A választások után a köztársasági elnök legkésőbb május 12-ig hívja össze az új parlament alakuló ülését, amelyen a képviselők leteszik az esküt, és megválasztják a törvényhozás tisztségviselőit. Ugyancsak az alkuló ülésen tesz javaslatot az államfő a miniszterelnök személyére, akinek a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének voksa szükséges.
A törvény alapján az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap egészen pontosan: május 4-e.
Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új összetételű Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart.
Az Országgyűlés alakuló ülése
Az új parlament első ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról, majd ezt követően az NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről.
Miután a mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a képviselők igazolják megbízatásukat, leteszik az esküt, amellyel hivatalosan is megkezdik munkájukat.
Ezután az új Országgyűlés megválasztja elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Elvileg már az alakuló ülésen megalakulhatnak az állandó bizottságok, de erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet, mint ahogy ez történt 1998-ban, 2006-ban és 2018-ban. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) természetesen a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.
Az ügyvezető kormány hatásköre
Az Alaptörvény alapján az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, és ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Vagyis a korábbi kabinet az újonnan felálló kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét,
nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, és rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
A korábbi miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, de már miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére nem tehet javaslatot, és rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
A miniszterelnök megválasztása
Az alakuló ülés egyik legfontosabb döntése az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. Az államfő indítványáról nyílt szavazással döntenek: a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép.
Az Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulása között általában két-három hét telik el:
- 1998-ban az első Orbán kormány július 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: június 18.)
- 2002-ben a Medgyessy-kormány május 27-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 15.)
- 2006-ban a második Gyurcsány-kormány június 9-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 16.)
- 2010-ben a második Orbán-kormány május 29-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 29.)
- 2014-ben a harmadik Orbán-kormány június 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 6.)
- 2018-ban a negyedik Orbán-kormány május 18-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 8.)
- 2022-ben az ötödik Orbán-kormány mákjus 24-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 2.)
Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.