Úgy tűnik, a naptár idén gyorsabban vált őszre, mint maga az időjárás. Az augusztus végén rendelkezésre álló legfrissebb szezonális előrejelzések szerint Magyarországon szeptemberben is nagyobb az esély az átlagosnál melegebb időre, így könnyen lehet, hogy az igazán őszies fordulatra októberig vagy még tovább kell várni.
Ez nem azt jelenti, hogy szeptemberben harminc napon át strandidő lesz, és azt sem, hogy egy hidegfront ne tudná néhány nap alatt tíz fokot faragni a hőmérsékletből. A szezonális modellek nem napi időjárást jósolnak hónapokkal előre, hanem azt mutatják meg, melyik irány – a meleg, a hideg, a száraz vagy a csapadékos – valószínűbb egy hosszabb időszak átlagában.
Szeptemberben még korántsem biztos, hogy véget ér a nyár
A Copernicus augusztusi szezonális előrejelzése Európa túlnyomó részén az átlagosnál magasabb hőmérsékletet mutat. A meleg jelzés csak a kontinens legészakibb részein gyengébb, Közép-Európa fölött viszont továbbra is jól látható az átlag feletti hőmérséklet nagyobb valószínűsége.
Magyarország számára ez azt jelentheti, hogy szeptember első felében, de akár később is vissza-visszatérhetnek a nyárias napok. Egy-egy 30 fok feletti időszak sem lenne különösebben meglepő, konkrét szeptemberi hónapokat vagy hőmérsékleti rekordot azonban ilyen időtávból még nem lehet hitelesen bejelenteni.
A legnagyobb gond nem is feltétlenül a meleg lesz
A hosszabb nyarat első hallásra kellemesen hangzik, az idei helyzetben azonban van vele egy elég komoly probléma: Magyarország már most súlyos vízhiánnyal küzd. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának augusztusi értékelése szerint az Európai Unió és az Egyesült Királyság területének körülbelül fele valamilyen fokú aszályhelyzetben volt, Magyarország pedig a különösen érintett országok között szerepel.
A talajnedvesség sok térségben rendkívül alacsony, a Duna vízállása is komoly problémákat okozott, a nyári növénykultúrák pedig már megszenvedték a hőséget. Ha ehhez meleg és tartósan száraz szeptember társul, az nem egyszerűen egy meghosszabbított nyári szezon lesz, hanem az aszály újabb fejezete.
Ezért lenne most szükség az esőre
A július–szeptemberi szezonális jelzések Közép- és Nyugat-Európa jelentős részén továbbra is az átlagosnál szárazabb viszonyok kockázatát mutatják. A szeptember végén kezdődő őszi vetések számára ez különösen kellemetlen helyzetet teremthet, mert a növények indulásához már nem sokat ér az, hogy néhány hónappal korábban volt elegendő nedvesség a talajban.
Magyar szempontból ezért az ideális forgatókönyv most nem feltétlenül a három hónapos napsütéses vénasszonyok nyara lenne. Az ország vízháztartásának sokkal többet használna néhány kiadós, tartósabb csapadékos periódus, még akkor is, ha azok hétvégi programjainkat kevésbé mutatnak jól.
Októberben is maradhat az átlagosnál enyhébb idő
A mostani modellekből az sem látszik, hogy október 1-jén hirtelen előkerülne a kabát és onnantól visszavonhatatlanul beköszöntene az ősz. A teljes szeptember–novemberi időszakra vonatkozó előrejelzések Európa nagy részén melegebb évszakot valószínűsítenek a szokásos átlagnál.
Ez természetesen növeli annak esélyét is, hogy októberben legyenek hosszabb, kellemesen enyhe periódusok. A klasszikus vénasszonyok nyara azonban nem elég egy pozitív hőmérsékleti anomália: tartós anticiklon, kevés csapadék és megfelelő légáramlás is kell hozzá, ennek pontos kialakulását pedig augusztus végén még nem lehet megjósolni.
Vénasszonyok nyara jöhet, de időpontot még senki ne írjon a naptárba
Reális tehát az a forgatókönyv, hogy októberben akár több alkalommal 20 fok körüli vagy annál magasabb nappali hőmérsékletet mérjünk. Abból azonban, hogy az egész hónap átlaga melegebb lehet, még nem következik automatikusan egy két hetes, zavartalan napsütéses periódus.
Éppen ezért most még túl korai lenne megmondani, melyik októberi hétvégére érdemes szabadságot kivenni a „biztos vénasszonyok nyara” miatt. A szezonális előrejelzéshez ehhez nagy léptékű eszköz, a konkrét anticiklonokat és frontokat majd jóval közelebbről lehet látni.
