Drámai fordulat állt be Sulyok Tamás ügyében. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek hatálybalépésével megszűnhet a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. Az államfőnek most olyan döntést kell meghoznia, amely alapvetően befolyásolhatja a következő napok magyar politikai történéseit.
Az Országgyűlés 2026. július 13-án 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Alaptörvény újabb módosítását. A változtatás egyik legfontosabb következménye az lehet, hogy annak hatálybalépése után véget ér Sulyok Tamás államfői megbízatása. A megszavazott módosítást azonban még ki kell hirdetni, ehhez pedig szükség van a köztársasági elnök döntésére. Így különös helyzet alakult ki: Sulyok Tamás elé került az a dokumentum, amely gyakorlatilag a saját megbízatásának megszűnését is kimondja.
Három lehetséges út állhat Sulyok Tamás előtt
A nyilvánosságra került jogi elemzések szerint az államfő előtt több forgatókönyv is nyitva állhat:
- aláírhatja az Alaptörvény módosítását,
- tiltakozásul lemondhat tisztségéről,
- vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Az első két lehetőség viszonylag egyértelmű helyzetet teremtene. Ha az államfő aláírja a módosítást, majd azt kihirdetik, akkor annak hatálybalépése után megszűnhet a megbízatása. Lemondás esetén pedig már a módosítás életbe lépése előtt távozna hivatalából. Az Alkotmánybírósághoz fordulás ugyanakkor jóval összetettebb közjogi helyzetet eredményezhet.
Az ügyvéd szerint veszélyes lehet, ha nem írja alá
Laczó Adrienn ügyvéd az ATV-nek arról beszélt, hogy álláspontja szerint Sulyok Tamás törvényes lehetősége az elfogadott módosítás aláírása lehet. A jogász úgy látja, ha az államfő a rendelkezésére álló határidőn belül nem írja alá a dokumentumot, azzal megszegheti köztársasági elnöki kötelezettségét. Ez pedig szerinte akár alapot is adhatna arra, hogy megfosztási eljárást kezdeményezzenek ellene. Ez azonban jelenleg csupán egy jogi álláspont, nem pedig már elindított vagy lezárt eljárás. Sulyok Tamás ellen egyelőre nem született olyan hivatalos döntés, amely kimondaná, hogy kötelezettségszegést követett el.
Az Alkotmánybíróság mozgástere is korlátozott lehet
Laczó Adrienn szerint az Alkotmánybíróság egy alaptörvény-módosítás esetében elsősorban azt vizsgálhatja, hogy az elfogadás során betartották-e az eljárási szabályokat. A testület a módosítás politikai vagy tartalmi indokoltságát várhatóan nem bírálhatná felül ugyanúgy, mint egy hagyományos jogszabály esetében. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulás legfeljebb késleltetheti a folyamatot, de nem biztos, hogy megakadályozhatja a módosítás hatálybalépését. A kialakult helyzetre ugyanakkor nincs egyszerű, mindenki által elfogadott jogi válasz. Egy ilyen lépés akár korábban nem tapasztalt közjogi bizonytalanságot is okozhat Magyarországon.
Sulyok Tamás korábban keményen bírálta a módosítást
A köztársasági elnök már a parlamenti szavazás előtt egyértelművé tette, hogy súlyos kifogásai vannak a tervezettel szemben. A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás úgy véli, hogy a módosítás több ponton sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Az államfő álláspontja szerint különösen aggályos, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt személyre szabott alkotmánymódosítással távolítsanak el. Sulyok Tamás arra is figyelmeztetett, hogy az eljárás precedenst teremthet. Szerinte a jövőben más független közjogi tisztségek vezetői is kiszolgáltatottá válhatnak az aktuális parlamenti többségnek.
A Velencei Bizottság csak később tárgyalhatja az ügyet
Az államfő korábban a Velencei Bizottsághoz is fordult. A testület azonban arról tájékoztatta a Sándor-palotát, hogy a kérdést nem sürgősségi, hanem rendes eljárásban vizsgálja tovább. A tervek szerint a bizottság csak az októberi plenáris ülésén foglalkozhat érdemben Sulyok Tamás indítványaival. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi jogi testület állásfoglalása valószínűleg nem érkezik meg azelőtt, hogy az államfőnek döntenie kellene az elé került módosításról.
Mindenki Sulyok Tamás döntésére vár
A következő napokban tehát az lehet a legfontosabb kérdés, hogy Sulyok Tamás aláírja-e az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, lemond-e tisztségéről, vagy jogi úton próbál fellépni a változtatással szemben. Egyelőre nincs szó arról, hogy az államfő már bejelentette volna a távozását, és megfosztási eljárás megindításáról sem érkezett hivatalos közlés. A politikai és közjogi feszültség azonban napról napra nő. Sulyok Tamás következő lépése nemcsak a saját államfői megbízatásáról, hanem a magyar közjogi rendszer jövőjéről is meghatározó döntés lehet.