Vlagyimir Putyin egyszerre próbált kemény és békülékeny lenni Szocsiban: miközben az orosz hadsereget a világ legerősebbjének nevezte, az ukránokat a megadásra biztatta. Az európai vezetőket ostorozta, Orbán Viktort viszont kivételként dicsérte.
A hagyományoknak megfelelően idén is beszédet mondott, majd újságírói kérdésekre válaszolt Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitaklub éves rendezvényén, Szocsiban. Kosztur András geopolitikai elemző szerint magára az eseményre, és különösen az orosz elnök beszédére úgy is lehet tekinteni, mint a néhány évente megújított orosz külpolitikai doktrína élő, az aktuális helyzetre is reagáló kommentárjára.
Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
A lapunknak nyilatkozó Kosztur András emlékeztetett rá, hogy az orosz elnök a Valdajon olykor egészen friss eseményekre is reagál – tavaly például Donald Trump újraválasztásához gratulált –, alapvetően azonban stratégiai szemléletű előadást tart, és válaszait az adott problémák mélyebb gyökereinek feltárására való törekvés jellemzi.
Putyinra egyébként is jellemző, hogy alapos felkészültségről és mély történelmi-kulturális ismeretekről árulkodó módon reagál egy-egy kérdésre. A külpolitikai fókuszú Valdaj különösen jó alkalmat nyújt számára, hogy ilyen kitérőket tegyen. Idén például Puskin egy verséből is idézett egy hosszabb részletet, amelyre állítása szerint néhány napja bukkant és az 1812-es borogyinói csatáról szól
– hívta fel a figyelmet az elemző.
Putyin odaszúrt a NATO-nak
Kosztur András elmondta: Putyin beszéde nem tartalmazott túl sok újdonságot, lényegében megerősítette azt, ami az elmúlt években többször is hallható volt tőle:
Oroszország a többpólusú – ezúttal policentrikusnak nevezett – világrend mellett áll, amelyben nincsenek hegemónok, az országok egyenlő és kölcsönösen előnyös viszonyt ápolnak egymással. A konfliktusokat nem diktátumokkal, hanem kompromisszumokkal rendezik. Az egész emberiséget érintő problémákra nem külön, hanem együtt keresik a megoldást.
Az elemző megjegyezte, hogy az elmúlt években természetesen elsősorban Putyin ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja keltette a legnagyobb érdeklődést, amelynek most több kérdés is különös aktualitást adott:
Egyrészt az Egyesült Államok újabban keményebb retorikája – amely már-már a Biden-adminisztráció stílusát idézi, igaz, egyelőre csak szavakban, nem tettekben –, másrészt az európai drónpánik és egy orosz olajat szállító tankerhajó elfogása a francia partok közelében határozták meg a légkört. Putyin mindeközben higgadtan reagál Trump kirohanásaira, az amerikai érdekeket egyenesen képviselő elnökként dicsérve őt, akit a látszat ellenére kellemes beszélgetőpartnernek tart.
Kosztur András rámutatott: az orosz elnök hangsúlyozta, hogy érdekelt az amerikaiakkal való kapcsolatok teljes helyreállításában. A papírtigrises kijelentésre reagálva először azt mondta, hogy ha Oroszország papírtigris, akkor az ellene küzdő NATO még rosszabbul fest. Másrészt pedig felvetette, hogy Trump talán ironizált, amikor úgy fogalmazott: ha Oroszország papírtigris, akkor bánjanak el vele azok, akik akarnak.
Az elemző szerint Putyin továbbra is kerüli a szócsatákat amerikai kollégájával; a közösségi médiában zajló küzdelmek inkább Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökre maradtak, aki kevésbé válogatós a kijelentéseiben. Az európai fejleményekkel összefüggésben Putyin a drónok kérdését elviccelte, a később útjára engedett tankerhajó ügyét pedig kalózkodásnak nevezte. Mindkét esettel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az európai vezetők az orosz veszélyre hivatkozva próbálnak egységet mutatni, miközben így terelik el a figyelmet a romló gazdasági és társadalmi helyzetről.
