Komoly fordulat érheti a magyarországi szilveszteri hagyományokat: Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter nyíltan kijelentette, hogy azt szeretné, ha az év utolsó éjszakáján nem lenne tűzijátékozás Magyarországon. Egyelőre nem hivatalos tiltásról van szó, ám ezúttal nem egy állatvédő szervezet vagy egy ellenzéki politikus vetette fel a kérdést, hanem annak a kormánynak az egyik tagja, amely országos szabályokat is képes módosítani. Gajdos egy, az augusztus 20-i tűzijáték ellen indított, több mint 270 ezer aláírással támogatott aHang-petícióra reagálva beszélt erről. Miközben az államalapítás ünnepének tűzijátékáról egyelőre nem mondta ki, hogy megszüntetné, a szilveszteri, órákon át tartó durrogtatás ügyében már egészen egyértelműen fogalmazott.
Gajdos kimondta: szilveszterkor inkább ne legyen tűzijáték
„Szinte az összes állatnak jobb hallása van, mint az embernek, ezért a tűzijáték nekik egy kínzás” – fogalmazott a miniszter. Arra is kitért, hogy foglalkozni kívánnak a kérdéssel, ugyanakkor az augusztus 20-i országos tűzijáték azonnali megszüntetését nem tudja megígérni. A szilveszter esetében viszont sokkal határozottabban nyilatkozott. Gajdos azt szeretné, ha ilyenkor nem lenne tűzijáték, és külön örömét fejezte ki amiatt, hogy egyes települések már helyi szabályozással próbálják visszaszorítani a zajos pirotechnikai eszközök használatát.
Ez nem egy akárki Facebook-véleménye
A kijelentések súlyát az adja, hogy Gajdos László 2026 májusa óta Magyarország élő környezetért felelős minisztere. Ezt megelőzően csaknem harminc éven át vezette a Nyíregyházi Állatparkot, emellett a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének elnöke is volt, vagyis az állatokra gyakorolt hatás kérdésével nem most kezdett el foglalkozni.
Még ennél is fontosabb azonban a miniszteri feladatköre. A jelenlegi kormányzati munkamegosztás szerint hozzá tartozik az állatok védelme és kímélete, a természetvédelem, valamint a zaj és rezgés káros hatásai elleni környezetvédelmi szabályozás előkészítése. Vagyis ha valamelyik miniszternek szakmai alapon valóban lehet beleszólása egy ilyen korlátozás előkészítésébe, az biztosan ő.
De egyedül azért ő sem tudja betiltani
Van azonban egy lényeges jogi korlát a történetben. Magyarország pirotechnikai szabályait jelenleg a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet rendezi, vagyis egy országos szilveszteri tiltáshoz vagy komolyabb szigorításhoz kormányzati döntésre van szükség. Gajdos tehát nem adhat ki másnap egyetlen miniszteri utasítást arról, hogy december 31-én senki ne gyújtson meg egyetlen rakétát sem. Ugyanakkor előkészíthet, kezdeményezhet, és a kormány elé terjeszthet olyan szabályváltoztatást, amelyből valódi országos korlátozás lesz.
És ehhez még hónapok vannak szilveszterig
Szeptember eleje van, tehát bőven van idő arra, hogy a kormány még az idei év vége előtt módosítsa a szabályokat. Amennyiben Gajdos elképzelése politikai támogatást kap Magyar Pétertől és a kabinet többi érintett tagjától, technikailag teljesen reális, hogy új rendszert alakítsanak ki. Az már külön kérdés, ez milyen mértékű lenne. Felmerülhet teljes országos tilalom, lakott területekre vonatkozó korlátozás, rövidebb időablak, vagy akár csak bizonyos hangosabb kategóriák tiltása is, ugyanakkor a miniszter egyelőre nem ismertetett kész jogszabálytervezetet.
