A bejelentés óta egyre nagyobb a találgatás arról, kik számíthatnak a 14. havi nyugdíjra, és kik maradhatnak ki belőle. A kormány elképzelései szerint a plusz juttatás nem jár automatikusan mindenkinek: a jogosultságot a nyugdíj összege, a nyugdíjas jövedelmi viszonyai és életkörülményei alapján határozzák majd meg.
Lázár János korábban világosan fogalmazott:
„A 14. havi nyugdíj célja nem az, hogy mindenki egyformán kapjon, hanem az, hogy a legkisebb nyugdíjakat kiegészítsük, és méltó megélhetést biztosítsunk az időseknek.”
Ennek alapján a támogatás nem mindenkinek jár majd automatikusan, sőt több csoport is kimaradhat a rendszerből.
Akik várhatóan nem kapják meg a 14. havi nyugdíjat: Magas jövedelmű nyugdíjasok: akik átlag feletti vagy kiemelkedően magas nyugdíjban részesülnek. Ideiglenes vagy rokkantsági ellátottak: a 14. havi juttatás kizárólag az állandó nyugdíjasokat érinti. Külföldi nyugdíjrendszerből ellátást kapók: akik nem Magyarországról kapják a nyugdíjukat, kimaradnak.
Résznyugdíjasok és tartósan külföldön élők: számukra sem lesz elérhető a plusz egyhavi támogatás.
ÍGY JUTHATNAK HOZZÁ A JOGOSULTAK:
Fontos hangsúlyozni, hogy a 14. havi nyugdíj nem jár majd automatikusan, és kifizetése a gazdaság teljesítményétől függ. A kormány jelezte: a plusz juttatás a GDP-növekedéshez és a költségvetés mozgásteréhez lesz kötve. Vagyis ha a gazdasági helyzet romlik, a kifizetést akár el is halaszthatják.
Ez azt jelenti, hogy még a jogosultak sem lehetnek teljesen biztosak abban, mikor és milyen formában kapják meg a 14. havi összeget. Az eddig kiszivárgott információk szerint a juttatás elsősorban az alacsony és közepes összegű, magyarországi nyugdíjban részesülőket érinti majd kedvezően.
A 14. havi nyugdíj egyelőre csupán terv, a részleteket a kormány várhatóan 2025 végén hozza nyilvánosságra. Egy dolog azonban már most biztosnak tűnik: nem mindenki számíthat rá, és a kifizetés időpontját, illetve mértékét nagyban befolyásolja a gazdaság teljesítménye.