Jövő héttől új rendszer indul a magyar egészségügyben – Hegedűs Zsolt bejelentette, mire számíthatnak a betegek!
Új lehetőséget kapnak a magyar betegek: már a jövő héten elindulhat az országos betegelégedettségi platform, amelyen közvetlenül értékelhetik az egészségügyi ellátást. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter 2026. október 8-án jelentette be az új rendszert, amelynek célja, hogy a betegek tapasztalatai ne csupán panaszok formájában jelenjenek meg, hanem az ellátás minőségének javítását is segítsék. Néhány nappal később, október 15-én egy külön várólista-csökkentő program is elindul a tervek szerint.
Jövő héten indulhat az új betegelégedettségi rendszer
Hegedűs Zsolt az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője című konferenciáján beszélt az ágazat átalakításáról.
A miniszter egyik legfontosabb bejelentése az egységes betegelégedettségi platform elindítása volt, amelyen a betegek, illetve hozzátartozóik is visszajelzést adhatnak az egészségügyi ellátásról.
Nem csupán azt szeretnék megtudni, hogy valaki mennyire volt elégedett egy vizsgálattal vagy kórházi kezeléssel. Hegedűs szerint a rendszerben a nem kívánatos eseményeket, a betegbiztonságot és az ellátás minőségét jellemző mutatókat is vizsgálni fogják.
Különösen fontosnak nevezte, hogy az összegyűjtött eredmények visszajussanak az orvosokhoz és a kórházakhoz. Így a szakemberek is láthatják, mely területeken szükséges változtatni.
A pontos indulási napot és a platform elérhetőségét egyelőre nem ismertették. A miniszteri bejelentés a 2026. október 12-én kezdődő hétre vonatkozik, vagyis nem biztos, hogy már hétfőn használható lesz a felület.
Október 15-től a műtéti várólistákat is csökkentenék
Az egészségügyi tárca másik fontos vállalása a fekvőbeteg-ellátásban kialakult várólisták rövidítése.
Hegedűs bejelentése szerint október 15-én indul a program, amelyhez új ösztönzőket kapcsolnának. A cél, hogy a meglévő egészségügyi kapacitásokat hatékonyabban használják ki, és a betegek hamarabb juthassanak hozzá a szükséges beavatkozásokhoz.
A tervek között szerepel a többletmunkát végző egészségügyi dolgozók ösztönzése is. Az intézkedések pontos működéséről és az érintett kórházakról azonban még nem ismert minden részlet.
A várólisták felülvizsgálata közben már most komoly nyilvántartási problémákra derült fény.
Hegedűs Zsolt példaként Székesfehérvárt említette, ahol a várakozóként nyilvántartott betegek 20–30 százalékáról kiderült, hogy időközben másik intézményben már megoperálták őket.
Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásban olyan betegek is szerepeltek, akiknek az adott műtétre már nem volt szükségük. Az adatok pontosítása ezért önmagában is fontos része lehet a várólisták rendezésének.
Összekötötték az egészségügyi adatbázisokat
Kevésbé látványos, de a rendszer működése szempontjából jelentős fejleményről is beszámolt az egészségügyi miniszter.
Bejelentése szerint összekötötték a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, vagyis a NEAK adatbázisát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel, az EESZT-vel.
Hegedűs közlése alapján ezzel a NEAK szélesebb körben férhet hozzá az egészségügyi ellátások adataihoz.
Az adatkapcsolat a várólisták ellenőrzésénél is szerepet kaphat, hiszen pontosabb képet adhat arról, hogy egy beteg milyen beavatkozáson esett már át.
A miniszter ugyanakkor nemcsak a nyilvántartásokkal kapcsolatban sürget változást. Szerinte az egészségügy működésében az ösztönzőket is újra kell gondolni.
Megfogalmazása szerint „a motivációk nagyon rosszul vannak beállítva”.
Ezért a tárca az intézmények finanszírozását és az egészségügyi dolgozók ösztönzését is felülvizsgálná.
Évente 500 milliárd forinttal több pénzt ígértek az egészségügynek
A Tisza-kormány korábbi vállalása szerint az állami egészségügy költségvetési forrásait évente legalább 500 milliárd forinttal növelnék.
Hegedűs Zsolt azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ekkora összeg sem feltétlenül elegendő a rendszer valamennyi problémájának megoldására.
A többletforrásokat elsősorban három területre fordítanák: az egészségügyi dolgozókra és különösen a szakdolgozói bérekre, a kórházak alapfinanszírozásának rendezésére, valamint az ellátáshoz való hozzáférés javítására.
Felmerült az állami és a magánegészségügy együttműködésének átalakítása is.
A miniszter szerint meg kell vizsgálni, hogy bizonyos ellátásokat magánintézményekben kedvezőbb áron vagy jobb minőségben lehet-e biztosítani. Közben azonban arra is ügyelni kell, hogy az állami kórházi osztályok működőképesek maradjanak.
A részletes szabályozás 2027 elejére készülhet el.
Szóba került a kórházak eladósodása is. Hegedűs mérsékelné a tartozásokat és megakadályozná azok újratermelődését, de nem ígérte, hogy 2027-re teljesen megszűnik a kórházi adósság.
Januártól új hatóság jöhet, a háziorvosi ellátás is átalakulhat
Az egészségügyi változtatások nem érnek véget az októberben induló programokkal.
A tárca tervei szerint 2027 januárjától egy kormánytól független hatóság is megkezdhetné működését, amely az egészségügyi ellátás minőségét és a betegbiztonságot értékelné.
Az új szervezet létrehozásának előkészítése Hegedűs közlése szerint már folyamatban van.
Közben november 1-jétől megkezdődne az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez kapcsolódó hatósági terület különválasztása a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól.
További tervek is napirenden vannak. A háziorvosi ellátásban nagyobb, több szakember együttműködésére épülő praxisokat alakítanának ki, miközben bér- és praxistámogatással, inflációkövető fejkvótával és a fiatal orvosok külön támogatásával erősítenék az alapellátást.
A kormány a gyógyszertárak feladatkörét is bővítené, és vizsgálja egy szabályozott online gyógyszerrendelési rendszer lehetőségét.
Emellett régiós kórházi együttműködéseket készítenek elő, amelyek kialakítása a keleti országrészben kezdődhet meg. Hegedűs arról is beszélt, hogy vissza szeretnék adni a Magyar Orvosi Kamara korábban elvett jogosultságait.
Mit jelent mindez a betegeknek?
A legközelebbi kézzelfogható változás az új betegelégedettségi platform lehet, amelyen a betegek szervezett formában oszthatják meg tapasztalataikat az ellátásról.
Az október 15-re meghirdetett program a műtéti várakozási idő csökkentését célozza, de az egyelőre nem tudható, hogy az egyes intézményekben mikor és milyen mértékben rövidülhetnek a várólisták.
A többi intézkedés jelentős része még előkészítés alatt áll.
A miniszteri bejelentések tehát konkrét határidőket és átalakítási terveket tartalmaznak, de a betegek számára a valódi eredményt az mutatja majd meg, hogy a változások mennyire javítják az ellátás hozzáférhetőségét, biztonságát és minőségét.
