Teljesen új szintre lépett az úgynevezett aranykonvojügy. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője nyílt levélben azt állította, hogy a nyomozás során rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ukrán pénzszállítók elleni, 2026 márciusában végrehajtott akció elrendelése Orbán Viktor akkori miniszterelnökhöz vezetett vissza. Az állítás súlyát nehéz túlbecsülni, különösen azért, mert ezt nem egy politikai ellenfél, nem egy kommentelő, és nem is egy kívülálló jogász fogalmazta meg. Fürcht Pál 2022-től a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője volt, vagyis annak a nyomozó ügyészségi szervezetnek az élén állt, amely maga is dolgozott az aranykonvojügyön. Júniusban távozott a tisztségéből.
Fürcht Pál kimondta Orbán Viktor nevét
A volt főügyész Baka András köztársasági elnöknek címzett nyílt levelében meglehetősen konkrét állítást tett. Azt írta, hogy a nyomozás akkori állása szerint az látszott: 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök adta a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. Fürcht szerint ezt követően, március 4-én a titkosszolgálat egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, valamint magával az akkori legfőbb ügyésszel is. A volt főügyész állítása szerint ezután rendkívül gyorsan történtek az események: a nyomozás elrendelésével kapcsolatos ügyészi utasítás a törvényben rögzített háromnapos határidő helyett néhány órán belül eljutott a nyomozó hatósághoz.
Ez Fürcht Pál beszámolója a nyomozás akkori állásáról, nem jogerős bírósági ténymegállapítás. Orbán Viktor személyes büntetőjogi felelősségét jelenleg nem állapította meg bíróság.
Nem akárki állítja mindezt
A történet talán legfontosabb eleme éppen ez. Fürcht Pál nem kívülállóként találgat arról, mi történhetett márciusban. Lemondásáig ő vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget, vagyis a magyar ügyészi szervezet egyik legfontosabb nyomozati egységét. Irányítása alatt több kiemelt, politikailag érzékeny büntetőügyben folyt nyomozás.
Fürcht azt állítja, hogy az aranykonvojügyben levont következtetései nem sajtóhírekből származnak, hanem azokból a bizonyítékokból, amelyekbe főügyészként betekintése volt. Nyílt levelében külön hangsúlyozta: amikor ezekről az eseményekről tudomást szerzett, még hivatalban volt, ezért közvetlenül láthatta a nyomozati anyagokat.
A nyomozók májusra jutottak súlyos következtetésre
Fürcht beszámolója szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusára arra a következtetésre jutottak, hogy az aranykonvojügy eredeti büntetőeljárása politikailag kreált ügy lehetett. Erről jelentést készítettek, amely Fürchthöz került. A főügyész azt írta, hogy jelentéstételi kötelezettségének megfelelően továbbította az információkat a legfőbb ügyésznek, a legfőbbügyész-helyettesnek és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek.
Fürcht ezt pályafutása egyik legnehezebb pillanatának nevezte. A helyzet azért is volt különösen kényes, mert a nyomozók állítólag nem csupán a titkosszolgálati vagy rendőri vezetők szerepét akarták tisztázni, hanem azt is, hogyan születhetett meg legfelső szinten az akcióra vonatkozó döntés.
Az ukránokat megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre
Az aranykonvojügy önmagában is országos botránnyá vált a súlyos körülmények miatt. Az akció során olyan ukrán állampolgárokat fogtak el, akik nagy összegű készpénzt és befektetési aranyat szállítottak Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába. A hivatalos ügyészségi tájékoztatás szerint Hajdu János, a TEK akkori főigazgatója március 4-én eligazítást tartott az akcióban részt vevő vezetőknek, és utasítást adott az ukránok elfogására, megbilincselésére és látásukat akadályozó textília alkalmazására.
Hajdu Jánost később jogellenes fogva tartás bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó ügyészség. Fürcht ennél is tovább ment. Nyílt levelében azt írta, hogy a fogvatartottak között volt, akit meztelenre vetkőztettek, illetve olyan személy is, akinek állítása szerint ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől rosszul lett, és kórházba kellett szállítani.
Fürcht szerint egy irányítási törzs is jelen volt
A volt főügyész azt is állítja, hogy az akció helyszínén titkosszolgálati felső vezetőkből álló irányítási törzs működött. Fürcht szerint ebben a körben ott volt Szathmáry Zoltán későbbi legfőbbügyész-jelölt testvére is. Szathmáry Zoltán jelölése éppen az aranykonvojügy miatt került rendkívül kellemetlen helyzetbe. A Parlament hétfőn nem választotta meg legfőbb ügyésznek, miután nyilvánosságra került, hogy testvére szerepe is felmerült az ügyben.
