Újabb fordulat történt a Fásy családhoz köthető NKA-ügyben: a Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság korábbi döntését, így Fásyné Gurzó Mária és Szabó Sándor jogerősen továbbra is letartóztatásban marad. Mindketten fellebbeztek az előző végzés ellen, a másodfok azonban nem látott okot a változtatásra. A bíróság szerint továbbra is fennáll a szökés és elrejtőzés, a bizonyítás befolyásolásának, valamint a bűnismétlésnek a veszélye. Fontos ugyanakkor, hogy ez még mindig kényszerintézkedés, nem ítélet: Fásyné és Szabó bűnösségét még nem állapították meg, és mindkettőjüket megilleti az ártatlanság vélelme.
A fellebbezés sem hozott fordulatot
A Kecskeméti Járásbíróság szeptember 9-én egy hónapra rendelte el a két gyanúsított letartóztatását. Az ellenük hozott döntést mindketten megtámadták, ezért az ügy a Kecskeméti Törvényszék elé került. A másodfok most megerősítette az elsőfokú végzést, vagyis a letartóztatásról szóló határozat jogerőssé vált. Ez azt jelenti, hogy a két érintett egyelőre nem kerülhet szabadlábra pusztán azért, mert jogorvoslattal élt.
Közben a nyomozás tovább folytatódik, a hatóságok pedig azt vizsgálják, miként használták fel a Nemzeti Kulturális Alap által korábban kiutalt több milliárd forintos támogatásokat. Ugyanakkor fontos különbség, hogy a mostani gyanúsítás nem a teljes, több mint 17 milliárd forintos támogatási körre vonatkozik, hanem egy konkrét, 82,55 millió forintos projektre.
82,55 millió forint egy dokumentumfilmre
A nyomozás fókuszában a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című dokumentumfilm-sorozat első két epizódja áll. A Munkácsy Art Kft. a projekt megvalósítására több mint 82,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A pénz 2025 decemberében érkezett meg, majd a társaság 2026 tavaszán benyújtotta az elszámolását a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz.
A hatóság gyanúja szerint azonban ekkor a film még nem volt kész. A nyomozók álláspontja alapján az elszámolás során valótlan tartalmú számlák és teljesítési igazolások kerültek felhasználásra, és a tényleges forgatás csak később indult el.
Több mint 56 millió forint került a Fásyékhoz köthető cégekhez
A Munkácsy Art Kft. tulajdonosi szinten nem kapcsolódik közvetlenül a Fásy családhoz, Szabó Sándornak viszont korábban már volt közös üzleti érdekeltsége Fásy Ádámmal. A film gyártásában ugyanakkor két, a Fásy családhoz kötődő vállalkozás is jelentős megbízást kapott.
Fásy Zsüliett cége 12,25 millió forint plusz áfa értékben vállalt feladatokat, míg egy másik, Fásyné Gurzó Máriához és lányához köthető vállalkozás 31,8 millió forint plusz áfás szerződést kapott. A két megbízás áfával együtt nagyjából 56 millió forintra rúgott. Vagyis az első két epizódra odaítélt támogatás több mint fele Fásy Ádám feleségéhez és lányához kapcsolódó cégekhez került.
Fiktív számlák használatával gyanúsítják őket
A hatóság szerint a probléma nem az, hogy a Fásy családhoz köthető vállalkozások részt vettek a munkában. Egy alvállalkozói szerződés önmagában természetesen nem bűncselekmény. A gyanú lényege az, hogy a támogatással úgy számoltak el, mintha a vállalt teljesítés már megtörtént volna, miközben a produkció a hatóság álláspontja szerint akkor még nem készült el.
Ehhez kapcsolódik a valótlan tartalmú dokumentumok felhasználásának gyanúja is. Fásyné Gurzó Máriát és Szabó Sándort ezért bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják.
Itt egy lényeges jogi különbség: bűnszövetség, nem bűnszervezet
A két fogalom könnyen összekeverhető, jogi szempontból azonban nem ugyanazt jelenti. A jelenlegi gyanúsítás bűnszövetséget tartalmaz, nem bűnszervezetet. A bűnszövetség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy legalább két ember szervezetten állapodik meg bűncselekmények elkövetésében, vagy ilyen módon valósítja meg azokat. A bűnszervezet ennél súlyosabb, külön törvényi feltételekhez kötött elkövetési forma.
