti tervek szerint a februári informális kihelyezett ülésen már tárgyalt európai gazdaság helyzet és a versenyképesség javítása lett volna a fő téma.
A cél a mostani csúcson lényegében az lenne, hogy a tagállamok vezetői konkrét lépesekben megállapodjanak, hogyan lehetne az EU gazdaságát ellenállóbbá tenni a különböző külső válságokkal szemben,
ugyanakkor a válságellenállóság kialakítását célzó kérdések helyett ismét egy újabb válsággal kell foglalkozniuk az uniós vezetőknek.
Egyrészt az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, valamint Teherán erre adott reakciója a Hormuzi-szoros lezárásával – ahol a világ olajkereskedelmének az ötöde halad át – miatt az EU kénytelen az előzetes napirend helyett az orosz invázió óta nem látott energiaár-növekedéssel foglalkozni, miközben a Barátság kőolajvezeték körüli magyar–szlovák–ukrán viták okán az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel magyar blokkolása miatt Ukrajna finanszírozása ismét kiemelt kérdéssé vált a csúcson.
Sikerülhet-e megállapodni Orbán Viktorral vagy megmarad a magyar vétó?
Ukrajna finanszírozásáról eredetileg még az októberi csúcson terveztek megállapodni a tagállamok vezetői, ugyanakkor erre végül csak az év végi, decemberi csúcson került sor, és akkor sem az eredeti, az orosz jegybank Európában immobilizált vagyonának felhasználását célzó tervről, hanem egy 90 milliárd eurós uniós hitelről sikerült megegyezni.
A tagállamok vezetői annak ellenére döntöttek a hitelfelvétel mellett, hogy azt korábban többen is elutasították, de mivel az immobilizált orosz vagyon kapcsán leginkább érintett Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever szerint országa nem kapott elegendő jogi és pénzügyi biztosítékot a többi tagállamtól, ezért végül B tervként az eurókötvények kibocsátását húzták elő a kalapból.
Azóta a hitelfelvételt az Európai Parlament, majd pedig nagyköveti szinten a tagállamok is elfogadták, ugyanakkor a végső szavazást a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsában (röviden: Tanács) végül Magyarország megvétózta, mivel – a magyar és a szlovák kormány szerint – Ukrajna politikai okok miatt nem szállít orosz olajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül a két ország felé.
Magyarország és Szlovákia szerint a vezeték üzemképes, míg Ukrajna szerint egy január 27-i orosz csapás miatt jelenleg az technikailag nem megvalósítható, emiatt a magyar kormány élt a vétójogával a hitel folyósítását lehetővé tevő egyik, egyhangú döntést igénylő javaslat esetében, hogy így érje el a vezeték helyreállítását, miközben a két ország mellett még a Cseh Köztársaság is mentességet kapott a hitelfelvétel alól.
A Barátság kőolajvezeték, valamint az áprilistól államcsőddel szembenéző Ukrajnának nyújtott hitel blokkolásának ügyében az Európai Bizottság és az Európai Tanács próbált kompromisszumos megoldást találni, ennek kapcsán a csúcs előtt két nappal be is jelentették, hogy uniós pénzből és európai technikai segítséggel fogják helyreállítani az orosz olajat szállító vezetéket, amibe végül az azt sokáig elutasító Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is belement – az ukrán elnök korábban zsarolásnak minősítette azt, hogy felszólították a vezeték helyreállítására.
Azonban a magyar kormány szerint a keddi sajtóközlemény egy színjáték, Orbán Viktor pedig kijelentette, hogy amíg nem jön olaj, addig nem fogja feloldani a vétóját a decemberben megállapodott hitelről.
Emiatt valószínű, hogy sok időt fognak az uniós vezetők foglalkozni az üggyel, és megpróbálhatnak egy olyan megoldást találni, amely már a magyar és a szlovák miniszterelnököknek is elfogadható – például hogy uniós, magyar és szlovák szakemberek vizsgálják meg a kőolajvezetéket a helyszínen, ami az ukránok szerint a brodi szivattyúállomást ért támadás miatt nem működik, és helyreállítása másfél hónapot vesz igénybe.