Egy dolgot viszont nem kell betiltani: a petárda már most is tilos
Szilveszterkor a „petárdázás” szó gyakran általános értelemben összemosódik a tűzijátékkal, jogilag azonban jelentős a különbség. Magyarországon magánszemély jelenleg sem birtokolhat petárdát, így annak lakossági használata nem azért jogsértő, mert nincs tiltva, hanem azért, mert a meglévő tilalmat sokan nem tartják be. Ezen a területen tehát elsősorban szigorúbb ellenőrzésről és következetesebb végrehajtásról lehet beszélni. Gajdos valódi újdonsága akkor lenne jelentős, ha a szigorítást azokra a tűzijátékokra is kiterjesztené, amelyeket ma még törvényesen meg lehet vásárolni és fel lehet használni.
Jelenleg ugyanis szilveszterkor külön kinyílik az időablak
A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékokat a nagykorúak december 28. és 31. között engedély nélkül megvásárolhatják, felhasználni pedig december 31-én 18 órától január 1-jén reggel 6 óráig lehet őket. Pontosan ez a tizenkét órás időszak az, amelynek átalakítása alapjaiban változtatná meg a szilveszteri utcai tűzijátékozást. Az első és második kategóriába sorolt kisebb termékekre részben eltérő szabályok vonatkoznak, ezért egy valódi reform esetén azt is tisztázni kellene, hogy a kormány mit ért majd „tűzijátékmentes szilveszter” alatt. Nem ugyanaz egy csillagszóró és egy több tucat lövéses, erős hanghatással járó telep.
Budapest már megmutatta, hogy lehet ennél sokkal szigorúbban is
Az előző szilveszterre Budapest jelentősen szigorította a pirotechnikai eszközök használatát. A főváros lakott területeinek nagy részén szilveszterkor is megtiltották a második és harmadik kategóriás eszközöket, a kiemelten védett zónákban pedig még ennél is erősebb korlátozások léptek életbe. A fennmaradó területeken is csupán este 8 és hajnali 2 óra között engedélyezték ezek használatát. Vagyis az a modell, amiről Gajdos beszél, egyáltalán nem ismeretlen kísérlet: Magyarország legnagyobb városa már elindult ebbe az irányba.
Gajdos szerint az állatok fizetik meg a buli árát
A miniszter érvelésének középpontjában egyértelműen az állatvédelem áll. „A szilveszter egy több órán keresztül tartó kínszenvedés a legtöbb állatnak” – írta, és azt is hangsúlyozta, hogy örül azoknak a helyi kezdeményezéseknek, amelyek korlátozzák a durrogtatást. Ez nem csupán a lakásokban remegő kutyákról és macskákról szól. A hirtelen, erős hang- és fényhatások a vadon élő állatok viselkedését is megzavarhatják, ezért a természetvédelmi és állatvédelmi területek közelében már most is több különleges korlátozás érvényben van.
Van persze egy másik oldal is
Sokan úgy látják, hogy évente egyszer belefér néhány órányi tűzijátékozás, és egy teljes országos tiltást túlzott állami beavatkozásnak tartanának. Mások nem a tűzijáték teljes betiltását, hanem a kijelölt helyekhez, szűkebb időkerethez és szigorúbb ellenőrzéshez kötött használatot támogatnák. Ez önmagában nem érvénytelen ellenvetés. Egy jól működő szabályozásnak képesnek kell lennie különbséget tenni a város közepén órákig rakétázó tömeg, egy szervezett, néhány perces bemutató és az alacsonyabb zajszintű pirotechnikai termékek között.
A mostani rendszer mellett viszont tényleg nehéz elmenni
Szilveszterkor nem egy központilag megszervezett, néhány perces műsorról van szó. Rengeteg magánember használ egymástól függetlenül pirotechnikai eszközöket, emiatt egyes környékeken a zaj órákon át folyamatos, ráadásul nem ritka, hogy már jóval az engedélyezett időszak előtt elkezdődik. Ez alapvetően más helyzet, mint amit Gajdos az augusztus 20-i tűzijátéknál még elfogadható kompromisszumnak tart. Ott egyre rövidebb ideig tartó, kontrollált programról beszél, amelyben a hagyományos rakéták mellett egyre nagyobb szerepet kap a drón- és fényshow.
