Hamarosan orosz tengeralattjárók áraszthatják el az óceánokat. A napokban Oroszország elveszítette kulcsfontosságú repülőgép-hordozóját, azonban az elemzők szerint a nagyhatalom flottája ettől még nem gyengült meg, csak már nem a nagy anyahajókra, hanem a tengeralattjáró-hadviselésre helyezi a hangsúlyt, ami amúgy is korszerűbb megközelítése lehet a flottaépítésnek.
Augusztus eleji sajtóhírek szerint Oroszország végleg feladta flottája zászlóshajójának, a hányattatott sorsú Kuznyecov Admirálisnak a modernizálását, miután az orosz ipar csaknem tíz év leforgása alatt sem volt képes helyrekalapálni a negyvenéves repülőgép-hordozót. Az elöregedett hajót még 2017-ben küldték Murmanszkba javításra és felújításra, amely folyamat egyre csak húzódott, mert egyik szerencsétlenség követte a másikat.
- A hajó javítására szolgáló szárazdokk 2018-ban elsüllyedt.
- A következő évben súlyos tűz ütött ki a fedélzeten, amelyben legalább egy ember meghalt, és tíz megsérült.
- A történet 2021-ben pedig klasszikus kelet-európai fordulatot vett: az egyik hajójavító üzem igazgatóját letartóztatták, mert állítólag elsikkasztotta a javításokra szánt pénzt.
Mindennek tetejébe azzal, hogy 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen, Oroszország gyakorlatilag elvágta magát azoktól az ukrán gyáraktól, amelyek – a világon egyedül – kifejezetten olyan szovjet korszakbeli alkatrészekre és gépekre specializálódtak, amelyekre az anyahajónak szüksége lett volna.
A flotta nem gyengült
A szovjet monstrum nyugdíjazása kétségkívül nagy veszteség az orosz haditengerészetnek, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszország felhagyott a fegyverkezéssel a vizeken. Az orosz tengeralattjáró-terv rossz hír a Nyugatnak címmel közölt elemzést Elizabeth Braw, az Atlanti Tanács vezető munkatársa. A Foreign Policy hasábjain megjelentetett anyagban
a szakértő óva inti a Nyugatot attól, hogy a repülőgép-hordozó leszerelését úgy értelmezzék, hogy az orosz flotta meggyengült volna, A kreml terve már kész a repülőgép-hordozó pótlására.
Braw szerint Oroszország már évekkel ezelőtt felismerte, hogy egyszerűen nem tud versenyezni az Egyesült Államok repülőgép-hordozóival. Ezek az úszó légi támaszpontok Washington globális hegemóniáját biztosítják a hidegháború vége óta, de egyes orosz vélemények szerint az anyahajók csillaga már leáldozóban lehet.
Az orosz haditengerészetnek nincs szüksége klasszikus repülőgép-hordozókra. A repülőgép-hordozó már egy letűnt korszak része, hatalmas, drága szerkezet, amelyet modern fegyverekkel néhány perc alatt meg lehet semmisíteni
– mondja Szergej Avakjanc, az orosz csendes-óceáni flotta – már visszavonult – főparancsnoka.
A nyugalmazott katona elgondolását – mármint hogy a repülőgép-hordozók feleslegesek a nagy hatótávolságú rakéták és a lopakodó tengeralattjárók korszakában – valószínűleg a Kreml is osztja, ugyanis az utóbbi tíz évben nem a nagy anyahajók, hanem a tengeralattjárók gyártására fektette a hangsúlyt. Az orosz tengeralattjáró-flotta eddig is tekintélyt parancsoló méretekkel rendelkezett, az országnak összesen 64, víz alatti tevékenységre alkalmas hajója van, de az utóbbi tíz évben a védelmi minisztérium felszerelt további 13-at, és Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy további négy nukleáris meghajtású, Borej-osztályba tartozó tengeralattjárót gyártanak az elkövetkező időszakban. Az orosz elnök kulcsfontosságúnak nevezte a tengeralattjárók beszerzését.
