A március 19-i EU-csúcs egyik központi témája a Barátság kőolajvezeték és az Ukrajnának szánt 90 milliárdos támogatás magyar vétója volt – hiába nem erről terveztek beszélni a kormány- és államfők. Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót a csúcson történtekről.
Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a brüsszeli Magyarország Házban, ahol a parázs hangulatú EU-csúcsról és az ott elhangzottakról beszél bővebben a sajtó megjelent képviselői előtt.
A kormányfő azzal kezdte, hogy összegzi a tegnapi nap eseményeit. Gondolkodott az EU-csúcsról, ráadásul reakciók is vannak, amelyek „kommentárt érdemelnek”. Elmondása szerint decemberben hoztak egy döntést a 90 milliárdos hitelről, amit „elhibázott, rossz stratégiai döntésnek tartunk”, ezért a csehek a szlovákok és a magyarok nem vesznek részt a folyósításban. Megtehették volna, hogy az egész hitelt vétózzák, de nem ezt tették, mert akkor még a Barátság vezeték működött – ha nem működött volna, soha nem járult volna hozzá a hitelhez.
Zelenszkij elnök megtette nekünk azt a szívességet, hogy a saját szájával elmondta, hogy esze ágában sincs újraindítani
– fogalmazott, éppen ezért utólag még megváltoztathatta a döntését és meg is tette és fenn is tartja. Ez nem elvi, hanem „létkérdés”, ráadásul 30 nappal választás előtt előidézni egy ilyen helyzetet
Dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett – tette hozzá. A német kancellár mondatait fenyegetésnek nevezte és a II. világháború magyar megszállásának évfordulóján ízléstelennek is tartja.
Viszont Brüsszelben a helyzet egyértelmű, ott abban reménykednek, hogy kormányváltás lesz Magyarországon. De Orbán VIktor azt mondta, hogy „az első csatát megnyertük, ha nincs olaj, nincs pénz”. A második csata április 12-én lesz, amikor a választást is meg kell nyerniük. Erre vár Brüsszel, erre vár Zelenszkij,hátha nem is kell újranyitni a vezetéket. Emellett az olcsó orosz leválását is várják Brüsszelben, amely az ezer forintos benzinárat és a rezsicsökkentés végét jelentené.
Orbán Viktor szerint több ország is szeretné követni Magyarország migrációs politikáját, ám ezzel kapcsolatban óva intette a tagállamokat, hiszen „napi 1 millió euróra számíthat, aki így cselekszik”.
Emellett az energiaszolgáltató intézményeket is elérte a közel-keleti háború, amellyel szemben Magyarországnak is védekeznie kell, hoiszen ez egy elhúzódó „veszélyek kora” lesz, így nemcsak a migráció és a háború, de egy elhúzódó olajválságra is számítani kell. Magyarország arra készül fel, hogy ezekkel szemben meg tudja magát védeni.
Bömbölő oroszlán
Újságírói kérdésre a kormányfő elmondta, hogy ő már ismertette a nemzeti hozzáállást az unió következő hétévées költségvetésére, de ők csak „valós költségvetést” fogadnak el, ezt tudják Brüsszelben is. „Mi türelmesek vagyunk” – tette hozzá, viszont Merz kancellár még csak az első ciklusát tölti, ő már a harmadikat, így majd megbeszélik ezt négyszemközt, hogy miként lehetne közös nevezőre jutni.
Arról is beszélt, hogy „lehet, hogy voltak mondatok, amiket fenyegetésnek szántak, de a standardjeink máshol vannak, mi az ukránokhoz vagyunk szokva”, így nem gondolja, hogy Brüsszelben őt meg tudják fenyegetni. Készen áll a vitára bárkivel, de „kifogytak az érvekből, így marad ez a savanyú a szőlő típusú fenyegetés”. Ő régóta ott van, a versenyelőny így nála van.
Kiemelte, hogy Magyarországot meg lehet kerülni a hitel felvételének kérdésében, de ezt nem az unión keresztül kell csinálni, csinálják a belgák vagy a németek, ahogy akarják. „Azt javasoltam, játsszunk tiszta lapokkal, ha pénzt akarsz adni, tedd oda az asztalra és add oda”. Ő nem a hitel ellen van, hanem az ellen, hogy ezt az unión keresztül akarják csinálni, így ez „morális és politikai hiba”. Ez pedig a kormányfő szerint nem jó döntés egy demokráciában. Viszont Magyarországot meg lehet kerülni, „én javasoltam, hogy kerüljenek meg minket és adják oda a pénzt nemzeti alapon”.