Fásyné és Szabó ügyében ezért a büntetési tételt is a bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás szabályai szerint kell vizsgálni, amennyiben később a bíróság is ezt a minősítést találja bizonyítottnak.
Miért különösen fontos a 82,55 millió forint?
A Büntető Törvénykönyv a vagyoni hátrány mértékét több kategóriába sorolja. Az 50 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot el nem érő összeg különösen nagy vagyoni hátránynak minősül. A vizsgált 82,55 millió forint tehát ebbe a körbe esik, ha a büntetőeljárás során végül valóban ilyen mértékű hátrányt állapítanak meg.
Ez már önmagában is súlyosabb minősítést jelent, mint egy kisebb, néhány millió forintos költségvetési csalás.
A jelenlegi minősítés alapján 5-től 10 évig terjedhet a büntetés
A Btk. alapján a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás alapesetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanakkor van egy további, súlyosító körülmény: a bűnszövetség. Ha a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben követik el, akkor a törvényi tétel már öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Ez tehát a mostani gyanúsítás szempontjából a legfontosabb szám. Amennyiben később vádat emelnek, és a bíróság bizonyítottnak látja mind a különösen nagy vagyoni hátrányt, mind a bűnszövetségben történő elkövetést, a költségvetési csalás törvényi büntetési kerete 5–10 év lesz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan tíz évet kapnának
A büntetési tételkeret és a ténylegesen kiszabott büntetés két különböző dolog. Az 5–10 év azt mutatja meg, milyen határok között mozoghat a bíróság a törvény alapján, ha a vádat ebben a minősítésben bizonyítottnak találja. A tényleges ítéletnél számos körülmény számít: az elkövető szerepe, előélete, a vagyoni hátrány mértéke, az együttműködés, a beismerés, valamint minden más enyhítő és súlyosító tényező.
Ráadásul az ügy jelenleg még nyomozati szakban van. Nincs vádirat, és természetesen jogerős ítélet sincs.
A hamis magánokirat felhasználása külön tételként szerepel
A gyanúsítás másik eleme a hamis magánokirat felhasználása. A Btk. szerint az, aki valamely jog vagy kötelezettség bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel, legfeljebb egy év szabadságvesztéssel büntethető.
Ha a két bűncselekményt később valódi bűnhalmazatként bírálják el, az nem azt jelenti, hogy automatikusan összeadódik a tíz és az egy év. A bíróság egyetlen halmazati büntetést szab ki, a törvény pedig külön szabályok szerint határozza meg az alkalmazható felső határt. Ezért a legpontosabb megfogalmazás jelenleg az, hogy a fő bűncselekmény minősítése alapján 5–10 év lehet a tételkeret, míg a magánokirat felhasználása miatt a halmazati szabályok tovább alakíthatják az alkalmazható keretet.
A visszafizetés sem jelentene automatikus menekülőutat
Költségvetési csalás esetén bizonyos helyzetekben a vádemelés előtti kártérítés rendkívül jelentős enyhítést eredményezhet. A Btk. szerint annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtása előtt megtéríti, bizonyos esetekben korlátlanul enyhíthető.
Ugyanakkor a törvény rögtön egy kivételt is rögzít: ez a kedvezmény nem alkalmazható, ha a költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el. Vagyis ha a jelenlegi bűnszövetségi minősítés később is megmarad, önmagában a teljes összeg visszafizetése sem nyitná meg automatikusan ezt a különleges, korlátlan enyhítési lehetőséget.
Szabó Sándor védelme már lépett az ügyben
Szabó Sándor védője korábban arról számolt be, hogy ügyfele tagadja a terhére rótt bűncselekményeket, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A védelem azt is állította, hogy az eljárással érintett összeget az állam javára letétbe helyezték, a cég bankszámláját pedig zárolták.
Ez természetesen a védelem álláspontja, és nem jelenti a gyanúsítás elismerését. Ugyanakkor egy későbbi büntetőeljárásban a vagyoni hátrány megtérítése, biztosítása és az elkövető magatartása is szerepet játszhat a büntetés kiszabásánál, még akkor is, ha a speciális korlátlan enyhítési szabály nem alkalmazható.
A film végül elkészült, de ez önmagában nem dönt el semmit
A dokumentumfilm első két része később valóban nyilvánosságra került. Ez azonban önmagában nem válaszolja meg azt a kérdést, amelyet a hatóság vizsgál. Büntetőjogi szempontból ugyanis az számít, mi történt a támogatási feltételek szerinti határidőben, milyen teljesítést igazoltak az elszámoláskor, és a benyújtott számlák, szerződések és teljesítési igazolások megfeleltek-e a valóságnak.
