Algoritmusok a frontvonalon címmel tartott előadást az AI Summiton Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter a digitalizált hadszíntérről és a digitális katonáról is beszélt.
Egy Orbán Viktor-idézettel kezdte előadását, amely úgy szólt, hogy a magyar hadseregnek technológiai fölényre kell szert tennie, precíziós hadseregre van szükség. A miniszter hangsúlyozta, a magyar haderőfejlesztés piramishoz hasonlítható, amelynek az alsó szintjén nagyon jól állnak, nagyrészt megérkeztek a „zöld vasak”.
A korábbi, döntően orosz gyártmányú, analóg fegyverrendszereket lecserélték, a helyükre modern, digitális adatot létrehozni képes eszközök érkeztek,
ráadásul megújuló szellemiségű, fiatalabb állomány van a vasak mögött.
A tárcavezető a digitalizációval folytatta: a digitalizált rendszerre épül a mesterséges intelligencia, ami erősokszorozóként jelenik meg, ebbe az irányba haladnak, ezért lehet precíziós hadseregről beszélni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, a 2 százalékos költségvetési szinttel átlagosnak tekinthető az az összeg, amit erre fordítani tudunk, az előnyünk abból fakad, hogy hamarabb kezdtük a folyamatot. A digitalizációra és a mesterséges intelligenciára is koncentrálniuk kell, hogy megmaradjon az az előny, ami védelmet, életet és biztonságot jelent.
Digitalizálták a hadszínteret
A miniszter a digitális hadszíntérrel folytatta. 1982-ben Izraelben indult egy program, amelynek az lett a vége, hogy a különböző irányból keletkező adatok egységes platformon kerülnek a vezetők elé, az abból levont következtetések alapján minőségileg új harcvezetésre váltak képessé, digitalizálták a hadszínteret. A digitális adattömegre rávezették a mesterséges intelligenciát is, ami megnövelte a feldolgozóképességet.
Szenzorfúzió következik be: adat, hang, hőkamera, radar egyszerre és időnként egymásnak ellentmondó módon generál információt. Ebből a mesterséges intelligencia használható és döntés-előkészítő anyagokat tud kiadni. A jelentések feldolgozása is másképp történik egy digitális hadszíntéren, az MI olyan mintázatok felismerésére képes, amely egybefoglalja a digitális adatokat és a katonák jelentéseit
– hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: a Magyar Honvédség digitalizációja gyorsuló mértékben halad.
Autonóm rendszer a Magyar Honvédségnél
A honvédelmi miniszter több területre is kitért előadásában:
- A katona felszerelése tartalmaz olyan szenzorokat, amelyek a katonát passzív adatszolgáltatóvá teszik, illetve a katonát is felszerelik olyan eszközökkel, amelyekkel adatot rögzít.
- Az autonóm rendszerek fejlesztésének területén hatalmas előrelépést tett a világ, ezek az eszközök lényegében önállóan járnak el. A Magyar Honvédségben is megjelent egy olyan fegyverrendszer, ami autonóm eszköz, kicsit drón, kicsit autonóm rendszert és kicsit tüzérségi eszköz egyben.
- A kiképzésben szintén használják a mesterséges intelligenciát, VR-alapú katonai kiképzés is működik, kockázatmentesen és költséghatékonyan lehet gyakorolni, amit a harcmezőn tenni kell. Ha ezt kombinálják a mesterséges intelligenciával, objektív értékelés válik lehetővé.
- Katonai közhely, hogy logisztikával háborút lehet veszíteni vagy nyerni. A honvédség is rendelkezik olyan, új építésű logisztikai bázissal, amely nagymértékben digitalizált.
- A miniszter végül úgy foglalta össze az előttük álló kihívásokat, hogy nemzeti haderőt építenek, amely NATO-szövetségben dolgozik, viszont az ezek közötti adatalapú együttműködés korlátokba ütközik, mindenki védi a saját titkait, viszont az AI ezen gondolkodás nélkül átlép. A technológiában is biztosítani kell, hogy a titkaink védettek legyenek, a kiberbiztonság tekintetében különösen veszélyes terület ez.
- Szervezeti kihívásokat is hoz az AI fejlődése, ezzel kapcsolatos kultúrát kell kialakítani a honvédelmi szektorban. A miniszter jogi és etikai kérdésekre szintén felhívta a figyelmet, a gép egy ponton emberéletek felett dönthet, ami rendkívül veszélyes.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf végül leszögezte, hogy a katonát nem lehet helyettesíteni, a fejlesztésre és a harcra vonatkozó döntéseket is ember hozza.