Gajdos még az augusztus 20-i tűzijátékot sem védi feltétel nélkül
A miniszter azt írta, hogy az állatok szempontjából a tűzijáték kínzás, de egyelőre nem tudja megígérni annak azonnali eltörlését a legnagyobb nemzeti ünnepről. Ugyanakkor úgy véli, hogy ha évente egyetlen rövid, szervezett alkalom maradna, azzal ki tudna békülni. Ebből elég világosan kirajzolódik az irány: kevesebb hagyományos pirotechnika, több drón és fénytechnika, valamint a többórás, szétszórt szilveszteri durrogtatás jelentős visszaszorítása. Ez már jóval több, mint egy általános „vigyázzunk az állatokra” üzenet.
A 270 ezer aláírás politikailag sem elhanyagolható
Az aHang augusztus 20-i tűzijátékot ellenző petícióját már több mint 270 ezren írták alá. Ez természetesen nem népszavazás és nem is reprezentatív közvélemény-kutatás, vagyis nem bizonyítja, hogy az ország többsége automatikusan minden tűzijáték betiltását szeretné. Arra viszont erős jelzés, hogy a kérdés mögött jelentős társadalmi támogatottság áll. Egy miniszter számára politikailag is egészen más úgy felvetni a szigorítást, hogy mögötte több százezer aláírással rendelkező civil kampány áll.
Most már az lesz a kérdés, Magyar Péterék meddig mennek el
Gajdos László személyes álláspontja egyértelműnek tűnik, de az országos szabályozás továbbra is kormányzati ügy. Egy komoly módosításhoz össze kell hangolni az állatvédelmi, környezetvédelmi, rendészeti, kereskedelmi és végrehajtási szempontokat is. Éppen ezért a következő igazán fontos fejlemény már nem egy újabb Facebook-bejegyzés lesz, hanem az, hogy készül-e konkrét előterjesztés. Ha igen, abból kiderülhet, hogy valóban teljes tiltásban gondolkodnak-e, vagy inkább egy budapestihez hasonló, országos zónás és időkorlátos modell kerül napirendre.
A petárdánál közben sokkal egyszerűbb lenne a feladat
Ott nincs szükség arra, hogy új politikai vita nyíljon arról, szabad-e: magánszemélynek már most sem szabad birtokolnia. Ha szilveszterkor mégis rendszeresen felbukkannak petárdák, az egyszerűen azt jelenti, hogy az illegális eszközök bejutását és használatát nem sikerül teljesen megakadályozni. Ha tehát Gajdos valóban nekimegy a „felesleges durrogtatásnak”, két külön feladata lesz. Az illegális petárdák esetében végre kell hajtani a meglévő tilalmat, a legális tűzijátékoknál pedig el kell dönteni, mennyivel legyen szigorúbb maga a jogszabály.
Ezúttal tényleg van súlya annak, aki kimondta
Állatvédők hosszú évek óta kérik ugyanezt, és több önkormányzat már saját területén meg is mutatta, hogy a korlátozás politikailag végigvihető. Most azonban először az új kormány egyik illetékes minisztere mondja ki nyíltan: országosan is ezt tartaná helyes iránynak. Ez még nem tűzijáték-tilalom, és december 31-re ma még senki ne írja át biztosra a programját. De amikor az állatvédelemért és a zaj elleni környezetvédelmi szabályokért is felelős miniszter azt mondja, hogy azt szeretné, ha szilveszterkor nem lenne tűzijáték, azt már nehéz egyszerűen egy újabb petíciós mondatként félretenni.
Idén akár tényleg más lehet a szilveszter
A kormánynak több lehetősége is van: teljes tiltás, nagyvárosi és lakott területi korlátozás, rövidebb használati idő, bizonyos kategóriák kizárása vagy a szervezett bemutatókra szűkített rendszer. Gajdos egyelőre csak az irányt nevezte meg, a részletszabályok még hiányoznak. A politikai jelzés azonban így is világos. A miniszter nem azt kérdezi, hogyan lehetne több helyen tűzijátékozni, hanem azt, miként lehetne megszüntetni az órákig tartó szilveszteri durrogtatást. Ha ebből ősszel kormányzati előterjesztés lesz, az idei év utolsó éjszakája valóban egészen másképp alakulhat Magyarországon.