Azonban ha a mostani csúcson nem sikerülne ebben megoldásra jutni, és a magyar miniszterelnök továbbra is fenntartaná kormánya vétóját a hitelfelvétel folyósításával szemben, akkor a B terv B terveként a többi tagállam dönthet úgy, hogy uniós szint helyett ideiglenes jelleggel bilaterális úton adnának hiteleket Ukrajnának, amíg az uniós hitel kapcsán nem szűnik meg a magyar – és lehetséges szlovák – vétót kiváltó ok.
A magyar vétó és a szlovák álláspont kapcsán egyébként nem minden tagállam annyira megértő, mint az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács,
ugyanis többen úgy vélik, a magyar és a szlovák kormányok megsértik a lojális együttműködés elvét, hiszen egy már általuk is elfogadott alkura mondanak nemet.
Név nélkül több uniós diplomata és tisztségviselő is arról beszélt az elmúlt hetekben az Indexnek, hogy az ő olvasatukban nincs miről tárgyalni Magyarországgal és Szlovákiával a témában, hiszen a hitelfelvételről még decemberben megállapodtak, és inkább a magyar és a szlovák kormányoknak kellene betartaniuk a szavukat.
Azonban a magyar és szlovák álláspont szerint a Barátság kőolajvezeték leállásával megváltozott a helyzet, és addig vétózzák a hitelt, valamint az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot, amíg arra nem sikerül mindenki részéről elfogadható megoldást találni.
Mindenesetre ha a tagállamok vezetői úgy látnák, hogy a magyar és a szlovák kormányfő meggyőzhetetlen, és emiatt a témát gyorsan lezárva inkább a bilaterális hitelek felé fordulnának, még így is várható szóváltás,
a csúcson ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen lesz.
Az ugyanakkor még kérdéses, hogy a kedden Londonban, szerdán pedig Madridban tartózkodó államfő személyesen vagy csak online kapcsolaton keresztül számol be az ukrajnai háború legfrissebb állásáról, valamint országa pénzügyi helyzetéről.
Az viszont biztos, hogy Ukrajna finanszírozására találnak majd valamilyen megoldást, hiszen António Costa, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében úgy fogalmaz:
Meg fogjuk erősíteni, hogy töretlenül támogatjuk Ukrajnát, miközben az továbbra is védekezik az orosz agresszióval szemben, és igazságos és tartós békére törekszik. Továbbra is alapvető fontosságú az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozása mindaddig, amíg érdemi tárgyalásokat nem kezd a békére irányulóan.
Donald Trump úgy téríti el a csúcsot, hogy ott sincs – már megint
Míg a magyar és a korábban elvben felvetett szlovák vétóra könnyen találhatnak átmeneti megoldást a tagállamok, addig egy másik megoldandó problémára már nem:
a Donald Trump és Benjamin Netanjahu által elindított Irán elleni háborúnak még mindig nincs vége, és jelenleg nem tudni, mikor nyílhat meg ismét az Irán által blokkolt Hormuzi-szoros.
Jelenleg még csak az utóbbi jelent problémát, hiszen az, hogy a világ olajkereskedelmének 20 százaléka jelenleg nem tud kijutni a piacra, rendkívül megnövelte az olaj árát – az már majdnem egy hete meghaladja a hordónkénti 100 dollárt, és nem tudni, ennek mikor lehet vége.
Az Európai Bizottság még múlt héten bemutatott egy hosszú távú tervet arra, miként lehetne csökkenteni az energiaárakat Európában, de az nem a mostani rendhagyó helyzetre ad gyorsan kivitelezhető választ, hanem a jövőre tekintve próbálná mérsékelni Európa kitettségét az energia terén, hogy így csökkenthesse a háztartások és a vállalkozások terheit, valamint növelné az európai versenyképességet.
