Három hónapig nem léphet be az Országgyűlés épületeibe Bohár Dániel és az ügyben érintett stábtagok. A döntést Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke hozta meg egy parlamenti vizsgálat lezárása után.
Bohár Dániel azt állította követőinek, hogy azért tiltották ki, mert politikusokat kérdezett. A parlament sajtóirodájának tájékoztatása szerint azonban nem ez történt.
A vizsgálat azt állapította meg, hogy Bohár nem rendelkezett a sajtómunkához szükséges jogosultsággal. A Fidesz-frakció vendégeként jutott be az épületbe, majd ott interjúkat készített és médiatartalmat gyártott.
Ez elsőre talán csak egy belső parlamenti ügynek tűnik. Mégis fontos kérdést vet fel: ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e mindenkire, aki politikusokat kérdez és tartalmat készít az Országházban?
Nem sajtóbelépővel ment be a Parlamentbe
A parlamenti vizsgálat több képviselő és újságíró panasza után indult el. A rendelkezésre álló felvételek és nyilatkozatok alapján azt vizsgálták, milyen jogcímen dolgozott Bohár Dániel az Országházban.
A parlament sajtóirodájának közlése szerint Bohár és munkatársai nem rendelkeztek sajtóbelépővel. A Fidesz-frakció vendégeként, fotós munkatársként jutottak be az épületbe.
Bent azonban kormánytagokat, államtitkárokat és országgyűlési képviselőket szólítottak meg. Követték őket, kérdéseket tettek fel, interjúkat kezdeményeztek, majd a felvételekből közösségi médiás tartalmakat készítettek.
A parlament szerint ez már sajtótudósítói tevékenységnek számít. Ilyen munkát pedig az Országgyűlés épületeiben csak megfelelő sajtóbelépővel lehet végezni.
Nem a kérdések miatt járt a kitiltás
Bohár Dániel a döntést úgy értékelte, hogy három hónapra azért tiltották ki, mert kérdéseket tett fel a kormány politikusainak.
A parlamenti indoklás szerint azonban nem a kérdések tartalma és nem is a megszólított politikusok személye számított. A probléma az volt, hogy vendégbelépővel végeztek olyan munkát, amelyhez sajtóakkreditáció kellett volna.
A sajtóiroda szerint a vendégként történő belépés nem használható arra, hogy valaki megkerülje a parlamenti tudósításra vonatkozó szabályokat.
Az ügyben a Fidesz-frakciót is megkeresték. A frakció „fotós kollégák beléptetésére” hivatkozott, és azt jelezte, hogy nehéznek tartják a jelenlegi szabályok betartását. Azt is javasolták, hogy a sajtó fogalmát terjesszék ki a politikai influenszerekre.
Három hónapra szól a döntés
Forsthoffer Ágnes rendészeti jogkörében eljárva három hónapos kitiltásról döntött. A rendelkezés Bohár Dániel mellett azokra a stábtagokra is vonatkozik, akik részt vettek a szabálytalannak minősített tevékenységben.
A döntés ideje alatt az érintettek nem léphetnek be az Országgyűlés épületeibe.
Ez nem jelenti azt, hogy Bohár Dániel máshol nem készíthet politikai videókat, vagy nem tehet fel kérdéseket. A korlátozás kizárólag a parlamenti belépésére vonatkozik.
Forsthoffer Ágnes szerint a szabályok mindenkire vonatkoznak
Forsthoffer Ágnes az ügy után részletes bejegyzésben indokolta álláspontját. A házelnök azt hangsúlyozta, hogy sem a megtévesztést, sem a szabályok tudatos kijátszását nem tartja elfogadhatónak.
Bejegyzésében szó szerint ezt írta:
„Legyen szó bármiről: határozottan elutasítom a trükközést, csalást, megtévesztését, a hazugságokat, a szándékos provokációt, a szabályok kijátszását, a méltatlan, etikátlan viselkedést és tisztességtelen kommunikációt!
Az emberek nem ezt érdemlik, és nem erre van igényük.
Napról napra közösen építjük fel azt a Magyarországot,
amely tiszteli, becsüli és nem csapja be polgárait,
ahol a szabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak,
ahol mindenkinek felelősséget kell vállalnia tetteiért,
ahol korrekt tájékoztatás zajlik és a közmédia sem hazudik többé.”
A házelnök üzenete egyértelmű volt. Szerinte nem lehet valakit újságírónak nevezni csak akkor, amikor az ehhez kapcsolódó jogokra szüksége van, miközben a szakmai és belépési szabályokat nem tartja be.
Újságíró vagy politikai influenszer?
Forsthoffer Ágnes külön kitért arra is, hogyan látja az újságírók és a politikai influenszerek közötti különbséget.
A bejegyzésben ezt írta:
„Mi a különbség az újságíró és a politikai influenszer között?
