A klímaváltozás miatt Európában átlagosan 11 százalékkal nőhet a szupercellás viharok száma, különösen az Alpokban, valamint Közép- és Kelet-Európában. Ezek a ritka, de rendkívül pusztító zivatarok jégesővel, széllel és heves esővel súlyos károkat okoznak, és közvetlenül emberéleteket is veszélyeztetnek. A svájci kutatók új klímamodellje szerint a felmelegedés nemcsak a gyakoriságot, hanem a viharok intenzitását is fokozza majd.
A Berni Egyetem és az ETH Zürich Science Advances-ben publikált tanulmány szerint – amit a Portfolió összegzett – a klímaváltozás miatt Európa nagy részén egyre gyakoribbá és pusztítóbbá válhatnak a viharok. Ha a globális felmelegedés eléri a 3 Celsius-fokot, a szupercellák előfordulása átlagosan 11 százalékkal nőhet a kontinensen.
A leginkább az Alpok térsége, valamint Közép- és Kelet-Európa egyes részei lehetnek érintettek.
Ugyanakkor bizonyos régiókban – például az Ibériai-félszigeten és Délnyugat-Franciaországban –, akár csökkenhetnek is a kockázatok. Bár a szupercellák ritkák, a viharoknak csak kis részét teszik ki, hatásuk egyre nagyobb gondot okoz. Jégesővel, erős széllel és heves esővel súlyos károkat okoznak.
A szupercellás zivatarok a kontinens legpusztítóbb időjárási jelenségei közé tartoznak. Anyagi károkat, mezőgazdasági veszteségeket és közlekedési fennakadásokat okoznak, sőt közvetlenül emberéleteket is veszélyeztetnek.
A szupercellás viharok száma Európában 11 százalékkal nőhet
A szupercellák főként nyáron jelennek meg. A szokásos zivatarokkal szemben meleg, párás levegő forgó feláramlása jellemzi őket. Ez instabillá teszi a légkört, és erős szelet, heves esőt vagy jégesőt hoz. A különleges, forgó, felfelé irányuló légáramlás adja a szupercellák rendkívüli erejét és tartósságát. Míg a legtöbb vihar gyorsan elvonul, egy szupercella órákig is fennmaradhat, és hatalmas területet érinthet.
Ahogy már szó volt róla, a szupercellák Európában ritkák, mégis egyre nagyobb kihívást jelentenek. A jégeső, a szél és a heves eső komoly károkat okoz. Ezt az elmúlt években a biztosítók is megérezték. A szupercellás zivatarok legpusztítóbb időjárási jelenségei közé tartoznak. Az anyagi károk, a mezőgazdasági veszteségek és a közlekedési fennakadások mellett közvetlenül emberéleteket is veszélyeztetnek.
A határokon átnyúló viharészlelést nehezítik az európai országok eltérő radarhálózatai. Ezért kutatók új klímamodellt fejlesztettek. A svájci nemzeti tudományos alap támogatásával készült rendszer digitális térképezést használ a viharcellák szimulálására. Sokkal részletesebb képet ad a viharok kialakulásáról, mint korábban bármelyik módszer.
A projekt érezhetően javítja a szupercellás viharok előrejelzésének pontosságát. Van azonban korlátja: a modell nem tudja megjeleníteni a 2,2 kilométernél kisebb kiterjedésű és egy óránál rövidebb zivatarokat. A valóságnál kevesebb vihart mutat. A tanulmány szerint a legnagyobb növekedés a Baltikumban várható, de az Alpokban, valamint Kelet- és Közép-Európában is számottevő lehet a gyakoribbá válás.
A szimuláció az Alpokat jelöli meg a szupercellák fő gócpontjaként, különösen a Déli-Alpok térségét. Az óceánok és a sík területek felett ezzel szemben alacsony a kockázat. Az Alpok északi oldalán jelenleg egy szezonban körülbelül 38, a déli lejtőkön 61 szupercellás vihar fordul elő. Ha a globális felmelegedés eléri a 3 Celsius-fokot – a mostani 1,4–1,5 helyett –, ezek a számok 52, illetve 36 százalékkal nőhetnek.
Összességében a szupercellás viharok száma Európában átlagosan 11 százalékkal nőhet. Az aktivitás északkelet felé és magasabb hegyvidéki térségekbe is kiterjedhet. A felmelegedés további erősödése nemcsak a gyakoriságot növeli. Várhatóan a viharok intenzitása is fokozódik: több eső esik majd, nagyobb területen, a jégesőszemek is nagyobbra nőhetnek, és erősebb széllökések kísérhetik a zivatarokat.