A közel-keleti helyzet és Irán olajembargója miatt Európában több politikus, köztük Orbán Viktor is felvetette, hogy újra kellene gondolni az EU orosz energiákhoz való viszonyát, de Bart De Wever belga miniszterelnök szerint is jó lenne, ha az orosz energiát kivezető RePowerEU helyett – amely eddig csak a gázt érintette, az olajról majd áprilisban mutatja be javaslatát az Európai Bizottság – az európai versenyképesség növelése érdekében visszatérnének ahhoz.
Ugyanakkor Ursula von der Leyen előre jelezte, hogy az orosz energiához való visszatérés stratégiai hiba lenne, és több európai ország is bírálta Donald Trumpot, amiért a Hormuzi-szoros lezárása után az amerikai elnök ideiglenesen feloldotta az orosz olajra vonatkozó szankciókat.
Ha az orosz energiáról nem is, de az EU energiapolitikájáról mindenképp sok szó esik majd: egyrészt a tagállamok vezetői tárgyalnak az Európai Bizottság által bemutatott javaslatról, miközben egy rövid távú megoldást is szeretnének találni az emelkedő energiaárakra.
Ezzel kapcsolatosan több tagállam is felvetette, hogy Von der Leyen első ciklusának fő vívmánya, az Európai zöld megállapodás néhány részén enyhítenének, és például ideiglenesen felfüggesztenék az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszerét (ETS), amely arra szólítja fel a gyárakat és az erőműveket, hogy a bolygónkat felmelegítő üvegházhatású gázok kibocsátása után fizessenek.
Az ETS felfüggesztése mellett leginkább Giorgia Meloni olasz kormányfő érvel, de Olaszországon kívül a lépést támogatja Ausztria, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Németország, Szlovákia, valamint Magyarország is, más-más okokból. Németország alapjában véve támogatja az ETS-t, de azt ideiglenesen felfüggesztené, míg Ausztria, valamint Olaszország az ETS gazdaságra gyakorolt hatásait csökkentené valamelyest. A közép-európai országok magát az egész mechanizmust ellenzik.
Ezzel szemben például Dánia, Finnország, Portugália, Spanyolország és Svédország levélben szólította fel a többi tagállamot, hogy a mostani csúcson erősítsék meg az elköteleződésüket a klímaváltozás elleni harcban,
ahogy Hollandia, Luxemburg és Szlovénia is ellenzi az ETS bármilyen nemű gyengítését – egyébként ez a nemrégiben kialakuló vita is jó példája annak, hogy az EU hosszú távú terveit miként képes felülírni egy rendkívüli esemény.
Azonban Donald Trump háborúja nemcsak az európai energiapolitikáról szóló diskurzust írta felül, hanem azt is elérte, hogy
a tagállamok vezetői ismét a transzatlanti kapcsolatokról és a nemzetközi jogra épülő világrend átalakulásáról is beszéljenek.
Az amerikai elnök ugyanis változó intenzitással, de az utóbbi hetekben több ízben is kritizálta az európai NATO-tagállamokat, amiért nem hajlandóak segíteni újranyitni a Hormuzi-szorost. Ezt olykor épp kedvenc fenyegetésével, a vámtarifák megemelésével próbálja nyomatékosítani, de legutóbb a Fehér Házban Micheál Martin ír taoiseach (ez az ír miniszterelnöki titulus megnevezése) oldalán már arról értekezett, hogy az Egyesült Államoknak inkább teher a NATO, mintsem segítség, és ha nem segítenek a szoros újranyitásán, akár kiléptetheti országát a katonai szövetségből, noha erre csak az amerikai Kongresszus lenne képes.
Ráadásul az Irán ellen indított háború immáron teljes körű közel-keleti konfliktussá szélesedett, ami miatt fennáll annak a veszélye, hogy más korábbi, a régióban a demokráciaexportot bombákkal elképzelő amerikai katonai akciók után ismét nőhet az Európába irányuló menekültek száma.
