Újabb éles politikai üzengetés bontakozott ki Magyar Péter és Gulyás Gergely között, miután a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy távozik a képviselőcsoport éléről. A döntés hátterében az Alaptörvény 17. módosítása áll, amely több közjogi változtatás mellett 12 éves cikluskorlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknél. Ez Gulyás Gergelyt is érintené, hiszen a szabály értelmében a következő választáson már nem indulhatna képviselőként.
Magyar Péter a fejlemények után a közösségi oldalán reagált, és azt állította, hogy a Fidesz-frakció ülésén Gulyás Gergely felvetette: a fideszes képviselők akár adják vissza a mandátumukat. Ez különösen erős politikai kijelentés, mert ha valóban elhangzott ilyen javaslat, az arra utalhat, hogy a Fideszen belül is komoly bizonytalanság alakult ki az új közjogi helyzet miatt.
A 24.hu beszámolója szerint Gulyás később válaszolt a felvetésre, és azt tagadta, hogy a frakció szavazott volna a mandátumok visszaadásáról. Ugyanakkor azt sem utasította vissza egyértelműen, hogy ilyen gondolat vagy felvetés egyáltalán elhangozhatott volna. A politikus azt emelte ki, hogy a fideszes képviselők távolmaradása kizárólag a hétfői ülésnapra vonatkozott, vagyis nem valamiféle általános parlamenti kivonulásról volt szó.
A feszültséget tovább növelte, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői bojkottálták a hétfői parlamenti ülést, amelyen az Alaptörvény módosításáról szavaztak. A módosításcsomag több ponton is átalakítaná a magyar közjogi rendszert: megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, 12 éves képviselői cikluskorlátot vezetne be, és az Alkotmánybíróság tagjainál is új életkori szabályt állítana fel.
Gulyás Gergely a lemondását azzal indokolta, hogy a Fidesz-frakciót olyan embernek kell vezetnie, aki 2030 után is indulhat választáson. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a készülő szabályozás miatt a saját politikai mozgástere beszűkülhet, ezért szerinte nem volna helyes, ha továbbra is ő irányítaná a legnagyobb ellenzéki frakciót.
Magyar Péter számára mindez komoly politikai muníciót jelentett. A miniszterelnök azt igyekezett bizonyítani, hogy a Fidesz nem csupán tiltakozik, hanem belső válságba is került. Ha egy frakcióvezető valóban a mandátum visszaadását veti fel, majd lemond, az azt az üzenetet hordozhatja, hogy az ellenzéki oldal nehezen igazodik az új parlamenti erőviszonyokhoz.
A Fidesz azonban egészen másképp látja a helyzetet. A párt szerint a TISZA olyan közjogi átalakítást hajt végre, amely példátlan módon nyúl bele az intézményrendszerbe. Gulyás és más fideszes politikusok álláspontja szerint itt nem demokratikus reformról, hanem politikai leszámolásról van szó, amely egyszerre érinti a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, az ügyészséget és a régi parlamenti szereplőket.
A történet egyik legfontosabb kérdése, hogy a mandátumkorlátozás mennyire általános szabály, és mennyiben célozza meg kifejezetten a régi politikai szereplőket. A TISZA szerint ez a politikai megújulás eszköze és a hatalom bebetonozásának lebontása. A Fidesz szerint viszont a tapasztalt ellenzéki politikusok kiszorításának módszere.
Magyar Péter reakciója azért is kapott nagy figyelmet, mert nemcsak Gulyás lemondását kommentálta, hanem a Fidesz teljes parlamenti stratégiáját is megkérdőjelezte. Azt sugallta, hogy a bojkott, a lemondás és a mandátumokról szóló vita mind annak a jele, hogy a Fidesz nehezen alkalmazkodik az ellenzéki szerephez.
Gulyás Gergely helyzete különösen szimbolikus. Hosszú éveken át a Fidesz egyik legismertebb arca volt: miniszterként, kormányzati kommunikációs szereplőként, majd frakcióvezetőként is meghatározó feladatot látott el. Mostani távozása ezért nem egyszerű személycsere, hanem egy politikai korszakváltás látványos jele is lehet.
Összességében a cikk lényege, hogy Magyar Péter szerint Gulyás Gergely lemondása mögött nem csupán a mandátumkorlátozás áll, hanem a Fidesz belső bizonytalansága is. Gulyás azt mondja, a frakciónak olyan vezetőre van szüksége, aki a jövőben is indulhat választáson, Magyar Péter viszont úgy értelmezi a történteket, hogy a Fideszben már a mandátumok visszaadásának gondolata is felmerült. A vita ezzel újabb frontot nyitott a TISZA és a Fidesz között, miközben az Alaptörvény-módosítás következményei még csak most kezdenek igazán kirajzolódni.