Szorul a hurok Orbánék körül:Kezdeményezték a Fidesz beruházásához kapcsolódó titkosítások feloldását!
Teljesen átláthatatlan volt eddig a Budapest–Belgrád-projekt
Újabb fontos fordulat jöhet a Budapest–Belgrád-vasútvonal ügyében, amely az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott beruházása lett Magyarországon. A projekt körül régóta rengeteg kérdés merült fel, miközben nagyjából 1000 milliárd forintos hitelt vett fel rá az Orbán-kormány. A pontos összeget, a részletes feltételeket és a háttérmegállapodásokat azonban mindmáig nem ismerheti meg teljes egészében a nyilvánosság, mivel az ügy dokumentumait titkosították. Most viszont az új kormány hivatalosan is
kezdeményezte a beruházással kapcsolatos titkosítás feloldását,
ami komoly lépés lehet az átláthatóság felé. A folyamat azonban nem csak magyar döntés kérdése, mert a titkosítás feloldásához a kínai fél belegyezésére is szükség van. Erről Vitézy Dávid közlekedési miniszter számolt be a Facebook-oldalán, miután egyeztetett Gong Tao úrral, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetével.
Vitézy Dávid közölte, hogy hivatalosan is elindították a folyamatot
A miniszter részletesen beszámolt arról, hogy a megbeszélésen a Budapest–Belgrád-beruházás aktuális feladatai kerültek napirendre. A vonal már majdnem elkészült, a tehervonatok már használják a pályát, de a személyszállítás elindításához még fontos biztonsági tesztekre van szükség. A legfontosabb kérdés jelenleg a vonatbefolyásoló rendszer működése, amely még tesztelés alatt áll.
„A tegnapi napon megbeszélést folytattam Gong Tao úrral, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetével a Budapest-Belgrád beruházás aktuális feladatairól. A projekt a két ország által kötött kétoldalú megállapodás alapján zajlik, ezért nélkülözhetetlen az állami szintű egyeztetés a két fél között. Maga beruházás már majdnem elkészült, a pályát tehervonatok már használják, de a vonatbefolyásoló rendszer még jelenleg is tesztelés alatt áll. Egyetértettünk abban, hogy a legfontosabb közös cél, hogy a hazai és európai előírások szerinti biztonsági garanciák mellett, a vonatbefolyásoló rendszer alapos tesztelése után, de a lehető leghamarabb elindulhasson a személyszállítás a vonalon.
A megbeszélés során tájékoztattam a nagykövet urat arról, hogy a kormány döntése alapján hivatalosan is kezdeményeztük a beruházással kapcsolatos titkosítás feloldását, melyhez a kínai fél belegyezésére is szükség van”
– írta a miniszter.
A beruházás körül évek óta sorra jöttek a problémák
A Budapest–Belgrád-vasútvonal ügye már a 2014-es bejelentés óta vitákat vált ki. Az átadás időpontját többször módosították, a költségek folyamatosan nőttek, és több szakmai kérdés is felmerült a kivitelezéssel kapcsolatban. A kínai szabványok alkalmazása körül szintén voltak problémák, miközben a magyar szakasz elkészülése jóval lassabban haladt, mint ahogy azt korábban ígérték.
A projekt egyik legsúlyosabb bírálata az volt, hogy a szükséges aluljárók több helyen nem épültek meg, emiatt bizonyos szakaszok
erősen balesetveszélyesek.
Ez különösen azért váltott ki komoly felháborodást, mert egy ekkora értékű beruházásnál alapvető elvárás lenne, hogy a biztonsági feltételek minden részletre kiterjedjenek. A közvélemény számára ráadásul mindmáig nem világos, pontosan milyen feltételekkel vállalta Magyarország ezt a hatalmas pénzügyi terhet.
A szerb szakasz gyorsabb lett, a magyar rész viszont drágább és lassabb
A beruházás egyik legfurcsább részlete, hogy Magyarországon teljes mértékben kínai hitelből épült a projekt, miközben a nem uniós Szerbia EU-s hitelt is igényelt
a kedvezőbb kamatok miatt.
Ez önmagában is sok kérdést vet fel, hiszen a magyar állam egy óriási, nagyjából 1000 milliárd forintos hitellel vágott bele a fejlesztésbe, miközben a feltételek hosszú ideig titokban maradtak. Közben a szerb szakaszon már jóval korábban elindult a személyszállítás 200 km/órás sebességgel, míg a magyar szakasz maximális sebessége 160 km/óra.
A titkosítás feloldásának kezdeményezése ezért nem pusztán politikai bejelentés, hanem egy olyan ügy kezdete lehet, amely végre megmutathatja, pontosan milyen szerződések, költségek és vállalások állnak a beruházás mögött. Ha a kínai fél is belegyezik, a nyilvánosság közelebb kerülhet ahhoz, hogy megtudja, miért lett ennyire drága, ennyire lassú és ennyire vitatott ez a projekt.