Több magyar állampolgár kimenekítését is megszervezték már a háborús feszültségtől egyre inkább lángba boruló Közel-Keleten. Miközben Irán és Izrael kölcsönösen támadják egymás fővárosát és stratégiai célpontjait, az evakuációs műveletek több ország részvételével, részben titokban, részben nemzetközi együttműködésben zajlanak. A helyzet drámai, a rakétatámadások száma nő, a világ pedig egy újabb háború árnyékában próbál reagálni – a magyar kormány a szokásos protokoll szerint csak akkor ad részletes tájékoztatást, ha minden érintett biztonságban van.
Több evakuációs művelet is folyamatban van a Közel-Keleten a magyar állampolgárok kimenekítése érdekében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti térségben egyre súlyosabb a helyzet, Irán és Izrael már nemcsak egymás fővárosát támadja, hanem több más helyszínt is.
Ez növeli azoknak a magyaroknak a számát, akik adott esetben veszélybe kerülhetnek, így egyre több magyar szeretne hazatérni, biztonságban lenni. Természetesen, ahogy minden egyes ilyen válsághelyzetben, most is szervezzük a magyarok hazamenekítését, mivel azonban mind Irán, mind Izrael légtere zárva van, az evakuációs műveletek most kicsit összetettebbek és kicsit bonyolultabbak, mint általában
– fogalmazott. Szijjártó Péter kifejtette, hogy ahogy általában, a kormány ezúttal is csak akkor ad majd tájékoztatást az evakuációs műveletekről, amikor az érintettek már biztonságban vannak. „Több összetett evakuációs műveletünk is zajlik több közel-keleti ország területén” – tudatta, hozzátéve, hogy nagyrészt önállóan, részben pedig a szlovákokkal közösen.
Több ország is evakuálja állampolgárait
Egyre több ország evakuálja állampolgárait Izraelből és Iránból: ahogy a feszültség tovább nő a Közel-Keleten, sorra tesznek lépéseket a külföldi államok, hogy kimenekítsék állampolgáraikat Izraelből és Iránból. A térségből való evakuálás mára globális méreteket öltött – Ciprus, mint az Európai Unió Izraelhez legközelebbi tagállama, kulcsszereplővé vált a műveletekben.
A ciprusi külügyminiszter, Constantinos Kombos szerint Portugália és Szlovákia is kérte a szigetország segítségét abban, hogy saját állampolgáraikat hazajuttathassák a konfliktuszónából – Cipruson keresztül. Lengyelország közben bejelentette, hogy a következő két napban mintegy 200 állampolgárát evakuálja Izraelből, szárazföldön, Jordánián keresztül – közölte Henryka Moscicka-Dendys lengyel külügyminiszter-helyettes.
Irán irányából Azerbajdzsán nyújt segítséget a kimenekítésekhez. Az azeri sajtó arról számolt be, hogy több ország – köztük Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Portugália, a Fülöp-szigetek és Finnország – állampolgárai az iráni Asztara határátkelőn keresztül jutottak ki, majd Bakuban repülőre szálltak.
Németország is megkezdi az Izraelben tartózkodó állampolgárainak evakuálását – jelentette be hétfőn a külügyminisztérium szóvivője. A német állampolgárokat Jordánián keresztül menekítik ki, a charterjárat Ammánból indul majd. A minisztérium tájékoztatása szerint azok a németek, akik szerepelnek az Elefand válsághelyzeti nyilvántartásban, már megkapták az evakuálás részleteit és lehetőségeit.
A valaha volt legnagyobb támadás van kilátásban
Bár délután Izrael rakétákkal támadta az iráni állami televízió épületét, Irán a valaha volt legnagyobb rakétatámadásra készül Izrael ellen – erről számolt be a Fars hírügynökség hétfőn, miközben a térségben egyre fokozódik a feszültség. Az iráni források szerint az akció minden eddiginél súlyosabb rakétazáporral járhat, amilyen mértékű támadással Izrael még sosem szembesült.
A Forradalmi Gárda egy „meglepetésszerű” hadműveletet is kilátásba helyezett, részleteket azonban nem közöltek.