Az újságíró az a szakember, aki szakismeretekkel, nagy felelősséggel, a szakmai-etikai követelmények és a rá vonatkozó törvények maradéktalan betartásával, hatósági felügyelet mellett, kérdező-kutató munkával, objekív és hiteles tájékoztatást végez.
A politikai influenszer pedig az, aki jellemzően valamely politikai csoport érdekében -nem ritkán annak megbízásából- az emberek véleményének tudatos és irányított befolyásolása céljából közösségi média tartalmakat gyárt. (Sokan közülük sajnos minden erkölcsi alapértéket és normát figyelmen kívül hagyva.)”
A különbségtétel várhatóan tovább erősíti a vitát. A közösségi médiában dolgozó politikai tartalomkészítők ugyanis gyakran újságíróként vagy riporterként hivatkoznak magukra, miközben nem feltétlenül tartoznak hagyományos szerkesztőséghez.
A sajtóigazolvány önmagában nem minden
Fontos pontosítás, hogy Magyarországon nem kizárólag egy sajtóigazolvány tesz valakit újságíróvá. A parlament azonban saját belépési és tudósítási szabályokat alkalmaz.
Az Országgyűlés épülete különleges munkaterület. A sajtómunkához akkreditáció, előzetes regisztráció és érvényes sajtóbelépő szükséges.
A szabály nem azt dönti el, ki tehet fel politikai kérdéseket az országban. Azt határozza meg, hogy ki, milyen jogcímen és milyen feltételekkel végezhet rendszeres sajtómunkát a Parlament falain belül.
A hatályos házelnöki rendelkezés alapján az épületbe vendégként belépő személy nem használhatja fel a belépését sajtótevékenység végzésére.
A politikusnak joga van nemet mondani
A cikk alapjául szolgáló beszámoló szerint az ügyben az is szerepet játszott, hogy az influenszer nem minden esetben tartotta tiszteletben az interjú visszautasítását.
Egy politikus közszereplő, ezért számolnia kell a sajtó kérdéseivel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden helyzetben köteles kamerába beszélni vagy interjút adni.
Az újságíró felteheti a kérdést, rögzítheti a visszautasítást, és beszámolhat arról, hogy nem kapott választ. A tartós követés, a személyes határok figyelmen kívül hagyása vagy a mesterségesen előidézett konfliktus viszont már etikai problémákat vethet fel.
A döntés nem maradt politikai vita nélkül
Bohár Dániel és a vele szimpatizáló felületek a történteket a szólásszabadság korlátozásaként értékelték.
Mások szerint viszont a döntés éppen azt mutatja, hogy az Országházban ugyanazoknak az eljárási szabályoknak kell megfelelnie minden tartalomkészítőnek, politikai oldaltól függetlenül.
A kérdés tehát nemcsak Bohár Dániel személyéről szól. Arról is szól, hogy miként változtatja meg a közösségi média a politikai tájékoztatást.
Ma már egy influenszer akár nagyobb közönséget is elérhet, mint egy hagyományos szerkesztőség. Ezzel azonban nagyobb felelősség is jár. A követőknek ugyanis joguk van tudni, hogy független tájékoztatást vagy egy politikai közösség érdekeit szolgáló tartalmat látnak.
A parlamenti sajtószabályokat is újraértékelhetik
A Fidesz-frakció felvetése alapján később napirendre kerülhet, hogy a parlamenti szabályok miként kezeljék a politikai influenszereket és az önálló közösségimédia-tartalomkészítőket.
A jelenlegi szabályok elsősorban a hagyományos sajtó működésére épülnek. Közben egyre több olyan szereplő készít közéleti tartalmat, aki nem televízió, rádió, újság vagy bejegyzett hírportál munkatársa.
Egy esetleges változtatásnak azonban világos garanciákat kellene tartalmaznia. Nem lenne szerencsés, ha politikai kapcsolatok alapján bárki korlátlanul dolgozhatna vendégbelépővel, miközben a szabályosan akkreditált újságírókra szigorú feltételek vonatkoznak.
Forsthoffer Ágnes nem engedett a nyomásnak
A házelnök bejegyzése alapján a döntést nem kívánja visszavonni pusztán azért, mert az ügy politikai támadásokat váltott ki.
Úgy fogalmazott, olyan országot szeretnének építeni, ahol a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. Aki pedig kiskaput keres, annak számolnia kell a következményekkel.
A történetnek lehet még folytatása. Bohár Dániel közölte, hogy a kitiltás ellenére továbbra is kérdezni fogja a politikusokat. Az viszont már biztos, hogy ezt három hónapig nem teheti meg az Országgyűlés épületeiben.
Szerinted indokolt volt a három hónapos kitiltás, vagy túl szigorú döntés született? Írd meg kommentben.