2026 októberében jelentős fordulatok indulnak a magyar egészségügyben. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közlése szerint már a következő héten elrajtol az országos betegelégedettségi rendszer, amelyben a páciensek közvetlenül mondhatnak véleményt az ellátásról. Emellett október 15-én elindul a műtéti várólisták mérséklését célzó program is. Ezek a változások több millió embert érinthetnek, hiszen hosszabb távon befolyásolhatják a kórházi ellátás színvonalát és a várakozási időket is.
Október 12-től kezdődő héten indulhat az új rendszer
Hegedűs Zsolt az Egyensúly Intézet egészségügyi konferenciáján beszélt azokról az intézkedésekről, amelyekkel a kormány javítani kívánja az egészségügyi ellátás minőségét. A miniszter egyik legfontosabb bejelentése az egységes, új betegelégedettségi platform indulása volt. A rendszer a 2026. október 12-én kezdődő héten indulhat el. Ugyanakkor a pontos indulási napot és az online felület elérhetőségét még nem hozták nyilvánosságra, így az sem biztos, hogy már hétfő reggeltől használható lesz.
Mostantól a betegek visszajelzései is nagyobb hangsúlyt kaphatnak
Az új platform célja, hogy a betegek és a hozzátartozók közvetlenül adhassanak visszajelzést az egészségügyi ellátásról. Nem csupán azt lehetne jelezni, hogy mennyire voltak elégedettek egy vizsgálattal vagy egy kórházi kezeléssel, hanem az ellátás biztonságával kapcsolatos tapasztalatok is fontos szerepet kapnának. A rendszer révén az egészségügyi vezetők pontosabb képet kaphatnak arról, hol működik megfelelően az ellátás, és mely területeken van szükség beavatkozásra.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az összegyűjtött tapasztalatoknak nem szabad puszta statisztikaként megmaradniuk. Az eredményeket visszajuttatnák az orvosokhoz és az egészségügyi intézményekhez is.
Október 15-től a műtéti várólisták rövidítése is elkezdődhet
A másik fontos bejelentés a műtétekre váró betegeket érinti. 2026. október 15-én indulhat az a program, amelynek célja a kórházi várólisták csökkentése. Magyarországon sok páciensnek hónapokat kell várnia bizonyos tervezett beavatkozásokra, ezen szeretne változtatni a kormány.
A tervek szerint hatékonyabban használnák ki a rendelkezésre álló műtéti kapacitásokat, és ösztönzőkkel segítenék azokat az egészségügyi dolgozókat, akik többletfeladatot vállalnak. A cél az, hogy a betegek hamarabb juthassanak hozzá a szükséges műtétekhez. Ugyanakkor egyelőre nem lehet megmondani, hogy az egyes kórházakban pontosan mennyivel csökken majd a várakozási idő.
Meglepő problémára bukkantak a várólisták ellenőrzésénél
Hegedűs Zsolt egy konkrét példát is említett arra, miért szükséges a nyilvántartások rendezése. Székesfehérváron a várólisták ellenőrzése során kiderült, hogy a nyilvántartott betegek mintegy 20–30 százalékát időközben már megműtötték egy másik egészségügyi intézményben. Ennek ellenére továbbra is szerepeltek az eredeti várólistán.
Ez torzíthatja a várakozó betegek számáról kialakított képet, és megnehezítheti az egészségügyi kapacitások megfelelő elosztását. Éppen ezért a nyilvántartások pontosítása önmagában is fontos előrelépés lehet.
Összekapcsolták az egészségügyi adatbázisokat
A miniszter arról is beszámolt, hogy megtörtént a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisának összekötése az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel. A NEAK és az EESZT adatkapcsolata lehetőséget adhat az egészségügyi ellátások pontosabb követésére, ami a várólisták kezelésében is kulcsszerepet kaphat.
Ha például egy beteget már megoperáltak egy másik intézményben, az erről szóló információ segíthet kiszűrni a feleslegesen bent maradt várólistás bejegyzéseket. A változtatás célja a hatékonyabb működés és a rendelkezésre álló egészségügyi kapacitások jobb kihasználása.
