Nem fogadta el a kormány a több ezermilliárdos útépítési ajánlatokat
Eredménytelenül zárul az M86-os és az M87-es gyorsforgalmi utak megépítésére kiírt koncessziós eljárás, miután a pályázók a korábban kalkulált összegnél jóval magasabb ajánlatokat nyújtottak be – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A tárcavezető közlése szerint a 30 éves időszakra vonatkozó rendelkezésre állási díjat az előző minisztériumi vezetés 1488 milliárd forintra becsülte. Ehhez képest a Szíjj László érdekeltségéhez sorolt Lumen Magántőkealap 2033 milliárd forintos, míg a Mészáros Lőrinchez köthető Mészáros és Mészáros 2277 milliárd forintos ajánlatot tett.
Ez azt jelenti, hogy az egyik pályázat körülbelül 36, a másik pedig 53 százalékkal haladta meg a minisztérium által korábban elfogadhatónak tartott összeget.
Vitézy Dávid szerint ilyen mértékű költségtúllépés mellett a hatályos szabályok alapján nem lehetett eredményesnek nyilvánítani az eljárást. A miniszter úgy fogalmazott, természetes döntésnek tartja, hogy a kormány nem vállalta a jelentősen megemelt költségeket.
Egyelőre nem épülnek meg a tervezett formában az utak
Az M86-os és az M87-es fejlesztése különálló beruházásként szerepelt, ugyanis a két útszakasz nem került be a korábban létrehozott nagy autópálya-koncesszióba. Emiatt az előző kormány önálló tendert írt ki a Szombathely térségében összekapcsolódó úthálózat megépítésére.
Mivel azonban a koncessziós eljárásban egyik ajánlattevővel sem kötnek szerződést, a beruházás a meghirdetett konstrukcióban nem indulhat el.
Vitézy arra is emlékeztetett, hogy a Kőszeg, Szombathely és Körmend közötti gyorsforgalmi kapcsolat megépítését már 2015-ben megígérték. Később, 2019-ben még arról volt szó, hogy az út 2026-ra elkészülhet, a fejlesztés azonban nem jutott el a kivitelezésig.
A miniszter állítása szerint a programot 2022-ben állították le, majd a 2026-os választási kampány idején indították újra a koncessziós pályázatot.
Politikai vita alakult ki a beruházás körül
Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésében Ágh Péter korábbi államtitkárt is bírálta, aki számon kérte a kormányon az útépítés elmaradását. A miniszter szerint visszás, hogy éppen egy olyan politikus követeli a fejlesztést, aki az előző ciklusban Lázár János beruházási államtitkáraként dolgozott, a projekt mégsem indult el.
Vitézy azt is hangsúlyozta, hogy a választók szerinte nem adtak felhatalmazást arra, hogy a kormány a korábban becsült árnál több mint ötven százalékkal drágábban rendeljen meg egy újabb gyorsforgalmi útszakaszt.
A tárcavezető kijelentése alapján a kabinet továbbra is szükségesnek tartja a nyugat-magyarországi közlekedési kapcsolat fejlesztését, a mostani ajánlatokat azonban azok magas költsége miatt nem fogadták el. Egyelőre nem ismert, hogy a beruházást mikor, milyen finanszírozási formában és milyen új feltételekkel próbálhatják ismét elindítani.