Hétfőn több támadásra is sor került, Irán hajnalban rakétákkal támadta Izrael több városát, köztük Tel-Avivot és Haifát. A támadásokban több ember meghalt és több százan megsebesültek. Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy új módszert alkalmazott, amely Izrael többrétegű védelmi rendszerének megzavarását célozta. A támadás a G7-vezetők csúcstalálkozója előtt történt, ahol a konfliktus került középpontba. A civilek elleni művelet válasz Izrael múlt heti, katonai és nukleáris célpontokat ért támadásaira.
Tel-Avivban robbanások hallatszottak, több lakóépület megsemmisült, ablakok törtek ki a közeli szállodákban és az amerikai nagykövetség közelében. Az Iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy a támadásban új módszert alkalmaztak, amely „zavart okozott” Izrael többrétegű védelmi rendszereiben.
Korábban délután Izrael katonai csapást mért egy nyugati teheráni katonai bázisra. A beszámolók szerint az iráni légvédelem azonnal reagált az izraeli támadásra, amely alig egy órával azután történt, hogy az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki Teherán egyik kerületére. Az izraeli légierő megerősítette: folytatják a csapásokat Irán középső térségeiben is, miután a hadvezetés korábban azt állította, hogy légi fölényt ért el az iráni légtérben.
Hétfő este megszólaltak a légvédelmi szirénák Haifa térségében és Izrael északi részén, miután Irán ballisztikus rakétákat indított az ország ellen. Az izraeli hadsereg közlése szerint jelenleg is dolgoznak a beérkező lövedékek megsemmisítésén. Az érintett területeken élő civileket arra kérik, hogy azonnal húzódjanak óvóhelyre, és ott is maradjanak, amíg más utasítást nem kapnak.
G7: közös nyilatkozat készül Izrael és Irán ügyében – Trump egyelőre nem írta alá
Bár a világ vezetői már eljutottak egy közös állásfoglalás tervezetéig az Izrael és Irán közötti konfliktusról a kanadai G7-csúcson, az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump egyelőre nem hagyta jóvá a dokumentumot – írja a Sky News.
A tervezet a feszültségek csillapítását sürgeti, ugyanakkor megerősíti Izrael önvédelemhez való jogát, és egyértelműen kimondja: Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez. A vezetők a pénzpiacok stabilitásának megőrzésére is ígéretet tennének.
Bár Keir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy konszenzus van a deeszkaláció szükségességéről, hozzátette: „Nyilvánvaló, hogy ma még össze kell fésülnünk az álláspontokat, és világosan meg kell fogalmaznunk, hogyan lehet ezt elérni.” Vagyis a célban egyetértés mutatkozik, a módszerekben azonban már kevésbé.
A német kancellár, Friedrich Merz szerint az európai vezetők olyan nyilatkozatot támogatnak, amely kizárja, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson, és egyben elismeri Izrael jogát az önvédelemre – de a deeszkaláció szó nem szerepel a német megfogalmazásban.
A G7-tagok még megpróbálják meggyőzni Trumpot, hogy írja alá a közös állásfoglalást – ami nem ígérkezik könnyű feladatnak, főként úgy, hogy elnöksége alatt egyszer már kivonult egy korábbi G7-es nyilatkozatból is.
Az egekbe emelkedhet az olaj ára
A J.P. Morgan új elemzése azt állítja, hogy az iráni-izraeli geopolitikai feszültség már most is hatást gyakorol az olajárakra. Bár a cég nem számít árrobbanásra, a bizonytalansági tényezők súlya nőtt – és elképzelhető, hogy 120 USD/hordó közelébe emelkedik a nyersolaj ára, ha a térség további destabilizációval néz szembe. Ez pedig jelentős inflációs nyomást gyakorolhat a világképre, különösen az Egyesült Államokra nézve.
Bár csütörtökön a J.P. Morgan szakértői még azt írták, hogy kitartanak 2025-ös alap olajár-előrejelzésük mellett, amely szerint a Brent olaj ára 60 dollár körül mozog majd, de a pénteki izraeli támadás Irán ellen, illetve egy hosszabb távon állóháborúvá alakuló, esetleg geopolitikailag eszkalálódó feszültségek jelentősen megváltoztatták a forgatókönyveket. Június 13 után megbénultak a világ olajpiacai, majd hirtelen a Brent‑nyersolaj ára azonnal csaknem 9 százalékot emelkedett, meghaladva a 75 dollár/hordó szintet.
