Jöhet a 14. havi nyugdíj – Lázár János lengette be.
Kaposváron tartott fórumán Lázár János építési és közlekedési miniszter újabb, sokak számára meglepő bejelentést tett: a kormány számol a 14. havi nyugdíj bevezetésének lehetőségével. A politikus szerint ez lenne a „logikus következő lépés” a 13. havi juttatás után, amelyet néhány éve állítottak vissza, írta meg a Portfolio.
A miniszter szavai különösen nagy figyelmet kaptak, hiszen a 2,4 millió magyar nyugdíjas közül sokan továbbra is nehéz anyagi helyzetben élnek. Lázár rámutatott: a nyugdíjrendszer nem megtakarításokból, hanem a jelenlegi dolgozók befizetéseiből működik — vagyis az aktív korosztály tartja el a nyugdíjasokat. Ez a rendszer az elöregedő társadalom miatt egyre nagyobb terhet jelent.
Drámai különbségek a nyugdíjak között
Lázár János nem rejtette véka alá, hogy a magyar nyugdíjak között óriási a szakadék. A hivatalos adatok szerint félmillió ember kap kevesebb mint 240 ezer forintot, és 250 ezren még ennek is alatta, 140 ezer forintnál kevesebbet visznek haza havonta.
Somogy megye falvaiban – ahol sok a volt mezőgazdasági dolgozó – gyakori, hogy a havi nyugdíj mindössze 100–130 ezer forint. Ebből egyre nehezebb megélni, főleg az élelmiszerárak emelkedése és a rezsiköltségek mellett.
Kompenzáció a drágulás miatt
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány a 13. havi nyugdíjat már visszaállította, de az infláció miatt ez önmagában nem elég. Ezért 2025 végén minden nyugdíjas körülbelül 50 ezer forintos kiegészítést, valamint 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványt kaphat.
Ez a lépés a kormány kommunikációja szerint az infláció hatásait hivatott enyhíteni, ugyanakkor szakértők szerint ezek egyszeri segítségek, amelyek nem oldják meg a nyugdíjrendszer hosszú távú problémáit.
A politikai háttér: választások előtt mindenki a nyugdíjasokért versenyez
Bár a 14. havi nyugdíj ötlete első hallásra jól hangzik, sok közgazdász szerint komoly költségvetési kockázatotjelentene.
Egy ilyen intézkedés több százmilliárd forintos többletkiadást vonna maga után, miközben az államháztartás már most is feszes helyzetben van.
A politikai kontextus sem elhanyagolható: a 2026-os választások közeledtével a pártok egymás után tesznek bőkezű ígéreteket a nyugdíjasoknak.
Nem véletlen, hogy a Tisza Párt néhány hete saját nyugdíjprogramját mutatta be, amely szintén jelentős emeléseket ígér.
Ebben a versenyben Lázár János bejelentése egy újabb, erős politikai üzenet – főleg azoknak a választóknak, akik a gazdasági bizonytalanság miatt leginkább kiszolgáltatottnak érzik magukat.
Mit jelentene a 14. havi nyugdíj a gyakorlatban?
Ha valóban bevezetnék a 14. havi nyugdíjat, az évente egy plusz havi kifizetést jelentene minden jogosultnak.
Egy átlagos, 230 ezer forintos nyugdíj esetén ez több mint negyedmillió forint extra jövedelmet hozna – ami sok háztartásban az éves gyógyszer- vagy fűtésszámlát fedezhetné.
Ugyanakkor az is biztos, hogy ekkora plusz kiadást valahonnan elő kell teremteni. Ez vagy adóemelés, vagy más kiadások csökkentése árán valósulhatna meg.
Ezért a gazdasági szakértők egy része arra figyelmeztet, hogy bár a 14. havi nyugdíj rövid távon népszerű, hosszabb távon akár a rendszer fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.