A csapadéknál sokkal bizonytalanabb a kép
A hőmérsékletnél viszonylag következetes a modellek üzenete, a csapadéknál azonban már jóval kevésbé. A Copernicus legfrissebb teljes őszi előrejelzése Nyugat- és Dél-Európa több részén az átlagosnál csapadékosabb idő felé billen, miközben a szeptembertől JRC-előrejelzés Közép-Európa több térségében még szárazabb időt valószínűsít.
A kettő nem feltétlenül üti egymást. Könnyen elképzelhető olyan ősz, amelynek szeptemberi része meleg és száraz, októbertől viszont aktívabbá válik az atlanti frontok útvonala, így az egész három hónapos időszak csapadéka végül már közelebb kerül a normálishoz.
Közben egy rendkívül erős El Niño fejlődik
Az idei ősz egyik különleges háttértenyezője a Csendes-óceánon gyorsan erősödő El Niño-jelensége.
A NOAA augusztus 13-i hivatalos értékelése szerint több mint 90 százalék az esélye annak, hogy 2026 őszén és telén nagyon erős El Niño alakuljon ki.
Az október–decemberi időszakra a NOAA 69 százalékos esélyt számol arra is, hogy a háromhavi RONI-index legalább +2,5 Celsius-fok legyen, ami 1950 óta történelmileg kiemelkedő eseményt jelentene. Ez valóban rendkívüli jelzés, de önmagában még nem mondja meg, milyen idő lesz Budapesten vagy Szegeden november második hetében.
Az El Niño nem időjárási távirányító Európában
A Csendes-óceánhoz közelebbi területeken az El Niño hatásai sokkal közvetlenebbek és jobban előrejelezhetők. Európa időjárását közben az Atlanti-óceán, a futóáramlás, az észak-atlanti légnyomási mintázatok, a sarki örvény és számos rövidebb életű légköri folyamat is erősen befolyásolja.
Ezért abból, hogy nagyon erős El Niño fejlődik, nem lehet automatikusan sem meleg magyar telet, sem száraz őszt, sem novemberi hóvihart levezetni. Az El Niño eltolhat bizonyos légköri helyzetek valószínűségét, de Európában jóval gyengébb a „ha ez történik, akkor biztosan az következik” kapcsolat.
November sem egyértelműen a korai tél felé mutat
A jelenlegi hosszabb távú jelzésekből az sem látszik, hogy novemberben tartósan berobbanna a tél Európába. A szezonális kép továbbra is inkább az átlagosnál enyhébb ősz felé mutat, miközben a késő őszi csapadék több térségben növekedhet.
Ez természetesen egyáltalán nem zár ki hidegbetörést, éjszakai fagyot vagy akár az első síkvidéki havazást. Egy összességében enyhe novemberben is lehet öt kifejezetten telés nap, majd két hét 10–15 fokos idő, és a havi átlag végül mégis pozitív anomáliával zár.
Vagyis mikor érkezhet meg az „igazi ősz”?
A meteorológia erre augusztus végén még nem tud egy konkrét dátummal válaszolni, de a mostani szezonális kép alapján szeptember nem tűnik egy gyors és tartós évszakváltás favoritjának. Nagyobb az esély arra, hogy a nyárias idő többször is visszatérjen, és a hónap összességében melegebb legyen az átlagosnál.
Október már sokkal könnyebben hozhat hosszabb hűvösebb, csapadékos időszakokat, de közben a vénasszonyok nyarához hasonló enyhe periódusok lehetősége is megmarad. Ha pedig valóban az „igazi ősz” alatt a tartósan hűvös, gyakran esős, kabátos időt értjük, könnyen lehet, hogy annak stabilabb berendezkedése csak október második felére vagy novemberre tolódik.
Egy biztos: szeptember 1-jén még nem csapódik be a nyár ajtaja
A jelenlegi modellek legerősebb és legkövetkezetesebb jelzése az, hogy Európa nagy részén az átlagosnál melegebb ősz valószínűbb. Magyarországon ez szeptemberben még nyárias napot jelenthet, októberben pedig az átlagosnál több enyhe időszak férhet bele a képbe.
A kellemesebb oldal mellett azonban ott van az aszály, amely miatt a hosszú, száraz nyárutó most korántsem lenne mindenki számára jó hír. A 2026-os ősz legfontosabb kérdése így talán nem is az lesz, mikor kell végleg elővenni a kabátot, hanem az, hogy mikor érkezik végre annyi csapadék, amely ténylegesen enyhíteni tudja a nyár után maradt súlyos vízhiányt.