Hátborzongató kijelentés az atomfegyverekről
Vlagyimir Putyin „együttérzőnek” mutatkozó stílusban szólt Ukrajnáról és az ukrán népről, azonban az ukrán katonákat dezertálásra és megadásra biztatta. A fronthelyzetről úgy vélekedett: az ukrán hadsereg számára elsősorban a létszámhiány jelent majd problémát. Kifejezte azzal kapcsolatos reményeit, hogy ezt az ukrán vezetés is belátja, és mielőbb tárgyalóasztalhoz ülnek.
Az orosz elnök felszólalása – mind beszéde, mind válaszai – magabiztosságot tükrözött: az orosz hadsereget például a világ legharcképesebb erejének nevezte, de nélkülözte a fenyegető hangnemet. Figyelmeztette azokat, akik stratégiai vereséget akarnak mérni Oroszországra, hogy ez eddig senkinek sem sikerült, és szerinte ezután sem fog. Arra azonban nem utalt, hogy Oroszország bevetné atomfegyvereit. Ehelyett arról beszélt, hogy egy pontosabban meg nem nevezett ország atomfegyverkísérletre készülhet, és hozzátette: ha ez megtörténik, Oroszország is végrehajt egy hasonló kísérletet
– magyarázta Kosztur András.
Az orosz elnök hosszabban beszélt arról, hogy Oroszország érdekelt a stratégiai fegyvereket korlátozó egyezmények – elsősorban a New START – meghosszabbításában. „Mivel ezen a téren paritás áll fenn Moszkva és Washington között, sőt bizonyos területeken Oroszország előrébb is jár, Putyin szerint ha az amerikaiak nem nyitottak a hosszabbításra, az oroszoknak az is megfelel” – mondta az elemző.
Azokra a hírekre reagálva, miszerint az Egyesült Államok csak akkor hosszabbítaná meg az egyezményeket, ha azokhoz Peking is csatlakozna, Putyin kijelentette: Kínát nem fogják győzködni, ha valaki be akarja vonni a kínaiakat, tegye meg maga.
Magyarországot kivételnek tartja az orosz elnök
Az orosz elnök viszonylag sokat beszélt Európáról, a magyar sajtó főként a Magyarországra és Orbán Viktorra vonatkozó kijelentéseit emelte ki.
Putyin szerint az európai vezetők többsége figyelmen kívül hagyja saját országának nemzeti érdekeit, és Oroszországgal való riogatással próbálja elfedni a felgyülemlett problémákat, hogy így őrizze meg hatalmát. Ugyanakkor egyre erősebbek a nemzeti érdekeket képviselő politikai erők: Franciaország és Németország mellett Orbán Viktort emelte ki, aki szerinte Magyarország vezetőjeként régóta ezt az álláspontot képviseli.
Putyin álláspontja szerint az európai országok többsége elfordult saját értékeitől, Magyarországot azonban kivételnek tartja: tavaly összeállított jegyzékében – amelyben a neoliberális értékeket valló államokat sorolta fel – nem szerepelt sem Magyarország, sem Szlovákia
– mutatott rá Kosztur András.
Hozzátette: Putyin Charlie Kirkről is megemlékezett mint a tradicionális értékek egyik védelmezőjéről.
Társadalmi kérdésekben az orosz elnök nem titkolja szimpátiáját a nyugati konzervatívok iránt. Felszólalása azt az álláspontot tükrözte, hogy a saját nemzeti érdekeiket nyíltan képviselő államokkal könnyebb megegyezni, mint azokkal, akik ideológiai köntösbe bújtatják pozíciójukat, kétértelműen fogalmaznak, és álláspontjukat univerzálisan követendőnek tekintik.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot egyébként Putyin azon országok között is megemlítette – Európából Szlovákia és Szerbia mellett – akik nem foglaltak állást az ukrajnai konfliktusban és annak békés rendezésében próbáltak segíteni.
Az orosz elnök Valdaj-beszédéből az látszik, hogy továbbra is kettős játékot játszik: katonai erőt fitogtat, de a kompromisszumok fontosságát is hangsúlyozza. A hallgatóságra bízva, melyik üzenet marad meg erősebben.