A stúdióban mindenki meglepődött a reakcióján Rubint Réka hosszú ideig kerülte, hogy nyilvánosan beszéljen az egészségi állapotáról, most azonban őszintén mesélt arról, min ment keresztül az elmúlt időszakban. A TV2 Mokka című műsorában már a beszélgetés elején elhangzott egy olyan mondata, amely egyszerre lepte meg és nevettette meg a stúdióban ülőket. A megszólalása gyorsan emlékezetes pillanattá vált, mert pontosan megmutatta, milyen lelkierővel próbál szembenézni a nehézségekkel.
Váratlan mondat az élő adásban
Amikor a műsorvezető, Váczi Gergő úgy fogalmazott:„Sugárzol, a boldogság, az életöröm…”Réka azonnal reagált, és egyetlen mondattal teljesen megfordította a hangulatot:„Pedig most nem is kapok sugarat!”A stúdióban rögtön nevetés tört ki, a műsorvezető pedig így válaszolt:„De jó, hogy ilyen jó a humorod. Amikor kimondtam, gondoltam is magamban, hogy jaj, de hülye vagyok!”A pillanat azért is volt különösen erős, mert egyszerre volt meghökkentő, őszinte és emberi.
A humor lett a kapaszkodója
A beszélgetésből világossá vált, hogy Rubint Réka számára a humor nem pusztán egy spontán reakció, hanem tudatos megküzdési forma is lett ebben az időszakban. A kezelések egyik legnehezebb és leglátványosabb következménye a hajhullás volt, amelyről szintén őszintén beszélt.„Amikor nagyon elkezdett hullani a hajam február közepén, akkor álltam a tükör előtt, csináltam egy szelfivideót, és mondtam, hogy »Hát, az az igazság, hogy ilyen ronda se voltam még soha«, mert olyan furcsa volt az egész. Viszont nézzük a dolgok jó oldalát: eddig 20 percig szárítottam a hajam, most ez két perc. Muszáj ebbe valamilyen humort vinni”Szavai sokakat megérintettek, mert megmutatták, hogyan próbálta a legnehezebb helyzetben is megtalálni a könnyebbséget.
Miért döntött úgy, hogy megszólal
A nyilvánosság előtt sokáig nem volt egyértelmű, mi zajlik az életében, a megjelenésében bekövetkezett változások azonban egyre több kérdést indítottak el. A paróka vagy a sapka viselése is feltűnt sokaknak, ezért végül úgy érezte, nem akar tovább hallgatni. Elmondása szerint a titkolózás idővel egyre nehezebbé vált számára, és amikor kimondta az igazat, szinte fellélegzett.„Mint egy kis galamb, kirepültem a ketrecemből!”Ez a mondat jól érzékeltette, milyen felszabadító volt számára, hogy végre nyíltan beszélhet a valóságról.