Baka András köztársasági elnök a sikertelen szavazás után azt mondta, hogy tudott a testvér érintettségéről, ugyanakkor álláspontja szerint a kép árnyaltabb annál, mint ami a sajtóban megjelent.
Fürcht erre válaszolt most
A nyílt levél lényegében Baka András hétfői megszólalására adott válasz. A köztársasági elnök nemrég az ENSZ Közgyűlése előtt arról beszélt, hogy a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Fürcht azt írta: ezzel teljes mértékben egyetért. Szerinte pontosan ezért kellett volna lehetővé tenni, hogy a nyomozó ügyészek akkor is vizsgálódjanak, ha az ügy során a legfőbb ügyész, helyettese, magas rangú ügyészségi vezetők, titkosszolgálati vezetők vagy más befolyásos személyek szerepe merül fel.
Fürcht Pál nyílt levelének talán egyik legsúlyosabb része nem is közvetlenül Orbán Viktorról szól. A volt főügyész azt állítja, hogy miután májusban jelentette a nyomozók megállapításait a feletteseinek, utasítást kapott arra, hogy bizonyos ügyészségi felső vezetőket még tanúként se hallgathassanak ki. Fürcht ezt úgy fogalmazta meg: a jelentése után „irányba állították”. Azt írta, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetőinek szerepét nem engedték megfelelően vizsgálni, és Szathmáry Zoltán testvérének felelősségével kapcsolatban sem folytathatták úgy a nyomozást, ahogyan ő szükségesnek tartotta volna. Fürcht szerint ez ellen szóban és írásban is tiltakozott.
Állítása szerint mindennek hivatalos nyoma van
Ez azért különösen figyelemre méltó, mert Fürcht nem pusztán azt állítja, hogy valamikor egy folyosón vagy telefonon tiltakozott. A volt főügyész szerint az ügyészségen közokiratba foglalt dokumentumok bizonyítják, hogy kifogásolta a nyomozás korlátozását. A dokumentumokhoz azonban állítása szerint csak a legfőbbügyész-helyettes engedélyével lehetne hozzáférni. Ha ilyen iratok valóban léteznek, és később a nyilvánosság vagy egy hivatalos vizsgálat elé kerülnek, fontos szerepet játszhatnak Fürcht mostani állításainak ellenőrzésében.
Ezért mondott le júniusban
Fürcht Pál június 8-án mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. Akkor még nem volt nyilvánosan ismert minden részlet arról, mi vezetett a döntéséhez. Most azt írta, hogy nem menekülésből távozott, hanem azért, mert számára már nem volt vállalható a kialakult helyzet. Két nappal később főügyésztársait is tájékoztatta arról, milyen problémákat látott az aranykonvojügy kezelésében és az ügyészségen belüli működésben.
Szerinte ekkor még szó sem volt arról, hogy Baka András lesz a következő köztársasági elnök, és arról sem tudhatott, hogy hónapokkal később éppen Szathmáry Zoltánt jelölik majd legfőbb ügyésznek.
A fegyelmi eljárás időzítését is különösnek tartja
A történetnek van még egy kifejezetten furcsa szála. Fürcht ellen szeptember 9-én fegyelmi eljárást indítottak amiatt, hogy június 10-én milyen belső dokumentumokat és információkat osztott meg főügyésztársaival. Fürcht arra hívta fel a figyelmet, hogy a fegyelmi eljárást éppen a három hónapos határidő lejárta előtti utolsó napon indították meg. Azt állítja, nem értette, miért vártak szeptemberig, ha valóban egyértelmű fegyelmi vétséget követett el júniusban.
A volt főügyész saját következtetése szerint ennek köze lehetett ahhoz, hogy addigra kiderülhetett: Szathmáry Zoltán lesz a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltje. Ez azonban Fürcht feltételezése, nem bizonyított tény.
