Újabb, több oldalról is megterhelő és veszélyes időjárási helyzet alakult ki Magyarországon. 2026. augusztus 7-én, pénteken az ország időjárása szinte két részre szakadhat: délen és a középső országrészben továbbra is a tartós, nagy hőség okozhat problémát, miközben főként a Dunától keletre zivatarcellák alakulhatnak ki, amelyekhez viharos szél, jégeső és felhőszakadás is társulhat. A Tudásfája a HungaroMet péntek hajnali veszélyjelzése alapján írta meg, hogy jelenleg az ország minden vármegyéjében van valamilyen figyelmeztetés érvényben.
A HungaroMet 2026. augusztus 7-én 05:47-kor kiadott szöveges figyelmeztetése szerint napközben leginkább a Dunától keletre lehet számítani elszórtan zivatarokra. Ezekhez a cellákhoz 60–80 km/órás széllökések is társulhatnak, egyes helyeken pedig akár 80–90 km/óránál is erősebb lökések sem kizártak. A zivatarokat kisebb, 2 centiméter alatti jégszemek, valamint 10–30 milliméter közötti intenzív csapadék kísérheti, az Északi-középhegységben és az Észak-Alföldön pedig helyenként felhőszakadás is előfordulhat.
A helyzet azért különösen kellemetlen, mert most nem pusztán egy zivataros napra kell készülni: a hőség és a viharveszély egyszerre lehet jelen. A déli és középső országrészben a napi középhőmérséklet 27 fok körül vagy afelett alakulhat, máshol pedig sokfelé 25 fok körüli napi középérték valószínű. Ez azt jelenti, hogy nemcsak délután lesz erősen meleg a levegő, hanem az éjszakai lehűlés is gyenge maradhat, ami tovább növeli a szervezet terhelését.
A „kettészakad az ország” kifejezés most valóban találó. Nyugaton és a Dunántúl több térségében inkább a hőség, illetve a front mögötti, szelesebb és frissebb idő lehet a fő téma, míg keleten és északkeleten a labilisabb levegő miatt nagyobb eséllyel indulhatnak be a zivatarok. Ez ugyan nem zárja ki, hogy a Dunántúlon sehol ne forduljon elő zápor vagy zivatar, de a legnagyobb kockázat jelenleg egyértelműen a Dunától keletre fekvő területeken van.
A HungaroMet veszélyjelzése szerint tíz vármegyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben zivatarveszély miatt: Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye érintett. Ezekben a vármegyékben a villámlás jelenti az elsődleges veszélyt, de a szélerősödést, a jégesőt és az intenzív csapadékot sem szabad alábecsülni.
A zivatarcellák várhatóan nem összefüggő esőzést hoznak, hanem szórványosan, kisebb-nagyobb gócokban alakulnak ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehet olyan település, ahol rövid idő alatt leszakad az ég, viharos széllel és jéggel együtt, miközben néhány kilométerrel arrébb alig esik valami. Éppen emiatt az ilyen helyzeteket településszinten sokszor még órákkal korábban sem lehet pontosan megjósolni.
A legnagyobb veszélyt a hirtelen megerősödő szél jelentheti. A 60–80 km/órás széllökések már ágakat törhetnek le, felboríthatják a könnyebb kerti tárgyakat, elmozdíthatják a napernyőket, kukákat, virágládákat vagy kisebb udvari bútorokat. Ha pedig helyenként 80–90 km/óránál is erősebb lökések érkeznek, akkor már kisebb károk is keletkezhetnek, főként a zivatarok közvetlen közelében.
Érdemes még a viharok megérkezése előtt körbejárni az udvart, az erkélyt vagy a teraszt. Amit a szél könnyen felkaphat, azt célszerű fedett helyre vinni vagy megfelelően rögzíteni. A vihar közeledtekor már nem ajánlott kimenni az ilyen tárgyakért, hiszen ilyenkor a hirtelen széllökések, a villámlás és az erős eső egyszerre teremthet veszélyes helyzetet.
A jégeső sem zárható ki, még akkor sem, ha a jelenlegi figyelmeztetés szerint inkább 2 centiméternél kisebb jégszemekről lehet szó. Elsőre ez nem tűnik soknak, de a veteményesben, a gyümölcsfákon, a szőlőben, a virágoskertekben és más érzékeny növényekben már ekkora jég is jelentős károkat okozhat. Az autókban is keletkezhetnek kisebb sérülések, főleg akkor, ha a jég erős széllel együtt érkezik.