A J.P. Morgan szakértői már most úgy vélik, hogy a piac számol egy újabb 7 százalékos emelkedéssel, illetve már „ördögtől való gondolat” az iráni olajtermelés drasztikus kiesése. Az intézet figyelmeztetése szerint, ha a konfliktus tovább eszkalálódik, az olaj ára 120 dollár/hordóig is emelkedhet. Ez az amerikai fogyasztói inflációt akár 5 százalékra is feltornázhatja, s ezt az egész világgazdaság megérezné.
A Wizz Air felfüggeszti a Tel Avivba és Ammánba irányuló járatait
A Wizz Air úgy döntött, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítja a Tel-avivi és ammani járatok múlt heti, a közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt bejelentett felfüggesztését. A légitársaság emellett elkerüli az izraeli, iraki, iráni és szíriai légteret.
A légitársaság a közleményében kiemelte, hogy számára továbbra is az utasok, a személyzet és a repülőgépek biztonsága a legfontosabb, és a légitársaság az illetékes hatóságokkal, biztonsági szolgálatokkal egyeztetve szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
A Wizz Air elkötelezett amellett, hogy minimalizálja az utasokat érő fennakadásokat, és a közvetlenül a légitársaságnál megvásárolt jeggyel rendelkezőket az általuk megadott e-mail címen tájékoztatja az átfoglalási, visszatérítési lehetőségekről. Akik utazásközvetítőnél foglaltak jegyet, közvetlenül velük vegyék fel a kapcsolatot
– írták.
Péntek óta tartanak a támadások a Közel-Keleten
Amint arról korábban beszámoltunk, péntek hajnalban Izrael nagyszabású légicsapást mért Iránra, célba véve a perzsa állam nukleáris létesítményeit és katonai infrastruktúráját. Az első, Teherán felett felhangzó robbanások után percekkel rendkívüli állapotot hirdettek Iránban és Izraelben is, miközben a térség újabb háború küszöbén áll. Irán megerősítette: több vezető tisztségviselő, köztük a Forradalmi Gárda parancsnoka és az iráni vezérkar főnöke is meghalt.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok előre tudott az izraeli hadműveletről, de katonai szerepet nem vállalt benne. Az amerikai elnök hangsúlyozta: céljuk továbbra is a tárgyalások újraindítása Iránnal, miközben megerősítette, hogy a támadásokban több iráni vezető is meghalt. Időközben megindult a válaszcsapás is, Irán mintegy 100 pilóta nélküli repülőgépet indított Izrael területe felé, amit az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Effie Defrin dandártábornok jelentett be péntek reggel.
Lapunk egy Teheránban élő magyar üzletasszonyt, Ujvári Barbarát kérdezte a támadás hatásairól. Megkeresésünkre elmondta, hogy a mostani volt az első olyan hadművelet Tel-Avivtól, amely polgári épületeket is ért. A robbanások nagyon hangosak voltak, tulajdonképpen az iráni főváros teljes lakossága felébredt. Az offenzívának több civil áldozata lehet, ennek ellenére nincs pánikhangulat a városban. A bel- és a külföldi repülőjáratokat egyaránt törölték.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az Indexnek elmondta: az Egyesült Államoknak nagyon nem jött jól Izrael lépése, még akkor sem, ha nem nevezhető váratlannak. A biztonságpolitikai szakértő szerint a régióban a korábbiaknál is feszültebb lesz a helyzet, és hetekig eltarthat az Izrael és Irán közötti fegyveres akció.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken telefonon egyeztetett izraeli kollégájával, aki tájékoztatta őt az Irán elleni támadás okairól és a döntés hátteréről. A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a térségben lévő külképviseleteken rendkívüli ügyeleti rendet vezettek be, de jelenleg nincs tudomásuk bajba jutott állampolgárokról.
A péntek hajnali izraeli támadást követően Benjamin Netanjahu elhagyta az országot, és Athénba távozott, Irán pedig már ki is nevezte a Forradalmi Gárda vezetőjének utódát. A világ vezetői közül Donald Trump amerikai, Recep Tayyip Erdogan török és Emmanuel Macron francia elnök írta le véleményét a légicsapással kapcsolatban, de a brit kormány és az orosz külügyminisztérium is nyilatkozatot adott ki.