Viszont nekünk nemcsak a hitel blokkolása van a kezünkben, vannak más ütőkártyáink is, ott van például az áram kérdése. Szerintem nem érdemes kötözködni Magyarországgal. Azt gondolják, hogy ha Brüsszelben bömböl egyet az oroszlán, akkor a magyarok megijednek, de nem
– fogalmazott.
Mindenki, aki megszólalt, elmondta, hogy egy unión kívüli ország vezetője megfenyegesse egy uniós tag vezetőjét – ismerte el Orbán Viktor. Ebből a szempontból rendben vagyunk” – tette hozzá. Véleménye szerint az idő az oroszok oldalán van, évente közel 400 ezer ember hal meg a háborúban, ezért „Ukrajna abban lenne érdekelt, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen”. Szerinte az európaiak akarják folytatni a háborút és „európai felségjelzésű katonákat akarnak látni Ukrajnában”, erről döntés van, de még nem tudni, hogy ez mikor fog megtörténni.
Az Origo szerint Ukrajna 22 drónnal támadta a Török Áramlat gázvezetéket, Orbán Viktor szerint ez „terrorcselekmény közeli ukrán akció”, amely már a harmadik a sorban az Északi Áramlat felrobbantása és 2022-ben a magyar gázvezeték elzárása után. „Egy maradt hátra, hogy totálisan elvágjanak minket az energiától, a Déli Áramlat és ez fenyegetés alatt van”. Véleménye szerint ha valaki háromszor megtette, amit megtett, negyedszer is meg fogja. Ezért Magyarország folyamatosan elrettentő, megelőző akciókat hajt végre.
Az Index kérdésére a kormányfő elmondta, hogy a szlovák alkotmánybíróság helyett nem tud nyilatkozni, de a Benes-dekrétumok ügye folyamatos figyelmet igényel. Viszont azt látja, hogy egyelőre nem működik a törvény, amit a szlovákok hoztak, egyfolytában bírálják a dekrétumokat. „Más minőségű lesz a helyzet, amint az első magyart jogi atrocitás ér emiatt, de egyelőre nem ez a helyzet” – fejtette ki.
Csődtömeg helyzet
Christine Lagarde szavaira reagálva elmondta, hogy az EGyesült Államok a mostani helyzeten nyer, és még magát is képes ellátni. Az oroszok szintén nyernek, tehát a szankciókat lassan fel kell függeszteni – amit az amerikaiak el is kezdtek –, hogy kiegedják az orosz energiát. Viszont Kína veszít egyelőre a helyzeten, hiába a szoros együttműködésük Oroszországgal, viszont számíthatnak az oroszokra. Viszont a legnagyobb bajban Európa van, hiszen az amerikaiakkal ellenséges a viszony – hiszen nem támogatják Trumpot az ukrán helyzet lezárásában –, emellett stratégiai összeütközés is van, hiszen az „európaiak betartanak Amerikának”. Emellett Európa az oroszokkal is ellenséges viszonyban van, a Közel-Keleten pedig semmilyen befolyása nincs, míg a kínaiakkal folyamatos vámháborút folytat.
Ha eljön egy baj, mint most, ezek a rossz relációk összeadódnak és ellátási gondokat okoznak. Itt állunk a nagy okosságunkkal, miközben elküldjük az emberek pénzét Ukrajnába és csődtömeg helyzetben vagyunk
– mondta. Nem érti, hogy miként hozhatta magát Európa olyan helyzetbe, hogy nincs kihez nyúlni egy ilyen helyzetben, de „ez nem politika, ez amatőrség”. Véleménye szerint Magyarországnak ezt az energiaválságot egyedül kell megoldania, hiszen „mi nem vagyunk elszigetelve, mindenkivel jó viszonyt ápolunk”, de Európára nem lehet számítani.
Az olajblokáddal kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy fizikai korlátai vannak a kőolajbeszerzés diverzifikációjának. Két vezeték van, a horvátokkal folyamatos tárgyalásban vannak. Emellett van még a közúti és a vasúti beszerzés, de ezeknek a volumene kicsi, ezeken nem lehet az ország ellátásához szükséges mennyiségét beszállítani. A tengeri út kizárva, hiszen nincs az országnak tengere, de a helyi kitermelés is egy opció – ám ezt csak válságos helyzetekben alkalmazzák, mint most.