Ugyancsak fontos veszélyforrás a rövid idő alatt lezúduló csapadék. A HungaroMet szerint a zivatarcellákból jellemzően 10–30 milliméter eső hullhat, de északon, különösen az Északi-középhegységben és az Észak-Alföld egyes részein helyenként 30 milliméternél is több csapadékot hozó felhőszakadás alakulhat ki. Ez már elég ahhoz, hogy rövid idő alatt megteljenek az árkok, és víz alá kerüljenek a mélyebben fekvő útszakaszok, pincék, aluljárók vagy a rosszul elvezetett utcák.
A száraz, keményre sült talaj külön gondot jelenthet. A hosszú, forró és csapadékmentes időszak után sok helyen a föld nem tudja azonnal beszívni a hirtelen lezúduló vizet. A csapadék egy része ilyenkor egyszerűen lefolyhat a felszínen, különösen lejtős területeken, hegyvidéken vagy mezőgazdasági táblákon. Emiatt a zivatar rövid időre látványos elöntéseket is okozhat, miközben a mélyebb talajrétegek továbbra sem jutnak elegendő nedvességhez.
A közlekedésben ez különösen veszélyes lehet. Autóval nem szabad ismeretlen mélységű vízbe hajtani, mert ránézésre nem állapítható meg, milyen mély a víz, milyen állapotban van alatta az úttest, vagy van-e ott kátyú, nyitott csatornafedél, esetleg hordalék. Egy hirtelen felhőszakadás után percek alatt is megváltozhatnak az útviszonyok.
Az Északi-középhegység térségében a felhőszakadás és a villámveszély miatt a kirándulóknak is különösen körültekintőnek kell lenniük. Hegyekben, kilátóknál, nyílt gerinceken és erdei tisztásokon jóval veszélyesebb lehet a zivatar, mint városi környezetben. A villámveszély már akkor is fennállhat, amikor a csapadék még meg sem érkezett, de a mennydörgés már hallatszik, vagy a felhők gyorsan sötétednek.
A vízpartokon ugyanez igaz. Aki strandon van, horgászik, SUP-on, gumimatracon vagy csónakban tartózkodik, annak már a távoli mennydörgésnél ki kell jönnie a vízből. A villám nemcsak közvetlenül a zivatar alatt jelent veszélyt, hanem a cella környezetében is. Nyílt vízen ráadásul a hirtelen feltámadó szél nagyon gyorsan elsodorhatja a könnyű vízi eszközöket.
Közben az ország déli és középső részén továbbra is a hőség maradhat a fő gond. A Tudásfája cikke szerint Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Somogy és Tolna vármegyében másodfokú hőségfigyelmeztetés van érvényben, mivel a napi középhőmérséklet 27 fok fölé emelkedhet. Ez nem csupán délutáni kánikulát jelent, hanem azt is, hogy az éjszakai órák sem hoznak kellő enyhülést.
Nyolc vármegyében elsőfokú hőségfigyelmeztetés szerepel: Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala vármegyében a napi középhőmérséklet 25 fok fölött alakulhat. Ez ugyan alacsonyabb fokozat, de több napos hőség után már ez is jelentős megterhelést jelenthet.
Különösen nehéz lehet a helyzet Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrád-Csanádban, ahol a hőség és a zivatarveszély egyszerre lesz jelen. Ez azt jelenti, hogy a nap nagy részében még fullasztó meleg lehet, majd rövid időn belül megérkezhetnek a sötét felhők, a szél, a jég és az intenzív eső. Az ilyen gyors váltás a szervezetet is megterheli, különösen időseknél, krónikus betegeknél, illetve szív- és érrendszeri problémákkal élőknél.
A hőség miatt továbbra is kiemelten fontos a folyadékpótlás. Nem szabad megvárni, amíg már erős szomjúság jelentkezik, mert az már annak a jele, hogy a szervezetben folyadékhiány kezd kialakulni. A legjobb, ha egész nap rendszeresen, kisebb adagokban fogyasztunk vizet. A cukros üdítők, az energiaitalok, az alkoholos italok és a túl sok kávé nem pótolják a vizet, sőt nagy melegben akár ronthatják is a közérzetet.
A gyerekekre és az idősekre különösen figyelni kell. Ők sokszor nem jelzik időben, ha szomjasak, vagy nem érzékelik pontosan a kiszáradás jeleit. A bágyadtság, a fejfájás, a szédülés, a szájszárazság, a sötét vizelet, a zavartság vagy a szokatlan fáradtság figyelmeztető jel lehet. Ilyenkor pihenésre, árnyékra és folyadékra van szükség.
