Újabb részletek láttak napvilágot a diplomata- és szolgálati útlevelek körüli ügyben. A beszámoló szerint a korábbi külügyi vezetés időszakában több olyan, a NER-hez közel álló üzletember, cégvezető és közéleti szereplő is hivatalos okmányhoz juthatott, akinek jogosultsága erősen kérdéses lehet.
Az eset nyomán a Tisza-kormány vizsgálatot indított, majd úgy döntött, hogy több mint 900 diplomata- és szolgálati útlevelet visszavon. Az érintettek között olyan vállalatvezetők is szerepelnek, akik korábban üzleti kapcsolatban álltak az állammal vagy a külügyi tárcával.
Példaként a Mega Logistic Zrt.-t is említik. A beszámoló szerint a cég részt vett a külképviseletek és diplomáciai egységek karbantartásában, műszaki üzemeltetésében, valamint külföldi beruházásokban is. A portál úgy tudja, a vállalat vezetői diplomata-útlevéllel rendelkeztek, amit a cég a minisztériummal fennálló szerződéses kötelezettségekkel magyarázott.
Az ügy azért vált politikai botránnyá, mert a diplomata-útlevél nem pusztán egy utazásra szolgáló okmány. Ilyen iratot alapvetően azok kaphatnak, akik hivatalos állami vagy diplomáciai feladatot látnak el. Amennyiben azonban üzleti szereplők, sportvezetők vagy politikailag kötődő személyek szélesebb köre is hozzájutott, az komoly kérdéseket vet fel az állami jogosultságok kiadásának módjáról, az ellenőrzésről és az esetleges kivételezésről.
A Metalcom Zrt. tisztségviselői is felmerülhetnek az ügyben. A cikk szerint a céget Bozó Zoltán vezeti, és a vállalat a déli határkerítés üzemeltetésében is szerepet vállalt. A beszámoló emellett az Adria Port Zrt. vezetőjét is megemlíti, aki a trieszti kikötőprojekthez kapcsolódóan kerülhetett bele az ügy körébe.
Az egyik legsúlyosabb vetülete az esetnek az, hogy a kormányzati oldal szerint akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, ha diplomáciai vagy szolgálati okmányok indokolatlanul kerültek magánszemélyekhez. Egy ilyen útlevél ugyanis nemcsak presztízst adhat, hanem bizonyos nemzetközi helyzetekben könnyebb mozgást, gyorsabb ügyintézést vagy nagyobb védettség látszatát is keltheti.
Több ismert név is előkerül az ügyben. A felsorolás alapján érintett lehetett Habony Árpád, Rákay Philip, Schmidt Mária, Papp Dániel, Szántó Miklós, Szalai Zoltán, Mága Zoltán, Dzsudzsák Balázs és Szöllősi György is.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek a nevek a cikkben szereplő állítások alapján kerültek elő, és az ügy pontos jogi megítélését a hivatalos vizsgálatok, illetve a rendelkezésre álló dokumentumok tisztázhatják.
A Tisza-kormány az esetet az előző rendszer egyik látványos visszaéléseként mutatja be. A beszámoló szerint Orbán Anita külügyminisztersége idején már megindult az okmányok felülvizsgálata, a kormány pedig azt hangsúlyozza: a jövőben csak azok kaphatnak diplomáciai vagy szolgálati útlevelet, akik valóban jogosultak rá.
A Fidesz ugyanakkor visszautasítja a vádakat. A cikk szerint azzal érvelnek, hogy a korábbi útlevélkiadások jogszerűek voltak, és Magyarország nemzetközi mozgásterének bővítését szolgálták. A vita tehát nemcsak arról szól, kik kaptak útlevelet, hanem arról is, hol húzódik a határ az állami érdek, a külgazdasági kapcsolatépítés és a politikai kivételezés között.
A botrány várhatóan tovább szélesedik, hiszen minél több név és cég kerül elő, annál nagyobb politikai nyomás nehezedik a korábbi külügyi vezetésre. A következő időszakban kulcskérdés lehet, hogy pontosan milyen jogcímen adták ki az okmányokat, ki hagyta jóvá a kérelmeket, volt-e belső ellenőrzés, és történt-e olyan eset, amikor valaki tényleges diplomáciai feladat nélkül kapott különleges útlevelet.
Összességében az útlevélbotrány lényege az, hogy a Tisza-kormány szerint több száz diplomata- és szolgálati útlevél kerülhetett olyan személyekhez, akik nem voltak jogosultak rá, ezért több mint 900 okmányt vontak vissza. Az ügy politikai tétje jelentős: ha a vizsgálatok igazolják a visszaéléseket, az komoly csapást jelenthet a korábbi külügyi vezetésre és a Fidesz-közeli üzleti körökre is.