Magyar Péter szerint újabb kihallgatások következhetnének
A nyílt levélre Magyar Péter is reagált. Szerinte Fürcht Pál állításai olyan súlyosak, hogy azok alapján további kihallgatásoknak kellene következniük az aranykonvojügyben. Magyar azt is felvetette, hogy Orbán Viktor szerepének tisztázása érdekében a volt miniszterelnök meghallgatása is indokolt lehet. Ez természetesen a jelenlegi miniszterelnök politikai és jogi álláspontja. Arról, hogy kit kell tanúként vagy gyanúsítottként kihallgatni, nem a kormányfő, hanem a nyomozó hatóság és az ügyészség dönthet a bizonyítékok alapján.
A Fidesz teljesen másként értékeli az ügyet
A Fidesz Fürcht levelének nyilvánosságra kerülése után visszautasította azt az értelmezést, hogy az ukrán pénzszállítók feltartóztatása miatt az Orbán-kormánynak magyarázkodnia kellene. A párt álláspontja szerint az akkori hatósági fellépést nem támadni, hanem elismerni kellene, és politikai támadásként értékelték a volt miniszterelnök szerepének felvetését. A Legfőbb Ügyészség korábban azt közölte, hogy az aranykonvojügyben sem a korábbi, sem az új kormánnyal nem tartott kapcsolatot, és az ügy körülményeit teljes körűen vizsgálja.
A Fürcht által most részletezett állítások azonban éppen azt vetik fel, hogy a nyomozóknak azt is meg kellene vizsgálniuk, mi történt az akciót megelőző napokban a kormányzati, titkosszolgálati és ügyészségi vezetők között.
A hatóság már korábban is talált vizsgálandó problémát
Az aranykonvojügy tehát nem csupán Fürcht Pál mostani nyílt levelére épül. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség már korábban több mint harminc embert hallgatott ki tanúként, adatokat és iratokat szerzett be, majd Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját gyanúsítottként hallgatta ki jogellenes fogva tartás miatt. Az ügyészség hivatalos közlése szerint a gyanú alapján Hajdu utasítást adott arra, hogy az ukrán állampolgárokat elfogják, megbilincseljék és látásukat akadályozó textíliával állítsák elő. A nagy kérdés most az, hogy ez az utasítás honnan indult.
És Fürcht szerint erre már volt válaszuk
Ezért robbanhat ekkorát a volt főügyész mostani levele. Fürcht nem úgy fogalmazott, hogy szerinte „elképzelhető” Orbán Viktor szerepe, vagy hogy politikailag ő viselné a felelősséget. Azt írta: a nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy Orbán Viktor személyesen adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak. Ez rendkívül komoly állítás egy volt miniszterelnökről. Ugyanakkor továbbra is Fürcht beszámolója arról, mit mutattak szerinte a májusig összegyűjtött bizonyítékok. A teljes bizonyítási anyag nem nyilvános, ezért kívülről jelenleg nem lehet függetlenül megállapítani, pontosan milyen dokumentum vagy vallomás támasztja alá ezt a következtetést.
A történet ezzel messze nem ért véget
A nyílt levél után most az lehet az egyik legfontosabb kérdés, hogy a nyomozó ügyészség meghallgatja-e Fürcht Pált az általa elmondottakról, beszerzi-e az általa említett belső iratokat, és megvizsgálja-e a politikai és ügyészségi felső vezetők szerepét. A volt főügyész azt állítja, hogy korábbi jelzései ellenére őt máig nem hallgatták meg érdemben mindarról, amit az aranykonvojügyben tapasztalt. Most azonban már nyilvánosan, névvel, dátumokkal és konkrét állításokkal tette le az asztalra a történetét.
Ez már nem egy névtelen forrás története
Az Orbán Viktor szerepéről szóló állítás súlyát leginkább ez adja. Nem egy ismeretlen informátor beszél, hanem az a volt főügyész, akinek vezetése alatt az ügyet vizsgáló nyomozó ügyészek dolgoztak. Fürcht Pál négy éven át vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget, majd az aranykonvojügy körüli belső konfliktusok után mondott le. Most azt állítja, hogy főügyészként olyan bizonyítékokat látott, amelyek Orbán Viktorhoz vezették vissza az akció elrendelését.
Ez még nem ítélet, és önmagában nem bizonyítja Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét. De olyan állítás, amelyet a forrásának korábbi pozíciója miatt aligha lehet egyszerű politikai szólamként lesöpörni az asztalról. A következő lépés most a nyomozó hatóságokon múlik: kiderülhet, hogy Fürcht Pál állításait milyen bizonyítékok támasztják alá, kiket hallgatnak meg az ügyben, és végül meddig vezet az aranykonvoj történetének eddig feltárt parancsnoki lánca.
