Akár évi 200 ezer forintos külön támogatást is kaphatnának az alacsonyabb nyugdíjból élők a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyán keresztül. Bár korábban még az idei év végi indulás lehetősége is felmerült, a legfrissebb információk alapján a végleges döntésre tovább kell várni. Magyar Péter miniszterelnök szerint a részletekről várhatóan a 2027-es költségvetés tárgyalásakor döntenek – írja a Pénzcentrum. A nyugdíjas SZÉP-kártya már a TISZA választási programjában is szerepelt, és az elmúlt hónapokban több részlet is napvilágot látott arról, hogyan működhetne az új támogatás. A jelenlegi elképzelések alapján nem egységes összeget kapna minden nyugdíjas: a juttatás nagysága a havi nyugdíjtól függne. A 250 ezer forint alatti havi nyugdíjból élőknek évi 200 ezer forint kerülhetne a kártyájukra. A 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők évi 100 ezer forintra számíthatnának, míg a havi 500 ezer forint feletti nyugdíj esetében a jelenlegi elképzelés szerint nem járna ez a támogatás.
Ha a 200 ezer forintos éves összeget havi átlagra vetítjük, az körülbelül 16 667 forintot jelent. A 100 ezer forintos keret pedig havi átlagban nagyjából 8333 forintnak felel meg. Ez azonban csak szemléltető számítás, hiszen korábban olyan elképzelés is napvilágot látott, amely szerint a támogatást negyedévente töltenék fel. Lényeges különbség, hogy ez a pénz nem hagyományos nyugdíjemelés lenne. Nem épülne be automatikusan a havi nyugdíjba, hanem külön, meghatározott célokra felhasználható támogatásként jelenne meg. A jelenlegi tervek szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya egyik nagy előnye éppen az lehetne, hogy olyan mindennapi kiadásokra is használható lenne, amelyek az idősek költségvetésének jelentős részét teszik ki. Élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre is lehetne költeni róla. Különösen nagy változást jelenthetne a gyógyszervásárlás lehetősége. A hagyományos SZÉP-kártya alapvetően nem patikai kiadások finanszírozására szolgál, ezért a nyugdíjasoknak szánt változat ezen a területen lényegesen eltérhetne a jelenlegi rendszertől. A részletek azonban még nem véglegesek. Egyelőre nem ismert pontosan, hogy valamennyi gyógyszerre lehetne-e fizetni a kártyával, vagy csak meghatározott termékkörre. Az sem dőlt el, mely gyógyszertárak kapcsolódhatnának a rendszerhez.
Hasonlóan fontos kérdés a bolti élelmiszer-vásárlás. Ha a támogatást valóban hideg élelmiszerre is fel lehet majd használni, az közvetlenül csökkentheti a jogosult nyugdíjasok mindennapi bevásárlási kiadásait. Ennek pontos szabályai és az elfogadóhelyek köre azonban szintén a későbbi döntésektől függ. Az egyik legérdekesebb pont a 250 ezer forintos határ. A jelenlegi elképzelés szerint ugyanis az ez alatti nyugdíj évi 200 ezer forintos, míg az ennél magasabb, de 500 ezer forintot meg nem haladó ellátás már csak évi 100 ezer forintos juttatást jelentene. Vagyis a most ismert sávok alapján akár néhány ezer forintos különbség a havi nyugdíjban 100 ezer forintos eltérést okozhatna az éves támogatásban. Hogy a végleges rendszer pontosan hogyan kezeli majd a sávhatárokat, arról egyelőre nincs végleges szabály. A Pénzcentrum korábbi számításai szerint a legfrissebb adatok alapján körülbelül 1,9 millió nyugdíjas kerülhetne valamelyik támogatási kategóriába. Nagyjából 1,1 millió ember kaphatná a magasabb, évi 200 ezer forintos összeget, további mintegy 750 ezer nyugdíjas pedig a 100 ezer forintos keretbe kerülhetne. Ezek becslések, a tényleges jogosulti létszám a végleges szabályoktól függ. Korábban az is felmerült, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya akár már 2026 negyedik negyedévében elindulhat. A legfrissebb információ azonban ennél óvatosabb képet mutat. Magyar Péter szeptember 17-i nyilatkozata alapján a kormány a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének részleteiről várhatóan a 2027-es költségvetés tárgyalásakor hozza meg a végleges döntést. A miniszterelnök a költségvetési helyzetre is utalt, amikor a tervezett intézkedésekről beszélt.
Ezért egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy pontosan melyik napon érkezik az első feltöltés, illetve azt sem, hogy egy összegben vagy több részletben kapják meg a jogosultak a pénzt. További nyitott kérdés, hogy külön kártyát kapnak-e az idősek, vagy a már működő SZÉP-kártyás infrastruktúrát használják fel. Arról sincs még végleges döntés, hogy külön igényelni kell-e majd a támogatást, vagy az állam a nyugdíjfolyósítási adatok alapján automatikusan állapítja meg a jogosultságot. Ez különösen az idősebb korosztály számára fontos. Egy automatikusan működő rendszer lényegesen egyszerűbb lehet azoknak, akik nem használnak rendszeresen internetet vagy okostelefont. A támogatás felhasználási határideje szintén tisztázásra vár. Nem ismert még, hogy az adott évben fel nem használt összeg átvihető lenne-e a következő időszakra, vagy meghatározott idő után elveszne. A nyugdíjas SZÉP-kártya körüli vita közben szakmai kritika is megjelent. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a kártyás támogatás helyett célszerűbb lenne ugyanezt a forrást a nyugdíjak emelésére fordítani, mert az tartósan beépülne az ellátásokba és a későbbi emelések alapjába is. Ez a szakértő álláspontja; a kormány által tervezett konstrukció ezzel szemben célzott, elkülönített juttatás lenne. A nyugdíjasok számára tehát most az a legfontosabb, hogy a 200 ezer és 100 ezer forintos összegek továbbra is a jelenleg ismert konstrukció részei, nem pedig már folyósítás alatt álló támogatások. A végleges döntésből derül majd ki, hogy megmaradnak-e ezek a sávok, mikor indulhat el a rendszer, automatikusan jár-e a támogatás, illetve pontosan milyen termékekre és szolgáltatásokra lehet elkölteni. Ha azonban a jelenleg ismert konstrukció lényegében változatlan formában valósul meg, az alacsonyabb nyugdíjból élők számára az évi 200 ezer forintos SZÉP-kártyás keret jelentheti a legnagyobb segítséget. A következő kulcsfontosságú állomás a 2027-es költségvetés tárgyalása lehet, amikor a kormány a legfrissebb tájékoztatás szerint a program részleteiről is végleges döntést hozhat.