A pénteki nap tehát egyszerre többféle veszélyt is tartogat. A déli, középső és részben nyugati térségekben a hőterhelés maradhat erős, keleten és északkeleten viszont egyre inkább a zivatarokra kell figyelni. Nem mindegy, hogy valaki az ország melyik részén tartózkodik: az egyik oldalon a hőség elleni védekezés a legfontosabb, a másikon a viharok követése és a gyors reagálás.
A radarképet napközben többször is érdemes ellenőrizni. Az Időkép radarképe például megmutatja, hogy hol esik éppen az országban, és milyen irányban mozognak a csapadékgócok. Nyári zivatarhelyzetben ez különösen hasznos, mert a cellák gyorsan fejlődhetnek, erősödhetnek, de akár le is gyengülhetnek.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a veszélyjelzés nem jelenti azt, hogy az adott vármegye minden települését biztosan eléri a vihar. A HungaroMet is hangsúlyozza, hogy a figyelmeztetés azt mutatja: az időjárási feltételek kedvezőek az adott veszélyes jelenség kialakulásához, de nem biztos, hogy az minden ponton bekövetkezik. Ezért előfordulhat, hogy valahol komoly vihar okoz gondot, néhány településsel arrébb pedig szinte semmi sem történik.
A szabadtéri programokat ma különösen körültekintően kell megszervezni. Strandolás, kirándulás, horgászat, kerékpározás, kerti rendezvény, szabadtéri munka vagy hosszabb autóút előtt nem elég reggel megnézni az előrejelzést: indulás előtt közvetlenül is érdemes ellenőrizni az aktuális radart és a riasztásokat. Egy délutáni zivatarhelyzet akár egy-két óra alatt is teljesen más képet mutathat.
Aki autóval indul útnak, vigyen magával vizet, tartsa feltöltve a telefonját, és készüljön fel arra, hogy záporok és zivatarok környezetében hirtelen romolhatnak a látási viszonyok. A nagy intenzitású esőben megnő a féktávolság, az utak csúszóssá válhatnak, a hirtelen széllökések pedig különösen a kamionok, buszok, lakókocsik és magasabb járművek esetében jelenthetnek veszélyt.
A kerttulajdonosok számára a zivatar egyszerre jelenthet reményt és veszélyt. A növényeknek jól jönne az eső, ugyanakkor a jégeső, a viharos szél és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék kárt tehet bennük. Ahol lehet, érdemes a cserepes növényeket védettebb helyre tenni, az üvegházakat, fóliasátrakat, kerti bútorokat és napvitorlákat pedig rögzíteni.
A városokban a hirtelen esőzés más típusú gondokat okozhat. Rövid idő alatt eldugulhatnak a csatornák, víz gyűlhet össze az aluljárókban, a mélygarázsok bejáratánál vagy a mélyebben fekvő utcákban. Budapest és az agglomeráció esetében már egy rövid, intenzív zivatar is komoly torlódást okozhat, különösen a délutáni forgalomban.
A mai helyzet egyik tanulsága, hogy a hőhullámok lezárása nem mindig nyugodt, kellemes lehűléssel jár. Gyakran éppen a forró, labilis levegő és a közeledő hidegebb légtömeg találkozása indítja el a zivatarokat. Ilyenkor a felfrissülés ára sokszor viharos szél, jégeső, felhőszakadás és erős villámtevékenység lehet.
Összességében 2026. augusztus 7-én, pénteken olyan időjárási helyzetre kell felkészülni, amelyben az ország egyik részén továbbra is a hőség, a másik részén pedig a zivatarcellák jelentik a fő veszélyt. Főként a Dunától keletre alakulhatnak ki zivatarok, helyenként viharos, akár 80–90 km/órát is meghaladó széllökéssel, kisebb jéggel és intenzív csapadékkal. Délen és középen közben maradhat a magas napi középhőmérséklet, vagyis a hőség sem enged teljesen.
A legfontosabb tanács ma az, hogy figyeljük a radart, kövessük az aktuális riasztásokat, ne induljunk el felelőtlenül szabadtéri programra, és vegyük komolyan mind a hőséget, mind a zivatarveszélyt. Ha mennydörgést hallunk, húzódjunk zárt épületbe vagy autóba, a vízpartról pedig azonnal menjünk biztonságos helyre. A hőségben eközben igyunk rendszeresen vizet, különösen gyerekeknél, időseknél és betegeknél.