Az alacsony nyugdíjból élők 2027-ben nemcsak a szokásos januári emelésre számíthatnak: a kormány egy külön, sávosan felépített kiegészítést is bejelentett. A tervek alapján bizonyos ellátásokat egészen 120 ezer forintig egészítenének ki, máshol pedig előre meghatározott összegű plusz érkezne. Fontos részlet, hogy ezeket a sávokat csak az általános emelést követően alkalmaznák.
Kármán András pénzügyminiszter 2026. október 1-jén ismertette a tervezett intézkedések részleteit, majd a kormány október 2-án hivatalos tájékoztatót is közzétett. A bejelentés szerint a nyugdíjakat és több kapcsolódó ellátást érintő változások 2027. január 1-jén lépnének életbe. A csomag a kormány becslése alapján több mint 700 ezer embert érinthet. Nemcsak nyugdíjasokról van szó: a megváltozott munkaképességűek egyes ellátásai, az árvaellátás minimuma és az időskorúak járadékának összeghatárai is szerepelnek az intézkedések között.
A nyugdíjak esetében kétféle emelést célszerű elkülöníteni. Az egyik a megszokott, az adott évre várt drágulást követő januári emelés, a másik pedig az alacsony összegű ellátásokra bejelentett külön kiegészítés. A kettő nem azonos, és a külön plusz sem egységes százalékos emelést jelent.
Előbb az általános emelés, utána jön a külön plusz
A kormány tájékoztatása szerint a sávos emelést a szokásos januári nyugdíjemelés után vezetnék be. Ez azt jelenti, hogy a besorolásnál nem pusztán az aktuálisan folyósított nyugdíj összegét kellene figyelembe venni, hanem azt az értéket is, ameddig az az általános emelés révén nő. Ez főként azoknak lehet lényeges, akiknek a nyugdíja valamelyik bejelentett határ közelében mozog.
A jelenlegi összeg önmagában még nem mutatja meg, melyik kiegészítés vonatkozna az érintettre januárban. Ehhez ismerni kell az általános emelés mértékét és a sávok pontos alkalmazási szabályait is.
A most ismertetett terv szerint az általános emelés után is 108 ezer forint alatt maradó érintett nyugdíjakat 120 ezer forintra egészítenék ki. Ennél a körnél tehát nem mindenki ugyanakkora pluszt kapna: a kiegészítés célja az, hogy az ellátás elérje a megjelölt végösszeget.
A következő sávoknál már konkrét összegű emelésekről számolt be a kormány. A 108–125 ezer forintos sávban 12 ezer forinttal, a 125–130 ezres tartományban 10 ezer forinttal, a 130–135 ezres sávban 8 ezer forinttal, a 135–140 ezres kategóriában pedig 6 ezer forinttal növelnék az ellátást. A 140–146 ezer forintos sávnál ismét egy elérendő végösszeget neveztek meg: az ide tartozó nyugdíjakat 146 ezer forintra emelnék.
A konstrukció így többféle megoldást ötvöz: van, ahol egy meghatározott szintig egészítenék ki az ellátást, máshol pedig rögzített összeggel növelnék azt. A sávhatár közelében lévő összegeknél különösen fontos lesz a pontos jogosultsági szabály. Ezért a bejelentett sávok alapján nem érdemes automatikusan végleges, személyre szabott januári összeget számolni. A kormány által ismertetett terv és az egyes ellátottakra vonatkozó részletes szabályok nem helyettesítik egymást.
A 120 ezres összeg több helyen is szerepel
A kormány közlése szerint a nyugdíjminimumot is megemelnék: a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra. Ez önálló bejelentés, és nem azonos azzal a sávos kiegészítéssel, amelyet az alacsony nyugdíjaknál ismertettek.
A 120 ezer forintos összeg tehát két külön ponton is megjelenik a nyugdíjakat érintő tervekben. Egyrészt ennyi lenne az új nyugdíjminimum, másrészt erre egészítenék ki azokat az ellátásokat, amelyek az általános emelés után is 108 ezer forint alatt maradnának. A hasonló szám ellenére eltérő szabályokról van szó.
A megváltozott munkaképességűek egyes ellátásainál a kormány 10 százalékos emelést jelentett be. A 65 év felettiek rokkantsági ellátása a tájékoztató alapján legalább havi 120 ezer forint lenne. Ez az ellátási kör külön szerepel a csomagban, vagyis nem a nyugdíjasoknak ismertetett forintos sávok része.
Az árvaellátás minimumát a bejelentés szerint 50 ezerről 60 ezer forintra emelnék. Az időskorúak járadékánál pedig az összeghatárok megduplázását közölte a kormány. A csomag tehát több ellátást is érint, de nem minden esetben ugyanazzal a módszerrel növelnék az összegeket.
Az inflációs adat még nem a januári emelés maga
A külön kiegészítések mellett továbbra is kulcskérdés a szokásos januári nyugdíjemelés. A nyugdíjtörvény szerint a korábban megállapított társadalombiztosítási nyugellátásokat januárban az emelés évére tervezett fogyasztóiár-növekedéshez kell igazítani. Hétköznapi megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy az éves emelés alapját a következő évre várható drágulás adja.
A Magyar Nemzeti Bank szeptember 22-i előrejelzése 2027-re 3,1 százalékos éves átlagos inflációt jelzett. Ez magasabb, mint a júniusi prognózisban szereplő 2,3 százalék, vagyis a jegybank 0,8 százalékponttal felfelé módosította a várakozását.
A 3,1 százalék ugyanakkor még csak előrejelzés, nem ténylegesen bekövetkezett drágulás, és nem is önmagában a januári nyugdíjemelésről szóló döntés. A jegybanki várakozás ezért nem tekinthető automatikusan végleges emelési százaléknak. Ebből önmagában még nem következik, hogy pontosan mennyivel nő majd egy adott nyugdíj.
Az alacsony nyugdíjban részesülők számára a bejelentett sorrend adja a legfontosabb támpontot: először az általános emeléssel növelt összeg számítana, és erre épülne rá a külön kiegészítés. A személyes januári összeg kiszámításához tehát nem elég egyetlen százalékot ismerni, azt is látni kell, hogy az érintett ellátás a részletes szabályok alapján melyik sávba kerül.
