A kormány döntése értelmében 2026-tól lépcsőzetesen elindul a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetése, derül ki a Magyar Közlöny friss számából, amely részletesen szabályozza az új juttatás folyósításának rendjét és mértékét. A jogszabály szerint a tizenharmadik és a fokozatosan kiépülő tizennegyedik havi nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden év februárjában utalja, automatikusan, külön határozat kibocsátása nélkül, vagyis a jogosultaknak semmilyen ügyintéznivalójuk nem lesz.
A tizennegyedik havi nyugdíj első lépcsőjében a teljes összeg egynegyedét fizetik ki, ami gyakorlatban egyheti nyugdíjnak felel meg. A jelenlegi számítások alapján a tizenharmadik havi nyugdíj átlagösszege 259 ezer forint, míg a medián 228 ezer forint körül alakul, ezzel szemben a tizennegyedik havi juttatás első részlete átlagosan 65 ezer, mediánértéken pedig 57 ezer forintot jelenthet.
Az Országgyűlés által elfogadott törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, és a kormány hangsúlyozza: a nyugdíjasok anyagi biztonságának megőrzése továbbra is kiemelt cél, ezért vállalják a nyugdíjak vásárlóerejének megvédését, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj februári kifizetésének fenntartását is.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelkezések szerint a 2026-ra prognosztizált infláció figyelembevételével 3,6 százalékos nyugdíjemeléssel is számolni lehet, ami a rendszeres ellátások összegében is meg fog jelenni.
Magyarán: jön a plusz pénz, nem kell kérvényezni, februárban érkezik, és bár elsőre még csak „negyed adag”, a kormány szerint ez még csak a kezdet.
Kik maradhatnak ki a 14. havi nyugdíjból?
Magas jövedelmű nyugdíjasok
Azok, akik átlag feletti vagy kiemelkedően magas nyugdíjban részesülnek, nem biztos, hogy kapnak 14. havi juttatást.A kormány célja, hogy a 240 ezer forint alatti nyugdíjasokat segítse, hiszen ők küzdenek leginkább az árak és az infláció emelkedésével.A szakértők szerint 230–240 ezer forint körül húzódhat a határvonal.
Akik nem állandó nyugdíjellátásban részesülnek
A támogatás nem jár azoknak, akik ideiglenes, átmeneti vagy rokkantsági ellátásban vannak.Ide tartozhatnak:
- rokkantsági járadékosok,
- rehabilitációs ellátottak,
- korhatár előtti ellátásban részesülők.
Az ő esetükben a kifizetés szociális támogatásnak minősül, nem nyugdíjnak, ezért nem részesülhetnek a 14. haviból.
Külföldről kapott nyugdíj esetén
Aki más EU-ország nyugdíjrendszeréből kap ellátást, nem jogosult a magyar 14. havi kifizetésre –még akkor sem, ha életvitelszerűen részben Magyarországon tartózkodik.A kormány egyértelmű: a juttatás csak magyar nyugdíjrendszerben jogosultaknak jár, belföldi folyósítással.
Résznyugdíjasok
Aki még nem szerezte meg a teljes szolgálati időt, és csak résznyugdíjat kap, annak valószínűleg nem jár a 14. havi nyugdíj.A teljes jogú öregségi nyugdíjasok élveznek majd elsőbbséget,a résznyugdíjasokról pedig egy külön kormányrendelet dönthet később.
Külföldön élők és ideiglenes ellátásban részesülők
A magyar szabályozás alapján a kiegészítő juttatások (például a 13. havi nyugdíj) nem minden esetben kerülnek kifizetésre azoknak,akik tartósan külföldön élnek, vagy nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel.A 14. havi nyugdíj esetében is várhatóan ezek lesznek a feltételek: magyarországi állandó lakcím, Magyar Államkincstár által folyósított ellátás.