A közel-keleti helyzetről az ENSZ-főtitkár António Guterres társaságában egyeztetnek majd a tagállamok vezetői egy munkaebéd során, ahol Costa meghívólevele szerint arról is tárgyalnak, hogy az EU és partnerei miként tehetnek a multilateralizmus védelme érdekében. Érdekesség, hogy egy héttel ezelőtt Von der Leyen épp arról beszélt a tagállamok nagyköveteinek, hogy az EU nem lehet a régi, nemzetközi jogon alapuló világ fenntartója, és ezen új valósághoz alkalmazkodnia kellene.
Más témában is elképzelhető majd egy magyar vétó
Annak ellenére, hogy António Costa meghívólevelében is hangsúlyozza, hogy a csúcson sok téma lesz, azt megpróbálja egynaposra tervezni – ez a vállalása egyébként eddig mindig sikerült, amióta átvette az Európai Tanács vezetését a belga Charles Micheltől.
A csúcson szó fog esni még az európai versenyképességről, amelyről fentebb jeleztük, eleve a csúcs fő témája lett volna, azonban azt az energiaválság felülírta. A tagállamok vezetői bővebben meghallgatják az Európai Bizottság napokban bemutatott javaslatát, az úgynevezett EU Incet, ahogy az ipari átállás felgyorsításáról szóló rendeletjavaslatát is.
Ennek ellenére António Costa optimista: meghívólevelében is jelezte, hogy
ismét szóba kerül az ún. egy Európa, egy piac stratégia, amelyik az egységes piacon még létező akadályokat próbálná megszüntetni,
mivel szerinte a mostani energiaválság is megmutatta, hogy erre nagy szüksége lenne Európáknak – noha a februári informális csúcsot követően még arról volt szó, hogy addigra az Európai Bizottság elkészíti a mostani csúcsra ennek az ütemtervét.
Az európai gazdaság jelenlegi helyzetét majd az Európai Központi Bank elnöke, Christine Legarde, valamint az Eurócsoport elnöke, Kyriakos Pierrakakis görög pénzügyminiszter társaságában fogják átbeszélni.
Ezenkívül a tagállamok vezetői ismét tárgyalni fognak a következő, 2028-tól esedékes többéves pénzügyi keretről (MFF) – ez az uniós költségvetés megnevezése –, és meghívólevele alapján Costa leginkább arról szeretne tárgyalni, hogyan lehet azzal előmozdítani az európai versenyképesség javítását célzó stratégiájukat és uniós programokat – az Európai Bizottság által prezentált tervezet egyébként a teljes költségvetést 23 százalékát fordítaná a versenyképességre.
Az MFF kapcsán még sok vita van a tagállamok között – leginkább arról, hogy mire mennyi pénzt fordítsanak benne –, viszont Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter még a csúcsot előkészítő Általános Ügyek Tanácsának ülése után kijelentette,
Magyarország addig nem hajlandó érdemben tárgyalni a következő uniós költségvetésről, amíg meg nem kapja a jelenlegi ciklusban jogállamisági okok miatt felfüggesztett forrásokat.
Ezenkívül két további feltételként támasztotta azt is, hogy addig nem hajlandóak lezárni egy fejezetet, amíg mindenről meg nem egyeznek, valamint ha a következő MFF-ben a kifizetéseket a kondicionalitási eljáráshoz (köznyelvben ezt hívják jogállamisági feltételeknek) kötik – márpedig az Európai Bizottság egyik legnagyobb újítása a következő MFF kapcsán, hogy a legtöbb uniós forrás pont ilyen korrupcióellenes és átláthatósági feltételek teljesülése után válhatna a tagállamok számára elérhetővé, hogy így védjék az európai adófizetők pénzét.
Ugyan a mostani csúcson még egyáltalán nem fogják azt szavazásra bocsátani, hiszen az MFF tartalmáról részletes szakpolitikai vita zajlik a tagállamok között alacsonyabb politikai szinten, de Bóka kijelentésével a magyar kormány már előre jelezte: a jelenlegi feltételek mellett nem tudja támogatni a tervezetet, és érdemben tárgyalni se tud róla, ami megnehezítheti Costa azon célját, hogy még az idei év végén sikerüljön teljesen megállapodni a 2028. január 1-jétől hatályos költségvetésben.