Persze azért érdemes hangsúlyozni, hogy a tengeralattjáró-hadviselést történelmileg mindig a gyengébb fél folytatta, például a náci Németország ezzel ellensúlyozta a brit Királyi Haditengerészet elsöprő fölényét.
Mit csinálnak az orosz tengeralattjárók?
Az orosz tengeralattjárók több feladatot végeznek, főképp a sarkvidéki vizeken. Egyrészt az orosz geopolitikai doktrína az északi sarkvidék térségére kulcsfontosságú területként tekint a jövőbeli gazdasági és katonai rivalizálás szempontjából. A klímaváltozás miatt új hajózási útvonalak nyílnak meg, valamint új földgáz-, olaj- és más értékes ásványkincs-lelőhelyek válnak elérhetővé itt, ezért
Moszkva folyamatosan nagy erőkkel mozgolódik a környéken.
Másrészt a Kreml tengeralattjárói hírszerzési tevékenységet végeznek: feltérképezik a tengerfeneket és az ott húzódó nyugati kommunikációs kábeleket. Harmadrészt: folyamatos elrettentő erőként szolgálnak, tudatják, hogy készen állnak egy hosszabb tengeri konfliktusra is, mert övék a sarkvidék mélytengeri térségeiben a stratégiai fölény. Negyedrészt pedig
készenlétben állnak a NATO-val való összecsapásra.
Jelenleg az Egyesült Államok, Európa és Oroszország flottái körülbelül azonos méretűek, de mindegyikük bővítésre törekszik. Az Egyesült Államok NATO- és nem NATO-szövetségesei felismerték, hogy merre tart a tengeri hadviselés. Júniusban az Egyesült Királyság bejelentette, hogy 12 új, támadó tengeralattjárót szándékozik beszerezni, ami drámai növekedést jelent a Királyi Haditengerészet jelenlegi kilenc (2026-tól tizenegy) víz alatti hajóból álló flottájához képest. Eközben Németország hat darab új hajóval töltené fel flottáját. Ausztrália az Egyesült Államoktól rendelt ismeretlen mennyiséget Virginia-osztályú tengeralattjárókból.
Nem szabad alábecsülni Oroszországot
Elizabeth Braw szerint az orosz tengeralattjárók elsődleges feladata ma saját képességeik tesztelése és a NATO képességeinek felderítése.
De sokkal agresszívabb célokra is felhasználhatók – ezért a nyugati politikusok, tengerésztisztek és hírszerzési elemzők felelőssége, hogy kiderítsék, mégis mi a terve Putyinnak a rengeteg tengeralattjáróval.
Ezek között az agresszív felhasználási módok között szerepel, hogy a tengeralattjárókat egy esetleges konfliktus esetén az Egyesült Államok repülőgép-hordozók által védett taktikai csoportjai ellen vessék be aszimmetrikus eszközökként. Ezek a taktikai csoportok apró flották, amelyek rendszerint egy anyahajóból és több kisebb, kísérő hadihajóból állnak. A hordozó a repülőgépekkel védelmet biztosít a kisebb hajóknak, és a kísérő járművek is az anyahajónak. Alulról, a víz alól azonban ez a formáció is sebezhető lehet.
Braw emlékeztet, hogy Oroszország általában elsöprő szárazföldi erejére támaszkodott, de tengeri teljesítménye mindig is gyenge volt egy nagyhatalomhoz képest. Kezdve a japánok által 1905-ben a csuzimai csatában elszenvedett megsemmisítő vereségtől egészen az Ukrajna által 2022-ben elsüllyesztett Moszkva cirkálóig. Mindezek ellenére Oroszország még mindig fenyegetést jelent, és a tengeralattjárók nem hagyományos hadviselésből adódó ereje miatt valódi kihívója az Egyesült Államok hatalmának.