Az újabb ukrán fenyegetés nem befolyásolja a napi munkáját, hiszen „Batthyány Lajos székében ül és onnan a világ egészen derűsnek látszik még a mostani formájában is”. Viszont vannak Magyarországnak védelmi szervei, akik biztosítják számára a nyugodt munkát. „Nem kellemes ez, de a munka része. Ha ilyen huzatos helyzetbe születtél, mint Magyarország, akkor ez ilyen” – mondta. Ellenlépésként mindenkit kitiltanak, akik fenyegetést jelentenek bármely magyar állampolgárra.
A tanácskozáson a miniszterelnök teljes stratégiai felülvizsgálatot javasolt a nagy európai államoknak a közel-keleti válság kapcsán, ahol Európának kezdeményezőként kell fellépnie. Ehelyett „sumákolnak”, hiszen „suttyomban” beengedik az olcsó orosz energiát – ezt Babis elnök levezette egy táblázat alapján –, ráadásul a Brodiból érkező vezeték Németországba vezető ágát nem blokkolták az ukránok, csak a Magyarországra vezető ágát.
A színfalak mögött mindenki a saját kis szerződéseiket kötögeti, mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt nyíltan csináljuk. Ez a sufnipolitika nem tartható sokáig
– véli a miniszterelnök, hiszen ez nem tartható fenn, ráadásul méltatlan is.
A miniszterelnök szerint ha megnyerik a választást, akkor lesz olcsó orosz olaj, ha nem, akkor „elfelejthetjük a Druzsbát és az olajat”. Szerinte nem helyes, amit az ukránok csinálnak, hogy támogatják az ellenzéket és káoszt akarnak előidézni. Érti őket, csak nem helyes, de közben rombolják a magyarok lehetőségeit, csak „ez nem érdekli őket. Csak a vak nem látja, mi zajlik, vagy talán még az is” – zárta Orbán Viktor.
Parázs hangulatú EU-csúcs
A március 19-i brüsszeli EU-csúcson az állam- és kormányfők eredetileg az európai versenyképesség javítására és az egységes piac mélyítésére koncentráltak volna, de a nemzetközi helyzet és az Ukrajnának szánt uniós hitel körüli vita felülírta a napirendet. A vezetők több gazdasági reformot támogattak, például a belső piaci akadályok lebontását és egy „Egy Európa, egy piac” terv kidolgozását, valamint a bürokratikus terhek csökkentését célzó intézkedések felgyorsítását.
A csúcs legemlékezetesebb eseménye Orbán Viktor vétója volt az Ukrajnának nyújtandó, mintegy 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban. A magyar kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása miatt Magyarország energiabiztonsága veszélybe került, és amíg nem indul újra az olajszállítás, addig nem támogatja a pénzügyi segítséget – ezt Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón is többször megerősítette.
Bár az EU és Ukrajna megállapodott a vezeték helyreállításáról, a javítás időigénye és a bizonytalanság miatt a magyar álláspont nem változott.
A vita rendkívül éles volt: több uniós vezető azzal vádolta Orbánt, hogy megszegte a korábbi megállapodást és aláássa az uniós egységet, sőt egyesek szerint „vörös vonalat” lépett át. António Costa egyenesen az EU „zsarolásának” nevezte a vétót, míg mások politikai motivációkat sejtettek mögötte. Orbán ezzel szemben azt állította, hogy a helyzet megváltozott, és bírálta kollégáit, amiért szerinte fontosabb számukra Ukrajna támogatása, mint Magyarország helyzete. Néhány vezető, például a szlovák és az olasz kormányfő részben megértést mutatott álláspontja iránt.
A csúcson emellett az energiaárak emelkedése és a közel-keleti konfliktus is központi témává vált, ami tovább szűkítette az időt a versenyképességi kérdésekre. A tagállamok rövid távú megoldásokat sürgettek az energiaárak csökkentésére, miközben hosszabb távon beruházásokat és reformokat terveznek. Bár több gazdasági és szakpolitikai kérdésben előrelépés történt, a találkozót végül az Ukrajna-támogatás körüli patthelyzet és a magyar vétó határozta meg.
A sajtótájékoztató itt nézhető vissza teljes egészében: