Jelentős változás jöhet a legalacsonyabb nyugdíjaknál 2027 elején. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a kormány 2027. január 1-jétől havi 120 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A kormány közlése alapján az intézkedés több százezer idős ember helyzetén javíthat, egyeseknél pedig akár a jelenlegi összeg kétszeresére is nőhet a havi ellátás. A dupla nyugdíj kifejezés azonban könnyen félreérthető. Nem arról van szó, hogy januártól valamennyi magyar nyugdíjas kétszer annyi pénzt kapna. A most bejelentett változtatás a legkisebb nyugdíjakat érinti, és elsősorban azoknál hozhat látványos növekedést, akik jelenleg 120 ezer forint alatti összegből élnek.
A részletes végrehajtási szabályok még nem jelentek meg, ezért egyelőre nincs olyan végleges, minden nyugdíjtípusra kiterjedő hivatalos lista, amelyből pontosan meg lehetne mondani, kiknek egészítik ki automatikusan 120 ezer forintra az ellátását. A kormány augusztus 26-i döntését követően Magyar Péter augusztus 27-én beszélt arról, hogy 2027 első napjától jelentősen megemelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A kormány tájékoztatása szerint az intézkedés a 2027-es költségvetés elfogadása után léphet életbe.
A változás nagyságát jól mutatja, hogy 2026-ban az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összege havi 28 500 forint. Ezt a Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója is rögzíti. Ha ezt az összeget valóban 120 ezer forintra módosítják, a jogszabályi minimum 91 500 forinttal emelkedik, vagyis több mint négyszeresére nő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kisnyugdíjas jelenleg 28 500 forintot kap. Az öregségi nyugdíj tényleges összegét a szolgálati idő, valamint a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek alapján állapítják meg.
A legegyszerűbb számítás szerint annak duplázódhat meg pontosan a nyugdíja, aki jelenleg havi 60 ezer forintot kap, és az új szabály alapján 120 ezer forintra egészítik ki az ellátását. A 60 ezer forint alatti érintetteknél még ennél is nagyobb arányú növekedés következhet. Egy havi 50 ezer forintos nyugdíj például 120 ezerre emelve 140 százalékkal lenne magasabb a jelenlegi összegnél. A 60 és 120 ezer forint közötti nyugdíjak szintén jelentősen emelkedhetnek, de ezeknél már nem beszélhetünk tényleges duplázásról. Nyolcvanezer forintról 120 ezerre emelve például 50 százalékos, 100 ezerről 120 ezerre növelve pedig 20 százalékos lenne az emelkedés. Az éves különbség még látványosabb. Egy jelenleg havi 50 ezer forintos ellátás 120 ezerre történő emelése havonta 70 ezer, évente 840 ezer forint többletet jelentene. Hatvanezer forintos nyugdíjnál az éves plusz 720 ezer, 80 ezresnél 480 ezer, 100 ezresnél pedig 240 ezer forint lenne. A kormány kommunikációja szerint sok idős ember nyugdíja akár a kétszeresére is nőhet, a KSH statisztikái alapján azonban érdemes különválasztani a 120 ezer forint alatti ellátásban részesülőket azoktól, akiknek ténylegesen legalább duplázódhat az összeg.
A KSH 2026. januári adatai szerint a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők közül 19 917-en kaptak havi 40 ezer forintnál kevesebbet, további 35 665 ember pedig 40 ezer és 59 999 forint közötti összeget. Ez együttesen körülbelül 55,6 ezer embert jelent. A 60–79 999 forintos sávban további 53 007, a 80–99 999 forintos kategóriában 55 276, a 100–119 999 forintos sávban pedig 78 047 ember szerepelt. Így a KSH szélesebb, saját jogú nyugdíjakat és ellátásokat tartalmazó statisztikájában összesen mintegy 242 ezer ember kapott 120 ezer forint alatti összeget 2026 januárjában. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy mind a 242 ezer ember ellátása automatikusan 120 ezer forintra nő. Ennek oka, hogy a nyugdíjrendszer többféle ellátást különböztet meg, és ezekre nem feltétlenül ugyanazok a minimumszabályok érvényesek. Különösen fontos az öregségi teljes nyugdíj és az öregségi résznyugdíj közötti különbség. A Magyar Államkincstár jelenlegi szabályai szerint teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Legalább tizenöt év szolgálati idővel résznyugdíj állapítható meg. A jelenlegi rendszerben az öregségi résznyugdíjra nem automatikusan alkalmazható az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban rögzített legkisebb összege. Éppen ezért rendkívül fontos lesz, hogyan fogalmazzák meg a 2027-es változás végrehajtási szabályait.
Ha pusztán a jelenlegi öregségi teljes nyugdíjminimum összegét módosítják 28 500 forintról 120 ezerre, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden jelenleg 120 ezer forint alatti ellátást automatikusan erre a szintre egészítenek ki. Ha viszont külön rendelkeznek a már megállapított alacsony nyugdíjak felzárkóztatásáról is, akkor sokkal szélesebb kör számára jelenthet tényleges emelést az intézkedés. Ezért jelenleg például egy 55 ezer forintos öregségi résznyugdíjnál sem lehet biztosan kijelenteni, hogy januártól automatikusan 120 ezer forintot folyósítanak majd. A végleges jogszabály fogja eldönteni, milyen típusú ellátásokat vonnak be az új rendszerbe. Az alacsony nyugdíjak mögött többféle élethelyzet állhat. A Magyar Államkincstár jelenlegi szabályai alapján 15 év elismert szolgálati időnél a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka, 20 évnél 53 százaléka, 30 évnél 68 százaléka, 40 évnél pedig 80 százaléka szolgál a nyugdíj meghatározásának alapjául. Az is előfordulhat, hogy valaki Magyarországon és külföldön egyaránt dolgozott, ezért a magyar államtól csak a hazai szolgálati idő alapján járó részösszeget kapja, miközben külföldről is érkezik nyugdíja. Emiatt egy alacsony magyar nyugdíjrész nem minden esetben jelenti azt, hogy az érintett teljes havi nyugdíjjövedelme is ugyanilyen kevés.
A külföldi szolgálati idő alapján megállapított magyar nyugdíjrészek kezelése ezért szintén olyan kérdés, amelyet a részletes szabályozásnak kell tisztáznia. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak helyzete ugyancsak nyitott. A Tisza korábbi nyugdíjprogramjában nemcsak a 120 ezer forintos minimum szerepelt, hanem differenciált emelést is kilátásba helyeztek azok számára, akik 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjból élnek. A mostani konkrét döntés azonban egyelőre a 120 ezer forintos minimumról szól. Magyar Péter közlése szerint a további, időseket és nyugdíjakat érintő vállalások előkészítése folyamatban van, ezekről a végleges döntések megszületése után adnak tájékoztatást. Így annak, aki például jelenleg 125, 130 vagy 135 ezer forintos nyugdíjat kap, még nem lehet pontosan megmondani, mennyivel emelkedik majd az ellátása. A 120 ezer forintnál magasabb nyugdíjaknál a most bejelentett minimum önmagában nem jelent automatikus többletet. Egy 200 ezer forintos nyugdíjból tehát nem lesz 400 ezer, és egy 300 ezresből sem 600 ezer forint. Ezeket a nyugdíjasokat ugyanakkor érintheti majd a 2027-es általános, inflációhoz igazodó januári nyugdíjemelés, valamint bármilyen később elfogadott külön intézkedés.
A 120 ezer forintos minimumot ugyanis nem szabad összekeverni a minden év elején végrehajtott általános nyugdíjemeléssel. január 1-jétől például 3,6 százalékkal emelték a korábban megállapított nyugdíjakat és számos más ellátást. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ezt hivatalból hajtotta végre, így az érintetteknek nem kellett külön kérelmet benyújtaniuk. A 2027-es általános januári emelés pontos százaléka még nem ismert. A kormány ősszel tervezi benyújtani a következő évi költségvetést, így később derülhet ki az is, milyen inflációs előrejelzés alapján számolják ki a januári emelést. Ennek azért lehet jelentősége, mert egyelőre nem ismert a számítás sorrendje sem. Elképzelhető, hogy először az általános százalékos emelést hajtják végre, majd ezt követően egészítik ki az érintett nyugdíjat legalább 120 ezer forintra. Más technikai megoldás is lehetséges. A végleges jogszabály megjelenéséig ezért forintra pontos januári összeget nem lehet valamennyi érintettnél kiszámítani. Az sem ismert még, hogy szükség lesz-e külön igénylésre. Jelenleg nincs olyan hivatalos tájékoztatás, amely szerint a 120 ezer forintos minimum miatt kérelmet kellene beadni.
Az általános januári nyugdíjemeléseket eddig automatikusan intézte a Magyar Államkincstár. Mivel azonban az új minimum végrehajtási rendelkezése még nem jelent meg, jelenleg nincs olyan külön nyomtatvány vagy kérelem, amelyet emiatt ki kellene tölteni. A bejelentés alapján az új szabály 2027. január 1-jétől lépne életbe, vagyis először a januárra járó nyugdíjban kellene megjelennie az emelésnek. A 2027-es folyósítási naptár pontos dátumai azonban még nem ismertek. A KSH adataiból az is látszik, hogy az alacsonyabb összegű ellátások több kategóriájában jelentős a nők aránya. A 100–119 999 forintos sávban 2026 januárjában 25 909 férfi és 52 138 nő szerepelt. A 80–99 999 forintos kategóriában 21 089 férfi mellett 34 187 nő volt. Az új minimum ezért a végleges jogosulti körtől függően különösen sok idős nő számára hozhat érzékelhető változást.
Magyar Péter a nyugdíjminimum bejelentése mellett más, az idősek kiadásait érintő tervekről is beszélt. Ezek között említette a vényköteles gyógyszerek áfamentességét, valamint a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését. A cél az lehet, hogy ne kizárólag a bevételi oldalon segítsék az alacsony nyugdíjból élőket, hanem olyan kiadásoknál is, amelyek az idősek havi költségvetésének jelentős részét teszik ki. A 13. és 14. havi nyugdíj jövőjét ugyanakkor külön kell kezelni. Kármán András pénzügyminiszter augusztus 27-i interjújában arról beszélt, hogy még nincs végleges döntés arról, a 13. és 14. havi nyugdíj a jövőben változatlan rendszerben jár-e minden nyugdíjösszeg mellett. A miniszter a rászorultsági szempont jelentőségét hangsúlyozta. A mostani 120 ezer forintos minimumról szóló bejelentés tehát önmagában nem szüntette meg ezeket a juttatásokat, a 2027-es rendszer további részleteiről azonban még várhatók döntések. A jelenleg ismert számok alapján egyszerűen három nagy csoport különíthető el. Aki 60 ezer forintnál kevesebbet kap és jogosult lesz az új minimumra, annál több mint kétszeresére nőhet az összeg. Pontosan 60 ezer forintnál a 120 ezer forintos nyugdíj pontos duplázást jelent. A 60 001 és 119 999 forint közötti ellátásoknál szintén jelentős növekedés jöhet, de már nem kétszeres összeg.
A 120 ezer forintot vagy annál többet kapók számára a most bejelentett minimum önmagában nem jelent emelést. A kormány tehát 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra kívánja emelni az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és Magyar Péter szerint az intézkedés következtében sok érintett nyugdíja akár meg is duplázódhat. A legfontosabb részletek azonban még hátravannak. A végrehajtási szabályokból derülhet ki, hogy pontosan hogyan kezelik a már folyósított kis összegű nyugdíjakat, a résznyugdíjakat, a külföldi szolgálati idő alapján fizetett magyar nyugdíjrészeket, valamint azokat az ellátásokat, amelyek ugyan szerepelnek a KSH nyugdíjas statisztikáiban, jogilag azonban nem öregségi teljes nyugdíjak. Ha a végleges szabályozás széles körű felzárkóztatást ír elő, a legalacsonyabb nyugdíjaknál valóban rendkívül jelentős változás következhet. Egy 50 ezer forintos összeg 120 ezerre növelése havi 70 ezer forintos pluszt, egy 60 ezres nyugdíj megduplázása havi 60 ezer forintos többletet jelentene. A biztos dátum jelenleg 2027. január 1. A következő döntő pont pedig a részletes jogszabály megjelenése lesz: abból válhat végleg egyértelművé, kik azok, akiknek valóban kétszeresére, vagy akár annál is nagyobb mértékben emelkedhet a nyugdíjuk.