Attól tehát, hogy egy projektet később befejeznek, még külön vizsgálható, hogy a közpénzzel korábban szabályosan számoltak-e el.
A rendező korábban másként látta a helyzetet
A film rendezője, Jankai Béla korábban azt mondta, hogy a pénzügyi részleteket nem látta át, szakmai szempontból viszont szerinte a produkció elkészült, és a munka látható. A rendező ezért értetlenségének adott hangot az ügy kapcsán.
Ez azonban nem cáfolja és nem is erősíti meg a hatósági gyanút, mivel a nyomozás elsősorban az elszámolás időpontját, a pénzmozgásokat és a felhasznált dokumentumokat vizsgálja. Erről végső soron a bizonyítékok alapján kell dönteni.
Az ügy egy nagyobb NKA-vizsgálat része
A dokumentumfilmes történet nem önálló ügyként került a hatóságok látókörébe. Egy jóval szélesebb vizsgálat zajlik a Nemzeti Kulturális Alap korábbi támogatásai körül, amelyben összességében több mint 17 milliárd forintnyi kifizetést néznek át.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Fásynét vagy Szabót 17 milliárd forintos csalással gyanúsítanák. Az ő ügyük jelenleg ismert adatai a 82,55 millió forintos filmtámogatáshoz kapcsolódnak. A nagyobb összeg a teljes támogatási kör nagyságát mutatja, amelyet a hatóságok átvilágítanak.
További közel 90 millió forint is kapcsolódott a filmsorozathoz
A történethez az is hozzátartozik, hogy a dokumentumfilm-sorozat harmadik és negyedik részére később további csaknem 90 millió forintos támogatást ítéltek meg. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy ez a teljes összeg része lenne a Fásynéval és Szabóval szembeni jelenlegi gyanúsításnak.
A büntetőeljárásban minden egyes támogatási tételt és pénzmozgást külön kell megvizsgálni. A nyomozás során derülhet ki, hogy a hatóságok a későbbi támogatást is összekapcsolják-e a mostani gyanúsítással, vagy külön kezelik azt.
A letartóztatás nem azt jelenti, hogy már bűnösnek tartják őket
A mostani jogerős döntésnél ezt különösen fontos hangsúlyozni: a letartóztatás nem előrehozott büntetés. A bíróság nem arról döntött, hogy Fásyné Gurzó Mária vagy Szabó Sándor elkövette-e a költségvetési csalást. A kérdés az volt, hogy a nyomozás jelenlegi szakaszában indokolt-e a személyi szabadságuk korlátozása.
A bírói álláspont szerint igen, mert fennállhat a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás befolyásolásának és a bűnismétlésnek a veszélye.
A helyzet tehát valóban súlyosabb lett
Az első bírósági döntést követően még fennállt annak lehetősége, hogy a másodfok enyhébb kényszerintézkedést rendel el, vagy megszünteti a letartóztatást. Ez végül nem történt meg. A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú végzést, így Fásyné Gurzó Mária és Szabó Sándor továbbra is letartóztatásban várja a nyomozás folytatását.
Közben a büntetőjogi kockázat sem elhanyagolható: a jelenlegi gyanúsításban szereplő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha ezt a minősítést később a bíróság is bizonyítottnak látja.
De az ítéletig még hosszú út vezet
A következő szakaszban a nyomozóknak fel kell tárniuk a teljes pénzügyi és szerződéses láncot, át kell nézniük az elszámolásokhoz használt dokumentumokat, és tisztázniuk kell az egyes érintettek pontos szerepét. Ezt követően az ügyészség dönthet arról, hogy vádat emel-e, és ha igen, milyen minősítésben.
Csak ezután kerülhet sor olyan bírósági eljárásra, amelyben már magáról a bűnösségről döntenek. A jelenlegi helyzet tehát súlyos, de még nem ítélet. A biztos fejlemény most annyi, hogy a másodfok sem engedte szabadon Fásyné Gurzó Máriát és Szabó Sándort, a letartóztatásuk jogerőssé vált, a nyomozás pedig folytatódik. Ha pedig a mostani, bűnszövetségi minősítés a vádiratban és a bíróság előtt is megáll, akkor már valóban olyan ügyről beszélünk, amelynél a törvény szerint akár tízéves szabadságvesztési tételkeret is szóba kerülhet.