Több forrást szánnának az egészségügyre
Az egészségügyi miniszter a finanszírozás kérdéséről is beszélt. A kormány korábbi vállalása szerint évente legalább 500 milliárd forinttal emelnék meg az állami egészségügyre fordított forrásokat. Ezt a pluszpénzt több fontos területre fordítanák.
Elsődleges cél az egészségügyi dolgozók, különösen a szakdolgozók bérezésének javítása. Emellett rendeznék a kórházak alapfinanszírozását, és javítanák az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Hegedűs Zsolt ugyanakkor jelezte, hogy a rendszer problémái olyan súlyosak, hogy még ez a többletforrás sem feltétlenül oldana meg mindent.
November 1-jétől újabb átalakítás indulhat
Az októberi intézkedéseket további változások követhetik. November 1-jétől megkezdődhet a gyógyszerészeti hatósági terület leválasztása a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központról. A cél a gyógyszerészeti feladatok és a népegészségügyi tevékenységek szervezeti elkülönítése.
A miniszter a gyógyszertárak szerepének bővítéséről is beszélt, és azt is elmondta, hogy vizsgálják egy szabályozott online gyógyszerrendelési rendszer lehetőségét. Ezek azonban nem mind azonnal életbe lépő intézkedések, több elképzelés még előkészítés alatt áll.
Januártól új egészségügyi hatóság is létrejöhet
A kormány tervei szerint 2027 januárjában egy új, a kormánytól független egészségügyi minőségellenőrző hatóság kezdhetné meg a működését. Ennek feladata az egészségügyi ellátás minőségének és a betegbiztonságnak az értékelése lenne. A cél az, hogy az egészségügyi intézmények működéséről független szakmai értékelések készülhessenek.
Az új hatóság létrehozásának előkészületei már elindultak, de a részletes működési szabályok még nem ismertek.
A háziorvosi ellátásban is átalakításokat terveznek
A változások a háziorvosokat is érinthetik. A tervek között szerepelnek olyan nagyobb praxisok, ahol több egészségügyi szakember dolgozna együtt. A cél az, hogy a betegek többféle segítséget kaphassanak az alapellátásban, és ne kelljen minden problémával azonnal szakrendelésre fordulniuk.
A kormány a fiatal orvosok támogatását, a praxisfinanszírozás javítását és az inflációt követő finanszírozási rendszer kialakítását is tervezi. A részletek kidolgozása azonban még folyamatban van.
A kórházak működése is átszerveződhet
Hegedűs Zsolt a regionális kórházi együttműködések kialakításáról is beszélt. Az elképzelés szerint az intézmények szorosabban működhetnének együtt, és jobban összehangolhatnák az ellátásokat. Az előkészítést elsőként a keleti országrészben kezdhetik meg.
A cél az lenne, hogy a rendelkezésre álló szakembereket és eszközöket hatékonyabban használják fel. Egyelőre azonban nem jelentettek be olyan végleges intézkedést, amely konkrét kórházak bezárását vagy osztályok megszüntetését írná elő.
Mit jelent mindez a betegek számára?
A következő napokban két dátumra érdemes különösen figyelni. Október 12-én indulhat az a hét, amikor az új betegelégedettségi rendszer elrajtol. Október 15-én pedig megkezdődhet a műtéti várólisták csökkentését célzó program.
Az új értékelési rendszer lehetőséget teremthet arra, hogy a betegek tapasztalatai nagyobb súllyal jelenjenek meg az egészségügyi ellátás fejlesztésében. A várólista-csökkentő program pedig hosszabb távon gyorsabb műtéti ellátást eredményezhet.
Fontos azonban kiemelni, hogy a bejelentett programok indulása nem jelenti azt, hogy minden kórházban már a jövő héten rövidebbek lesznek a várólisták. A tényleges eredményekhez időre és a tervezett intézkedések megvalósítására lesz szükség.
Egy biztos: 2026 októberében több jelentős változás indulhat el a magyar egészségügyben, amelyek hosszabb távon a betegek mindennapjait is befolyásolhatják.