Izrael napközben is folytatta a csapásokat Irán ellen, miközben a zsidó államban is megszólaltak a szirénák egy Jemenből indított rakéta miatt. Az újabb izraeli támadás után Irán több száz ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre, ezekből számos áttörte a Vaskupolát. Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah rögzített videóban közölte népével, hogy bosszút állnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig kijelentette, hogy kész közvetíteni Izrael és Irán között.
Szombat hajnalban újabb rakétacsapások érték Izrael nagyvárosait: Tel-Aviv és Jeruzsálem felett robbanások és füstoszlopok jelezték, hogy az iráni rakéták betaláltak. Az izraeli hadsereg riasztást adott ki, és arra kérte az embereket, hogy mindenki azonnal menjen le az óvóhelyre, amelyet csak hivatalos engedéllyel hagyhatnak el. A támadásokban négy ember életét vesztette, és több tucatnyian megsérültek. Közben Irán hivatalosan is bejelentette: értelmetlennek tartja a nukleáris tárgyalások folytatását az Egyesült Államokkal, miután – állításuk szerint – Washington hagyta jóvá Izrael katonai akcióját. A diplomáciai feszültség ezzel új szintre lépett, miközben a térségben egyre több civilnek kell a rakéták árnyékában élnie. Teherán katonai vezetői újabb támadásokat helyeztek kilátásba Izrael ellen, sőt figyelmeztettek, hogy a fegyveres összecsapás hamarosan az amerikai támaszpontokat is elérheti.
Egy 28 éve Izraelben élő magyar idegenvezető osztotta meg tapasztalatait az Indexszel. Zsuzsa elmondta, mikor és hogyan riasztják őket egy támadás esetén, valamint milyen óvóhelyre tudnak behúzódni. Emellett beszélt a közhangulatról, és arról is, hogy miként befolyásolja az alapszolgáltatásokat az országra zúdított rakétaeső.
Vasárnap hajnalban Irán több mint száz ballisztikus rakétával és drónnal támadta meg Izraelt vasárnap hajnalban. A támadás alatt légvédelmi szirénák szólaltak meg Észak-Izraelben, Haifában stratégiai célpontokat, köztük egy olajfinomítót is találat ért. A közép-izraeli térségben négy civil – köztük két gyermek – vesztette életét. A megtorlás nem maradt el: az izraeli hadsereg föld alatti rakétabázisokat támadott Teheránban és Irán nyugati részén, az iráni gázkitermelés egyik kulcslétesítménye is leállásra kényszerült.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Donald Trumpot rendkívüli barátnak és bátor vezetőnek nevezte, akinek világos céljai és tettei sokat jelentettek Izrael számára. „Trump nemcsak Izrael barátja volt, de személyesen is támogatott engem, és most is segít megvédeni az izraeli életeket az iráni rezsimtől” – fogalmazott Netanjahu. A kormányfő kijelentése azért is érdekes, mert szombaton Donald Trump Vlagyimir Putyinnal beszélt telefonon, amikor is az amerikai elnök kiemelte, hogy az orosz államfő hasonlóan gondolkodik az Izrael és Irán között dúló háborúval kapcsolatban. Putyin világossá tette, hogy elítéli Izrael katonai műveleteit Irán ellen. A két elnök „nem zárta ki”, hogy visszatérjenek a megbeszélésekhez Irán nukleáris programjáról.
Ijesztő forgatókönyv felé halad Izrael és Irán háborúja
A háborút megindító Izrael miniszterelnöke azzal indokoltaa támadást, hogy tovább már nem várhattak, mert Teherán karnyújtásnyi közelségbe került erőltetett atomprogramjával egy működő atombomba előállításához. Ezt pedig a zsidó állam nem nézheti tétlenül, mert halálos veszedelmet jelent az ország biztonságára. Benjamin Netanjahu ezért elsődleges célpontokként az iráni atomprogramhoz kapcsolódó létesítményeket jelölte meg.
Mivel Iránban működő atomerőmű és urándúsító létesítmények is találhatók, ezért nem mehetünk el amellett, hogy milyen radioaktív veszélyt jelent ezek lebombázása vagy felrobbanása. Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő közösségi oldalán idézte fel, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a veszély miatt egy külön akciócsoportot hozott létre, amely folyamatosan, a nap 24 órájában figyeli a helyzetet. Érdekes módon viszont az európai közvélemény most nem hördült fel, pedig néhány éve, amikor az Ukrajnában található zaporizzsjai erőmű körül folytak harcok, elég nagy volt az ijedtség.